A családi vállalkozások hozzáadott érték alapján mérik hatékonyságukat

Míg a magyar családi vállalatok és vállalkozások súlya a hazai össztermék 40-60 százaléka, fejlettségük, növekedési lehetőségeik messze elmaradnak az EU-átlagtól, annak ellenére, hogy tőkeerejükhöz mért jószolgálati tevékenységük és munkaerő-megtartó képességük még válság idején is sokkal erősebb, mint a multinacionális nagyvállalatoknak. Az, hogy a sok kihívás közepette mégis sikeresek tudnak maradni, családi hagyományaiknak, személyes felelősségtudatuknak, illetve egyszerre konzervatív és innovatív működésüknek köszönhető. A hazai családi vállalkozások versenyképességének további támogatása elengedhetetlen a gazdasági növekedéshez; befektetésbarát környezet viszont akkor alakulhat ki, ha minél többen, minél jobban megismerik e vállalkozások típusait, helyzetét és működését.

 

A Felelős Családi Vállalkozásokért Magyarországon Egyesület (FBN-H) jelenleg a leghatékonyabb érdekképviselete a gazdaságot erősen befolyásoló vállalkozói családoknak. Fontos elkülöníteni egymástól e tulajdonosi hozzáadott érték alapján megkülönböztetett szektor képviselőit, a vállalkozásokat, a vállalatokat és a vállalkozó családokat - mondja Kürti Tamás, az egyesület alapító-alelnöke. Az FBN-H a következők szerint definiálja e két csoportot:

 

Magyarország - Top 100 – Családi Vállalatok

50+ főt foglalkoztató évi legalább 1 milliárd forint hozzáadott érték típusú (árbevétel–ELÁBÉ) forgalmat generáló vállalatok, amelyek tulajdonosi köre meghatározóan egy családból kerül ki, és a cégvezetésben a tulajdonoson kívül legalább egy családtag részt vesz.

Magyarország - Hot 500 – Családi Vállalkozások

15-49 főt foglalkoztató évi 300-999 millió forint hozzáadott érték típusú (árbevétel–ELÁBÉ) forgalmat generáló vállalkozások, amelyek tulajdonosi köre meghatározóan egy családból kerül ki, és a cégvezetésben a tulajdonoson kívül legalább egy családtag részt vesz.

 

Ez elsősorban méret szerinti csoportosítást jelent, ugyanakkor mindkét csoportban találunk úgynevezett vállalkozó családokat is. Ők azok a családok, akik közösen tulajdonolnak és vezetnek egymástól sokszor teljesen eltérő profilú, de jelentős értékeket teremtő cégeket. A klasszikus esetekben természetesen van egy zászlóshajó a cégek közt, sokszor ez viseli az alapító nevét, ez teremti meg a lehetőséget további befektetések létrehozására is. Ilyen a Béres Zrt., a Zwack Nyrt., a Petrányi Autó Kft. vagy a Jüllich Glas Zrt.

A legismertebbek nem feltétlenül a legnagyobb árbevételű családi vállalatok, hiszen mindenki ismeri a Szamos marcipánt, az informatikai biztonsággal és adatmentéssel foglalkozó Kürt Zrt.-t, és az Ilcsi kozmetikumokat is. „Amikor egy cég az alapító család nevét viseli, az jelentős felelősséget ró a családtagokra is” – jegyzi meg Kürti Tamás. „Nem véletlen, hogy ezek a cégek tőkeerejük arányában többet fordítanak jószolgálati tevékenységekre és támogatásokra, mint a multinacionális vállalatok.”

Több olyan piacvezető cég is van azonban, amelynek a családi hátteréről sokszor még partnerei sem tudnak. A hazai baromfitermelés 25 százalékát adó Master Good, az Országházat is felújító Reneszánsz Kőfaragó Zrt., az üzletlánccal rendelkező Elektro Profi Kft., vagy éppen az Oázis Kertészeti Kft. is családi vállalatként váltak meghatározóvá saját területükön.

