Épp 40 generációnyi korkülönbség van a magyar és a világ legrégebbi családi vállalata között. Családban dolgozni lehet a legnagyobb áldás, de a legnagyobb átok is. Jó példák, tények és furcsaságok a családi vállalkozásokról.

1. A globális GDP 70-90%-át a családi vállalkozások állítják elő. Magyarországon a GDP 50-60%-t adják a családi vállalkozások, és a foglalkoztatottak felének ők adnak munkát.  
 
2. A Standard and Poors TOP 500 globális vállalata közül 34% családi kézben van.
 
3. A nagy gazdasági válság idején a 30-as években 4,3 millió családi vállalkozás ment tönkre, pedig a családi vállalatok sokkal válságállóbbak, mint a nem családi vállalatok. Rugalmasabbak és gyorsabban tudnak reagálni a változásra, ráadásul, ha szükséges, betolják a családi ezüstöt is.
 
4. Biztosan nem tudtad, hogy a nagy világcégek közül a Lego, a Heineken, a Mars, a Hermés és a Tata is családi kézben van. 
 
5. A világ legrégebbi családi vállalkozása 2006-ban becsődölt. A buddhista templomok építésével foglalkozó Kongo Gumi nevű japán céget 578-ban alapították, 14 évszázadon keresztül működött, 40 generációváltást élt túl.
 
6. A világ jelenleg legrégebbi családi vállalata 1300 éves és szintén Japánban van. A Houshit 718-ban alapították Awazuban. A legenda szerint Taicho szerzetes a szent Hakusan hegyekben vándorolt, mikor egyik éjszaka álmában megjelent neki a hegy istene és azt mondta, hogy a közeli faluban, Awazuban egy forró vízű, gyógyító erejű forrás folyik a hegy belsejében. Menjen oda, kutassa fel a forrást, amely örök időkre szolgálni fogja őt és a falu lakóit. Taicho elment a faluba, megkeresték a forrást, és egyik tanítványát, Houshit bízta meg azzal, hogy építsen fürdőt a faluban. A Houshi szálloda 46 generáció óta működik. 
 
 
 
7. A világ 10 legrégebbi családi vállalkozása között 6 olasz cég (+ 1 japán, 1 német és 2 francia) található. 
 
8. Az USA legrégebbi családi cége a cintányérokat gyártó Zildjian – 16 generáció óta. 
 
I. Avedis Zildjian örmény alkimista, aki az első cintányérokat készítette Konstantinápolyban 1618-ban.

 

 

9. A legrégebbi magyar családi vállalkozás a Zwack Unicum, jelenleg a hatodik generáció vezeti a céget.
 
10. Egyébként egy átlagos magyar családi vállalkozás most éli meg az első generációváltást, vagyis a cégtulajdonlásban most jönnek a képbe az alapítók gyermekei. Ehhez képest Nyugat-Európában már a 5. generációváltás zajlik. 
 
11. A generációváltás óriási kihívást jelent minden családi vállalkozás életében. A családi vállalkozások mindössze egyharmadánál létezik kidolgozott terv arra, hogy ki viszi majd tovább a céget, így nem is csoda, hogy a családi cégek 2/3-a elvérzik - megszűnik, tönkremegy vagy eladják - az első generációváltáskor.
 
Például az Oázis
Magyarországon is több, jól ismert családi vállalkozás létezik, gondoljunk csak a Zwackra, a Béresre, a Kürt Zrt-re vagy a Cserpesre. Egy szintén kitűnő példa az Oázis Kertészet, amely az alapító szülők és 4 fiuk tulajdonában van. A vállalkozást 1987-ben alapították, mára már 18 áruházuk van Magyarországon és 2 Szlovákiában, áruházaik 250 főt foglalkoztatnak.
Boross Dávid a vállalat egyik tulajdonosa és egyben marketing igazgatója – az ő ötlete alapján lett az Oázisból az ország legnagyobb kertészeti áruházlánca. Szerinte egy családi vállalkozásban családtagként dolgozni lehet maga a Mennyország, de a Pokol is. Ugyanis ha a családban nincs meg a harmónia és az összetartás, akkor a családi cég nem más, mint éveken át tartó kínszenvedés. Ugyanakkor kevés olyan inspiráló munkakör van, ahol a testvéreivel közösen és gyermekeiért tud valaki felelősen dönteni.
 
