A családi vállalkozások hozzáadott érték alapján mérik hatékonyságukat

Míg a magyar családi vállalatok és vállalkozások súlya a hazai össztermék 40-60 százaléka, fejlettségük, növekedési lehetőségeik messze elmaradnak az EU-átlagtól, annak ellenére, hogy tőkeerejükhöz mért jószolgálati tevékenységük és munkaerő-megtartó képességük még válság idején is sokkal erősebb, mint a multinacionális nagyvállalatoknak. Az, hogy a sok kihívás közepette mégis sikeresek tudnak maradni, családi hagyományaiknak, személyes felelősségtudatuknak, illetve egyszerre konzervatív és innovatív működésüknek köszönhető. A hazai családi vállalkozások versenyképességének további támogatása elengedhetetlen a gazdasági növekedéshez; befektetésbarát környezet viszont akkor alakulhat ki, ha minél többen, minél jobban megismerik e vállalkozások típusait, helyzetét és működését.

 

A Felelős Családi Vállalkozásokért Magyarországon Egyesület (FBN-H) jelenleg a leghatékonyabb érdekképviselete a gazdaságot erősen befolyásoló vállalkozói családoknak. Fontos elkülöníteni egymástól e tulajdonosi hozzáadott érték alapján megkülönböztetett szektor képviselőit, a vállalkozásokat, a vállalatokat és a vállalkozó családokat - mondja Kürti Tamás, az egyesület alapító-alelnöke. Az FBN-H a következők szerint definiálja e két csoportot:

 

Magyarország - Top 100 – Családi Vállalatok

50+ főt foglalkoztató évi legalább 1 milliárd forint hozzáadott érték típusú (árbevétel–ELÁBÉ) forgalmat generáló vállalatok, amelyek tulajdonosi köre meghatározóan egy családból kerül ki, és a cégvezetésben a tulajdonoson kívül legalább egy családtag részt vesz.

Magyarország - Hot 500 – Családi Vállalkozások

15-49 főt foglalkoztató évi 300-999 millió forint hozzáadott érték típusú (árbevétel–ELÁBÉ) forgalmat generáló vállalkozások, amelyek tulajdonosi köre meghatározóan egy családból kerül ki, és a cégvezetésben a tulajdonoson kívül legalább egy családtag részt vesz.

 

Ez elsősorban méret szerinti csoportosítást jelent, ugyanakkor mindkét csoportban találunk úgynevezett vállalkozó családokat is. Ők azok a családok, akik közösen tulajdonolnak és vezetnek egymástól sokszor teljesen eltérő profilú, de jelentős értékeket teremtő cégeket. A klasszikus esetekben természetesen van egy zászlóshajó a cégek közt, sokszor ez viseli az alapító nevét, ez teremti meg a lehetőséget további befektetések létrehozására is. Ilyen a Béres Zrt., a Zwack Nyrt., a Petrányi Autó Kft. vagy a Jüllich Glas Zrt.

A legismertebbek nem feltétlenül a legnagyobb árbevételű családi vállalatok, hiszen mindenki ismeri a Szamos marcipánt, az informatikai biztonsággal és adatmentéssel foglalkozó Kürt Zrt.-t, és az Ilcsi kozmetikumokat is. „Amikor egy cég az alapító család nevét viseli, az jelentős felelősséget ró a családtagokra is” – jegyzi meg Kürti Tamás. „Nem véletlen, hogy ezek a cégek tőkeerejük arányában többet fordítanak jószolgálati tevékenységekre és támogatásokra, mint a multinacionális vállalatok.”

Több olyan piacvezető cég is van azonban, amelynek a családi hátteréről sokszor még partnerei sem tudnak. A hazai baromfitermelés 25 százalékát adó Master Good, az Országházat is felújító Reneszánsz Kőfaragó Zrt., az üzletlánccal rendelkező Elektro Profi Kft., vagy éppen az Oázis Kertészeti Kft. is családi vállalatként váltak meghatározóvá saját területükön.

„A komoly tradícióval rendelkező, konzervatív, mégis innovatív működtetésük miatt a családi vállalkozások a GDP és a foglalkoztatás 40-60 százalékáért felelősek. A jelenlegi gazdasági válságban e szervezetek nagy része nem, vagy csak minimális mértékben bocsátott el munkavállalókat, miközben jelentős befektetéseket hajtottak végre, bevételeik szinten tartása mellett” – mutat rá egy kézzelfogható különbségre Rudas László, az FBN-H elnöke, az Istenhegyi Klinika tulajdonosa. „Ezek a vállalatok egytől-egyig jelentős adóbefizetők, eredményüket rendre visszaforgatják, fejlesztenek. Az EU-ban a foglalkoztatás 56 százaléka, az adóbefizetés 60 százaléka származik tőlük, míg Magyarországon ezeknek az arányoknak a kisebb részét adják.”

