Épp 40 generációnyi korkülönbség van a magyar és a világ legrégebbi családi vállalata között. Családban dolgozni lehet a legnagyobb áldás, de a legnagyobb átok is. Jó példák, tények és furcsaságok a családi vállalkozásokról.

1. A globális GDP 70-90%-át a családi vállalkozások állítják elő. Magyarországon a GDP 50-60%-t adják a családi vállalkozások, és a foglalkoztatottak felének ők adnak munkát.  
 
2. A Standard and Poors TOP 500 globális vállalata közül 34% családi kézben van.
 
3. A nagy gazdasági válság idején a 30-as években 4,3 millió családi vállalkozás ment tönkre, pedig a családi vállalatok sokkal válságállóbbak, mint a nem családi vállalatok. Rugalmasabbak és gyorsabban tudnak reagálni a változásra, ráadásul, ha szükséges, betolják a családi ezüstöt is.
 
4. Biztosan nem tudtad, hogy a nagy világcégek közül a Lego, a Heineken, a Mars, a Hermés és a Tata is családi kézben van. 
 
5. A világ legrégebbi családi vállalkozása 2006-ban becsődölt. A buddhista templomok építésével foglalkozó Kongo Gumi nevű japán céget 578-ban alapították, 14 évszázadon keresztül működött, 40 generációváltást élt túl.
 
6. A világ jelenleg legrégebbi családi vállalata 1300 éves és szintén Japánban van. A Houshit 718-ban alapították Awazuban. A legenda szerint Taicho szerzetes a szent Hakusan hegyekben vándorolt, mikor egyik éjszaka álmában megjelent neki a hegy istene és azt mondta, hogy a közeli faluban, Awazuban egy forró vízű, gyógyító erejű forrás folyik a hegy belsejében. Menjen oda, kutassa fel a forrást, amely örök időkre szolgálni fogja őt és a falu lakóit. Taicho elment a faluba, megkeresték a forrást, és egyik tanítványát, Houshit bízta meg azzal, hogy építsen fürdőt a faluban. A Houshi szálloda 46 generáció óta működik. 
 
 
 
7. A világ 10 legrégebbi családi vállalkozása között 6 olasz cég (+ 1 japán, 1 német és 2 francia) található. 
 
8. Az USA legrégebbi családi cége a cintányérokat gyártó Zildjian – 16 generáció óta. 
 
I. Avedis Zildjian örmény alkimista, aki az első cintányérokat készítette Konstantinápolyban 1618-ban.

 

 

9. A legrégebbi magyar családi vállalkozás a Zwack Unicum, jelenleg a hatodik generáció vezeti a céget.
 
10. Egyébként egy átlagos magyar családi vállalkozás most éli meg az első generációváltást, vagyis a cégtulajdonlásban most jönnek a képbe az alapítók gyermekei. Ehhez képest Nyugat-Európában már a 5. generációváltás zajlik. 
 
11. A generációváltás óriási kihívást jelent minden családi vállalkozás életében. A családi vállalkozások mindössze egyharmadánál létezik kidolgozott terv arra, hogy ki viszi majd tovább a céget, így nem is csoda, hogy a családi cégek 2/3-a elvérzik - megszűnik, tönkremegy vagy eladják - az első generációváltáskor.
 
Például az Oázis
Magyarországon is több, jól ismert családi vállalkozás létezik, gondoljunk csak a Zwackra, a Béresre, a Kürt Zrt-re vagy a Cserpesre. Egy szintén kitűnő példa az Oázis Kertészet, amely az alapító szülők és 4 fiuk tulajdonában van. A vállalkozást 1987-ben alapították, mára már 18 áruházuk van Magyarországon és 2 Szlovákiában, áruházaik 250 főt foglalkoztatnak.
Boross Dávid a vállalat egyik tulajdonosa és egyben marketing igazgatója – az ő ötlete alapján lett az Oázisból az ország legnagyobb kertészeti áruházlánca. Szerinte egy családi vállalkozásban családtagként dolgozni lehet maga a Mennyország, de a Pokol is. Ugyanis ha a családban nincs meg a harmónia és az összetartás, akkor a családi cég nem más, mint éveken át tartó kínszenvedés. Ugyanakkor kevés olyan inspiráló munkakör van, ahol a testvéreivel közösen és gyermekeiért tud valaki felelősen dönteni.
 
