Ennek eldöntéséhez még a sikeres vezetőknek is szükségük lehet mások tapasztaltaira.

Gyakori feltételezés, hogy a vállalkozói lét motivációs erejét kifejező v-faktort a családi vállalkozásokban felnövő új nemzedék a génjeiben hordozza. Mégis, a vezetők számára sarkalatos kérdés, hogy mikor jön el az ideje annak, hogy a következő generációt aktívan tanítani kezdjék mindarra, amire vállalkozás vezetéséhez szüksége lesz. Az iskolai tanulóévekhez kötődik legerősebben; talán már kisgyermekkorban elkezdődik; vagy csak azután következhet, hogy eleget tapasztalt önállóan is a fiatal? A Felelős Családi Vállalkozásokért Magyarországon Egyesület (FBN-H) szerint a kérdések megválaszolásához a családi vállalkozások vezetőinek azt kell mindennél tisztábban látniuk, hogy melyek azok a minden más felett álló tényezők, amelyek a vállalkozást éltetik.

 

A Family Business Network nemzetközi szervezetének tagjai körében végzett globális, önkéntes felmérés eredményei szerint a válaszadók több mint fele, 52 százalék véli úgy, hogy ehhez az ideális életkor 13-18 év; 23 százalékuk szerint a 19-25 évesek esetében a leghatékonyabb és legeredményesebb a tudás átadása. Közel ugyanennyi vezető – 21 százalék – szavaz határozottan a gyermekkor éveire, a 0-12 éves korcsoportra, míg a 26 év felettiek mellett mindössze 4 százalékuk teszi le a voksát.

 

Milyen életkorban tanítsuk meg a fiataloknak mindazt, amit a vállalkozásról tudniuk kell?

 

 

Forrás: FBN-H

 

Nem meglepő, hogy a világ minden táján élő válaszadók 52 százaléka tartja ideálisnak a 13-18 éves életkort. Ez az az időszak, amikor a fiatalok életük minden terén sokat, intenzíven tanulnak, önállósodnak, mégis egyfajta védőburokban élnek, a vállalkozásban pedig sok mindent kipróbálhatnak a családi vállalkozás vezetőinek vigyázó szeme előtt.

 

Az FBN-H tagjai között jellemző, hogy a következő generáció egyszerű, gyakran fizikai munkalehetőséget kap a vállalkozásban idejekorán. Később vállalkozást, vagy új üzletágat kell indítania a fiataloknak, hogy bebizonyítsák rátermettségüket mielőtt a legnagyobb felelősséget a családi vállalkozás vezetését átvennék – meséli saját és társai tapasztalata alapján Kürti Tamás az FBN-H alelnöke. A családi vállalkozások alapköveit alkotó stabil családi értékeket, valamint azok tiszteletét és megőrzését kisgyermekkorban tanuljuk-tanítjuk meg. A munkával kapcsolatban is, akár tudatosan, akár akaratlanul adjuk át ezt a tudást. Ha ez a vállalkozás legfontosabb mozgatórugója, a 0-12 éves kor valóban az ideális életkor lehet. – fejti ki Kürti Tamás az egészen fiatal korban való „értékrend-nevelés” jelentőségét. Az is egyértelműnek tűnik, hogy a komolyabb elméleti, tudományos alapokon nyugvó tudnivalók várhatnak akár az egyetemi évekig; ez persze is attól függ, mennyire kiemelt szerepet játszik ez a fajta ismeret az adott családi vállalkozás életében, és mikor, milyen mértékben mutat affinitást az iparág iránt a család fiatal titánja.

 

A családi vállalkozások vezetőinek egyik legfontosabb és legnehezebb küldetése, hogy gyermekei, unokái idővel átvegyék tőle a stafétabotot, és tovább építsék mindazt, amit együtt elértek. Mondja Boross Dávid, az egyesület kommunikációs vezetője. Ehhez egyszerre kell jó szülőnek, tanítónak, mentornak, főnöknek és példaképnek lennie. Nagyon szerencsés az a család és vállalkozás, ahol ez a sok feltétel egyszerre megvan. Boross szerint egy családfő akkor mondhatja el, hogy az első lépéseket megtette, ha végiggondolta mindazt, amiről az FBN nemzetközi szervezetének felmérése során választ adók megtettek: mikor érdemes bevonni az új generációt a családi vállalkozás munkájába, és miért. A vezetőnek világosan látnia kell, mi a családi vállalkozás lényege, éltető ereje! Ebből kiindulva a fiatalok fejlesztése, tapasztalatszerzése ennek szolgálatába állítható.