A Felelős Családi Vállalkozásokért Magyarországon Egyesület pont azzal a céllal hozták létre, hogy segítse a generációváltást. Hazánkban a jelenlegi fő kihívás, hogy az alapítók határozzák el: szeretnék átadni vállalatukat, ugyanakkor a fiatalokat motiválni kell, hogy érdemeljék ki a nem mindennapi lehetőséget.
 
Dávid a tavalyi Példakép pályázaton bekerült az ország 50 Példakép vállalkozója közé A vele készült interjú itt olvasható.
 
Cikkünk forrása a Példakép Blog
 
 

A fórumról

A NxG fórum célja, hogy támogassa az utódlás – öröklés kérdéseinek felelős, célszerű, hatékony átgondolását, tapasztalatcseréit a következő generáció tagjai között. 18 és 44 év közötti fiatal felnőttek társasága, akik küzdenek a lehetőséggel, a felelősséggel, hogy a családi vállalataik körül milyen pozíciót érdemes, lehet, vagy kell elfoglalniuk. Fiatalokról lévén szó a találkozók jórészt kötetlen keretek közt folynak, bulis hangulatban, egymással beszélgetve, egy-egy központi témát röviden felvetve.

„Ne az alapító sírja felett vesszenek össze” – milliárdok forognak kockán a generációváltó családi cégeknél

Egy hullámban öregszenek ki a kiemelten fontos családi vállalkozások vezetői, de többségük a jelek szerint az öröklétben hisz. A staféta átadását személyes viták, megcsalások és árulások nehezítik, a gazdasági és jogi döntések ezeknek csak a tünetei, állítja a nemzetközi Family Business Network magyar szervezetét vezető Boross Dávid. 

 

Forrás: hvg.hu, Daczi Dóra, 2019.02.20.

 

Írta: Csidei KrisztinaDátum: 2019. Február 22., Péntek

Szent-Györgyi után szabadon: a Goodwill Pharma sikertörténete

 

Amikor otthagyta az orvosi pályát, dr. Jójárt Ferenc mindent arra tett fel, hogy sikeres vállalkozóként egy nagy gyógyszercéget építsen fel Szegeden. 20 éve indultak, kezdetben sales és marketingmunkát végeztek nagy gyógyszergyártóknak. Ma már a gyógyszer-kereskedelemnél meghatározóbb a gyógyszergyártás, és elindították a régiós terjeszkedést is. 

Forrás: KKV Magazin
 
Írta: Csidei KrisztinaDátum: 2019. Február 21., Csütörtök

A magyar gasztronómus: a Zsidai Csoport sikertörténete

Gyerekkorát a szülei által üzemeltetett Pierrot kávéházban töltötte, közgazdaságtant tanult és üzleti tanácsadónak készült. Bár a legnevesebb nemzetközi cégeknél dolgozott, 30 évesen mégis úgy döntött, a gasztronómiát választja hivatásának. A Zsidai Csoport ma már 13 egységből áll.

 

Forrás: KKV Magazin, Nyomárkay Kázmér 

 

Írta: Csidei KrisztinaDátum: 2019. Február 21., Csütörtök

A kormány segítené a családi vállalatok utódlását

A kormány segítséget kíván nyújtani azoknak a nyugdíjkorhatárhoz közeledő vállalkozóknak, akik nem tudják cégeiket családi körben tartani, ezért lehetővé tenné, hogy a cég magyar menedzsmentje vagy egy magyar tulajdonú alapítvány gyakorolja a tulajdonosi jogokat – nyilatkozta Palkovics László innovációs és technológiai miniszter a Mediaworks megyei napilapjainak adott interjúban. Megjegyezte: a kormány négyezer olyan vállalatról tud, amelyek alapító tulajdonosa már közel került a nyugdíjkorhatárhoz.

Forrás: MTI, 2019.02.20.

Írta: Csidei KrisztinaDátum: 2019. Február 21., Csütörtök