Jelentős az összeg, ugyanakkor jelentős a különbség is. Ennek oka, hogy európai összehasonlításban a hazai családi vállalkozások nagyon fiatalnak számítanak. Ahhoz, hogy érdemes legyen hosszútávon működő nagyvállalatot építeni, vállalkozás- és befektetésbarát gazdaságpolitikára van szükség. „Utóbbihoz, az EU más országaihoz hasonlóan, a családon belüli ajándékozási adó eltörlése járult hozzá leginkább, az utódlás megkönnyítésének első lépéseként, de további szabályozásokra is szükség lesz” – emeli ki Rudas.

A fórumról

Az Egyesület deklarált céljai, hogy a hazai társadalom megismerkedjen a családi vállalat fogalmával, hogy üzeneteink eljussanak a lehetséges tagjainkhoz és partnereinkhez. Az Egyesület olyan minősítő szervezet kíván lenni, melynek tagsága és partneri köre büszkén viseli címét. Ennek érdekében az Egyesület aktív kommunikációs munkát folytat: tájékoztatja a hazai és nemzetközi sajtót, közvetít a tagok és a sajtó között, szükség esetén pedig reagál az eseményekre. Az egységes és világos kommunikáció érdekében a sajtókapcsolatokat ebben a fórumban központosítottuk

Beszámoló a 14. KH Klubról (2018. november 28.)

Ékes Ákos (az Üzletfejlesztés vezetője) a november 28.-ai K&H Családi Vállalatok Klubján bevezetőjében beszélt a múlt héten átadott K&H Díjról és a nyertes pályázókról. Kiemelte, hogy idén a legtöbb pályázat a társadalmi felelősségvállalás kategóriában érkezett és a díjat jövőre is meghirdetik majd. A részletekért kattints ide

Örömmel vezette be a nap izgalmas és sokakat érintő témáját, melynek előzménye 4 évvel ezelőttre nyúlik vissza. A K&H klubok indítását megelőzően ugyanis Ákos ellátogatott 10 családi céghez, akiket többek között a cégeladásról is faggatott és 10-ből 10-en azt válaszolták, szívesen eladnák a cégüket, ha a vevő számukra megfelelő árat kínálna.

Egyesületünket 9 család képviselte az eseményen. Képek itt.

 

Írta: Csidei KrisztinaDátum: 2018. December 13., Csütörtök

Nyomtatott életút

Viharos gyorsasággal változott a hazai nyomdaipar az elmúlt évtizedekben, a technológiai fejlődésnél már csak a cégkörforgás volt nagyobb. Van azonban néhány nyomda, amely minden vihart kibírt. Ezek egyike a Pauker, amely több mint 25 éve ugyanarra épít: a minőségre és a megbízhatóságra.

Forrás: KKV Magazin (Tóth Levente)

Fotó: Birtalan Zsolt

Írta: Csidei KrisztinaDátum: 2018. December 13., Csütörtök

Közös érdek a családi vállalatok támogatása

A generációváltás előtt álló cégeket segítené új programjával az Innovációs és Technológiai Minisztérium annak érdekében, hogy a családi vállalatok a jövőben is meghatározó szerepet tölthessenek be a gazdaságban és a társadalomban egyaránt. A szektor a K&H számára is kiemelt jelentőséggel bír, idén harmadik alkalommal kapott hét olyan vállalat K&H családi vállalatok kiválósági díjat, amelyek üzleti gyakorlata példamutató lehet nem csak a kisebb a cégek, de a vállalati szektor egészére nézve is.

Forrás: www.tozsdeforum.hu 2018. november 30. (Well PR Ageny)

Írta: Csidei KrisztinaDátum: 2018. December 10., Hétfő

Generációváltás – Nem csak papíron kell lejátszani

A magyar gazdaság versenyképessége akkor fokozható leginkább, ha sikerül megerősíteni a számos kihívást évtizedek óta maga előtt görgető kis- és középvállalati (kkv) szektort. E tekintetben teljes az egyetértés a gazdasági szakemberek között. A kkv-k között a családi vállalkozásoknak ráadásul még egy aktuális próbatétellel is meg kell küzdeniük: a generációváltással. Ne feledjük, ezen vállalkozások jelentős részét a rendszerváltás után hozták létre, így az akkori alapítók mára jórészt elérték a nyugdíjkorhatárt. A stafétát pedig addig érdemes átadni a következő generáció képviselőinek, amíg még semmi nem veszélyezteti a cég üzleti sikereit.

 

Forrás: www.vg.hu 2018. 11. 28. Heidrich Balázs, a Budapesti Gazdasági Egyetem rektora, a generációváltás témakutatója

Írta: Csidei KrisztinaDátum: 2018. November 30., Péntek