„A komoly tradícióval rendelkező, konzervatív, mégis innovatív működtetésük miatt a családi vállalkozások a GDP és a foglalkoztatás 40-60 százalékáért felelősek. A jelenlegi gazdasági válságban e szervezetek nagy része nem, vagy csak minimális mértékben bocsátott el munkavállalókat, miközben jelentős befektetéseket hajtottak végre, bevételeik szinten tartása mellett” – mutat rá egy kézzelfogható különbségre Rudas László, az FBN-H elnöke, az Istenhegyi Klinika tulajdonosa. „Ezek a vállalatok egytől-egyig jelentős adóbefizetők, eredményüket rendre visszaforgatják, fejlesztenek. Az EU-ban a foglalkoztatás 56 százaléka, az adóbefizetés 60 százaléka származik tőlük, míg Magyarországon ezeknek az arányoknak a kisebb részét adják.”

Jelentős az összeg, ugyanakkor jelentős a különbség is. Ennek oka, hogy európai összehasonlításban a hazai családi vállalkozások nagyon fiatalnak számítanak. Ahhoz, hogy érdemes legyen hosszútávon működő nagyvállalatot építeni, vállalkozás- és befektetésbarát gazdaságpolitikára van szükség. „Utóbbihoz, az EU más országaihoz hasonlóan, a családon belüli ajándékozási adó eltörlése járult hozzá leginkább, az utódlás megkönnyítésének első lépéseként, de további szabályozásokra is szükség lesz” – emeli ki Rudas.

A fórumról

Az Egyesület deklarált céljai, hogy a hazai társadalom megismerkedjen a családi vállalat fogalmával, hogy üzeneteink eljussanak a lehetséges tagjainkhoz és partnereinkhez. Az Egyesület olyan minősítő szervezet kíván lenni, melynek tagsága és partneri köre büszkén viseli címét. Ennek érdekében az Egyesület aktív kommunikációs munkát folytat: tájékoztatja a hazai és nemzetközi sajtót, közvetít a tagok és a sajtó között, szükség esetén pedig reagál az eseményekre. Az egységes és világos kommunikáció érdekében a sajtókapcsolatokat ebben a fórumban központosítottuk

Újabb Hét magyar vállalat az ELITE Programban

Újabb hét hazai cég kezdte meg a Londoni Tőzsdecsoport és a Budapesti Értéktőzsde együttműködésében megvalósuló, a középvállalkozások szintlépését elősegítő, nemzetközi vállalkozásfejlesztési képzést, az ELITE Programot. Az újonnan csatlakozó cégekkel együtt a régióban kiemelkedő módon 24 magyar vállalat vesz részt a globálisan több mint 1100 résztvevő céget jegyző program képzéssorozatában.

Forrás: Budapesti Értéktőzsde

 

Írta: Csidei KrisztinaDátum: 2019. Május 13., Hétfő

NextGen vagyok, mi lesz velem? – a generációváltás Németh Márton szemszögéből

A Sipospack egy rendszerváltáskor alakult magyar vállalkozás, vagyis idén 30 éves, de a cégforma (Kft) csak 1996-ban alakult ki. Márton nem egyenesági leszármazott, így nem is örökös. Ő Sipos Gyula veje, vagyis felesége révén került a céghez, mely csomagolóanyag (fólia) feldolgozással és kereskedelemmel foglalkozik. Jelenleg az anyacég egyik leányvállalatának (I Print 4 You) ügyvezetője, mely egy kényszerhelyzet hatására alakult meg 2015-ben - tudtuk meg április 24-én a K&H 16. Családi Vállalatok Klubján. 

 

Írta: Csidei KrisztinaDátum: 2019. Május 08., Szerda

A családban marad?

Sok ezer magyar családi vállalkozás vezetője keresi most az utódját, de mit kell tudnia az új főnöknek? Fel lehet készülni egyáltalán a cégvezetésre? Erről kérdeztük szakértőinket, Bagdi Lajos adószakértőt és Vámosi Róbert ügyvédet.

Forrás: https://piacesprofit.hu 2019. április 16.

Írta: Csidei KrisztinaDátum: 2019. Május 08., Szerda