Épp 40 generációnyi korkülönbség van a magyar és a világ legrégebbi családi vállalata között. Családban dolgozni lehet a legnagyobb áldás, de a legnagyobb átok is. Jó példák, tények és furcsaságok a családi vállalkozásokról.

1. A globális GDP 70-90%-át a családi vállalkozások állítják elő. Magyarországon a GDP 50-60%-t adják a családi vállalkozások, és a foglalkoztatottak felének ők adnak munkát.  
 
2. A Standard and Poors TOP 500 globális vállalata közül 34% családi kézben van.
 
3. A nagy gazdasági válság idején a 30-as években 4,3 millió családi vállalkozás ment tönkre, pedig a családi vállalatok sokkal válságállóbbak, mint a nem családi vállalatok. Rugalmasabbak és gyorsabban tudnak reagálni a változásra, ráadásul, ha szükséges, betolják a családi ezüstöt is.
 
4. Biztosan nem tudtad, hogy a nagy világcégek közül a Lego, a Heineken, a Mars, a Hermés és a Tata is családi kézben van. 
 
5. A világ legrégebbi családi vállalkozása 2006-ban becsődölt. A buddhista templomok építésével foglalkozó Kongo Gumi nevű japán céget 578-ban alapították, 14 évszázadon keresztül működött, 40 generációváltást élt túl.
 
6. A világ jelenleg legrégebbi családi vállalata 1300 éves és szintén Japánban van. A Houshit 718-ban alapították Awazuban. A legenda szerint Taicho szerzetes a szent Hakusan hegyekben vándorolt, mikor egyik éjszaka álmában megjelent neki a hegy istene és azt mondta, hogy a közeli faluban, Awazuban egy forró vízű, gyógyító erejű forrás folyik a hegy belsejében. Menjen oda, kutassa fel a forrást, amely örök időkre szolgálni fogja őt és a falu lakóit. Taicho elment a faluba, megkeresték a forrást, és egyik tanítványát, Houshit bízta meg azzal, hogy építsen fürdőt a faluban. A Houshi szálloda 46 generáció óta működik. 
 
 
 
7. A világ 10 legrégebbi családi vállalkozása között 6 olasz cég (+ 1 japán, 1 német és 2 francia) található. 
 
8. Az USA legrégebbi családi cége a cintányérokat gyártó Zildjian – 16 generáció óta. 
 
I. Avedis Zildjian örmény alkimista, aki az első cintányérokat készítette Konstantinápolyban 1618-ban.

 

 

9. A legrégebbi magyar családi vállalkozás a Zwack Unicum, jelenleg a hatodik generáció vezeti a céget.
 
10. Egyébként egy átlagos magyar családi vállalkozás most éli meg az első generációváltást, vagyis a cégtulajdonlásban most jönnek a képbe az alapítók gyermekei. Ehhez képest Nyugat-Európában már a 5. generációváltás zajlik. 
 
11. A generációváltás óriási kihívást jelent minden családi vállalkozás életében. A családi vállalkozások mindössze egyharmadánál létezik kidolgozott terv arra, hogy ki viszi majd tovább a céget, így nem is csoda, hogy a családi cégek 2/3-a elvérzik - megszűnik, tönkremegy vagy eladják - az első generációváltáskor.
 
Például az Oázis
Magyarországon is több, jól ismert családi vállalkozás létezik, gondoljunk csak a Zwackra, a Béresre, a Kürt Zrt-re vagy a Cserpesre. Egy szintén kitűnő példa az Oázis Kertészet, amely az alapító szülők és 4 fiuk tulajdonában van. A vállalkozást 1987-ben alapították, mára már 18 áruházuk van Magyarországon és 2 Szlovákiában, áruházaik 250 főt foglalkoztatnak.
Boross Dávid a vállalat egyik tulajdonosa és egyben marketing igazgatója – az ő ötlete alapján lett az Oázisból az ország legnagyobb kertészeti áruházlánca. Szerinte egy családi vállalkozásban családtagként dolgozni lehet maga a Mennyország, de a Pokol is. Ugyanis ha a családban nincs meg a harmónia és az összetartás, akkor a családi cég nem más, mint éveken át tartó kínszenvedés. Ugyanakkor kevés olyan inspiráló munkakör van, ahol a testvéreivel közösen és gyermekeiért tud valaki felelősen dönteni.
 
A Felelős Családi Vállalkozásokért Magyarországon Egyesület pont azzal a céllal hozták létre, hogy segítse a generációváltást. Hazánkban a jelenlegi fő kihívás, hogy az alapítók határozzák el: szeretnék átadni vállalatukat, ugyanakkor a fiatalokat motiválni kell, hogy érdemeljék ki a nem mindennapi lehetőséget.
 
Dávid a tavalyi Példakép pályázaton bekerült az ország 50 Példakép vállalkozója közé A vele készült interjú itt olvasható.
 
Cikkünk forrása a Példakép Blog
 
 

A fórumról

A NxG fórum célja, hogy támogassa az utódlás – öröklés kérdéseinek felelős, célszerű, hatékony átgondolását, tapasztalatcseréit a következő generáció tagjai között. 18 és 44 év közötti fiatal felnőttek társasága, akik küzdenek a lehetőséggel, a felelősséggel, hogy a családi vállalataik körül milyen pozíciót érdemes, lehet, vagy kell elfoglalniuk. Fiatalokról lévén szó a találkozók jórészt kötetlen keretek közt folynak, bulis hangulatban, egymással beszélgetve, egy-egy központi témát röviden felvetve.

Nem engedik el a gyeplőt a családi vállalkozások kiöregedő vezetői

A magyar kisvállalkozások elsöprő többségét családi vállalkozások adják, mégis alig tudunk valamit a működésükről, a kihívásaikról és az őket működtető emberekről. A kilencvenes években indult családi vállalkozások tömegei néznek szembe mostanában az utódlás kérdésével, azonban egy, a Tárki Társadalmi Riportjában frissen megjelent kutatás szerint nem az utód kiválasztása, hanem a cégvezetés elengedése a legnehezebb a leköszönő főnököknek. Közben azok a családi vállalkozások lehetnek sikeresebbek, amelyek a családtagok mellett vagy helyett képesek külső szakembereket is bevonni az operatív munkába.

Forrás: vs.hu / 2018. november 8. (Neuberger Eszter)

Írta: Csidei KrisztinaDátum: 2018. November 15., Csütörtök

Magyar cégek tízezrei küzdenek ezzel a problémával – mire figyeljünk?

A családi vállalkozások fontos gerincét adják az európai és a magyar gazdaságnak, azonban a rendszerváltás környékén alapított hazai vállalkozások tízezrei szembesülnek most a cégutódlás kérdésével. A legtöbb cégtulajdonos szeretné családon belül tartani a vállalkozást – ehhez azonban érdemes nagyon tudatosan tervezni, a kihívás mellett pedig a lehetőséget is meg kell látni az átalakulásban.

Forrás: privatbankar.hu 2018. november 12.

Írta: Csidei KrisztinaDátum: 2018. November 07., Szerda