A Felelős Családi Vállalkozásokért Magyarországon Egyesület pont azzal a céllal hozták létre, hogy segítse a generációváltást. Hazánkban a jelenlegi fő kihívás, hogy az alapítók határozzák el: szeretnék átadni vállalatukat, ugyanakkor a fiatalokat motiválni kell, hogy érdemeljék ki a nem mindennapi lehetőséget.
 
Dávid a tavalyi Példakép pályázaton bekerült az ország 50 Példakép vállalkozója közé A vele készült interjú itt olvasható.
 
Cikkünk forrása a Példakép Blog
 
 

A fórumról

A NxG fórum célja, hogy támogassa az utódlás – öröklés kérdéseinek felelős, célszerű, hatékony átgondolását, tapasztalatcseréit a következő generáció tagjai között. 18 és 44 év közötti fiatal felnőttek társasága, akik küzdenek a lehetőséggel, a felelősséggel, hogy a családi vállalataik körül milyen pozíciót érdemes, lehet, vagy kell elfoglalniuk. Fiatalokról lévén szó a találkozók jórészt kötetlen keretek közt folynak, bulis hangulatban, egymással beszélgetve, egy-egy központi témát röviden felvetve.

Beszámoló a X. FBN-H Konferenciáról és Családi Hétvégéről

Különleges alkalom volt az idei és nem csak a jubileumi évforduló miatt... Ha csak néhány szóval kellene jellemezni az együttléteinket, akkor leginkább a szeretet, az őszinteség, a nyitottság és az öröm fejezné ki az egyesületi rendezvényeink hangulatát. Csodás dolog ez! Alapítónk, Kürti Tom szerint az FBNI-nek több, mint 30 Egyesület a tagja szerte a világban, de nincs még egy – a miénkhez hasonló – közösség, ami hosszabb időn keresztül is meg tudja őrizni az intimitását! Ahol 30-40 család 2-3 generációval napokig súrlódásmentesen és meghitt légkörben tud tartalmasan időt együtt tölteni, a legkülönfélébb programokon részt venni és együtt örülni! Ahol tabuk nélkül lehet beszélgetni egymás előtt bármiről, akár a szexről is… Az egyik tagunk szavaival élve: „Idén minden jó volt! A táj, a szálloda, a szoba, a kaja, a programok és a társaság is!” Hálásan köszönjük a pozitív visszajelzéseiteket, de Nektek – egy ilyen Csapatnak vagy inkább Nagycsaládnak - könnyű jó rendezvényt szervezni…

Íme a három nap képekben! 

Írta: Csidei KrisztinaDátum: 2018. Június 15., Péntek

A vállalkozósdi még mindig a férfiak játszótere

Hiába van mostanában sok szó a nemek közti egyenlőségről, mégis úgy tűnik, a „vállalkozósdi” még mindig férfi többségű buli. A Budapest LAB Családi Vállalkozás Kutatás 2017-es felmérése szerint a hazai, legalább három főt foglalkoztató és legalább 50 millió forintos éves árbevétellel rendelkező kkv-k ügyvezetői, tulajdonosai 82%-ban férfiak.

Forrás: https://piacesprofit.hu 2018.05.28.

Írta: Csidei KrisztinaDátum: 2018. Május 31., Csütörtök

Sokba kerülhet a családi cégeknek, ha nem készülnek az utódlásra

A rendszerváltás körül alakult magyar családi vállalkozások történetük legnagyobb kihívásával néznek szembe napjainkban, amikor az alapító-tulajdonosoknak át kell adniuk a stafétabotot. Még akkor is, ha már megvan a potenciális örökös. Ha az utódlást nem kellő gonddal késztik elő, a nem várt szituációk, adók és illetékek a mesés vagyon tetemes hányadát felemészthetik, mielőtt a következő generáció bizonyíthatna.

Forrás: www.portfolio.hu 2018.05.28.

Írta: Csidei KrisztinaDátum: 2018. Május 31., Csütörtök

Fejtörést okoz a generációváltás

Hogyan adja át a céget a vezető? Milyen megoldási lehetőségek vannak a generációváltásra, hogy biztos legyen a vállalkozás zavartalan működése? Milyen félelmei és kételyei lehetnek egy vezetőnek, amikor kiadja kezéből az irányítást, és kinek is kéne adnia?

Forrás: https://24.hu 2018.05.29.

Írta: Csidei KrisztinaDátum: 2018. Május 31., Csütörtök