 

A vállalkozói motiváció, elégedettség forrása, azaz a v-faktor az új generáció tagjaiban lehet, hogy születésüktől fogva megvan, de valószínűbb, hogy a vállalkozás vezetőjének kell ezt felébresztenie. A nemzetközi és hazai tapasztalat is azt mutatja, hogy a fiatalok elégedettsége nem annak a függvénye, hogy mennyi időt töltenek a vállalkozásban végzett munkával, és hogy ehhez képest mennyi idő áll rendelkezésükre. A v-faktor leggyakrabban pusztán azáltal kel életre, hogy lehetőséget, alkalmat kapnak a részvételre. utal egybehangzóan saját példáikra Kürti Tamás és Boross Dávid is.

 

 

 

A fórumról

Az Egyesület deklarált céljai, hogy a hazai társadalom megismerkedjen a családi vállalat fogalmával, hogy üzeneteink eljussanak a lehetséges tagjainkhoz és partnereinkhez. Az Egyesület olyan minősítő szervezet kíván lenni, melynek tagsága és partneri köre büszkén viseli címét. Ennek érdekében az Egyesület aktív kommunikációs munkát folytat: tájékoztatja a hazai és nemzetközi sajtót, közvetít a tagok és a sajtó között, szükség esetén pedig reagál az eseményekre. Az egységes és világos kommunikáció érdekében a sajtókapcsolatokat ebben a fórumban központosítottuk

„Ne az alapító sírja felett vesszenek össze” – milliárdok forognak kockán a generációváltó családi cégeknél

Egy hullámban öregszenek ki a kiemelten fontos családi vállalkozások vezetői, de többségük a jelek szerint az öröklétben hisz. A staféta átadását személyes viták, megcsalások és árulások nehezítik, a gazdasági és jogi döntések ezeknek csak a tünetei, állítja a nemzetközi Family Business Network magyar szervezetét vezető Boross Dávid. 

 

Forrás: hvg.hu, Daczi Dóra, 2019.02.20.

 

Írta: Csidei KrisztinaDátum: 2019. Február 22., Péntek

Szent-Györgyi után szabadon: a Goodwill Pharma sikertörténete

 

Amikor otthagyta az orvosi pályát, dr. Jójárt Ferenc mindent arra tett fel, hogy sikeres vállalkozóként egy nagy gyógyszercéget építsen fel Szegeden. 20 éve indultak, kezdetben sales és marketingmunkát végeztek nagy gyógyszergyártóknak. Ma már a gyógyszer-kereskedelemnél meghatározóbb a gyógyszergyártás, és elindították a régiós terjeszkedést is. 

Forrás: KKV Magazin
 
Írta: Csidei KrisztinaDátum: 2019. Február 21., Csütörtök

A magyar gasztronómus: a Zsidai Csoport sikertörténete

Gyerekkorát a szülei által üzemeltetett Pierrot kávéházban töltötte, közgazdaságtant tanult és üzleti tanácsadónak készült. Bár a legnevesebb nemzetközi cégeknél dolgozott, 30 évesen mégis úgy döntött, a gasztronómiát választja hivatásának. A Zsidai Csoport ma már 13 egységből áll.

 

Forrás: KKV Magazin, Nyomárkay Kázmér 

 

Írta: Csidei KrisztinaDátum: 2019. Február 21., Csütörtök

A kormány segítené a családi vállalatok utódlását

A kormány segítséget kíván nyújtani azoknak a nyugdíjkorhatárhoz közeledő vállalkozóknak, akik nem tudják cégeiket családi körben tartani, ezért lehetővé tenné, hogy a cég magyar menedzsmentje vagy egy magyar tulajdonú alapítvány gyakorolja a tulajdonosi jogokat – nyilatkozta Palkovics László innovációs és technológiai miniszter a Mediaworks megyei napilapjainak adott interjúban. Megjegyezte: a kormány négyezer olyan vállalatról tud, amelyek alapító tulajdonosa már közel került a nyugdíjkorhatárhoz.

Forrás: MTI, 2019.02.20.

Írta: Csidei KrisztinaDátum: 2019. Február 21., Csütörtök