Ennek eldöntéséhez még a sikeres vezetőknek is szükségük lehet mások tapasztaltaira.

Gyakori feltételezés, hogy a vállalkozói lét motivációs erejét kifejező v-faktort a családi vállalkozásokban felnövő új nemzedék a génjeiben hordozza. Mégis, a vezetők számára sarkalatos kérdés, hogy mikor jön el az ideje annak, hogy a következő generációt aktívan tanítani kezdjék mindarra, amire vállalkozás vezetéséhez szüksége lesz. Az iskolai tanulóévekhez kötődik legerősebben; talán már kisgyermekkorban elkezdődik; vagy csak azután következhet, hogy eleget tapasztalt önállóan is a fiatal? A Felelős Családi Vállalkozásokért Magyarországon Egyesület (FBN-H) szerint a kérdések megválaszolásához a családi vállalkozások vezetőinek azt kell mindennél tisztábban látniuk, hogy melyek azok a minden más felett álló tényezők, amelyek a vállalkozást éltetik.

 

A Family Business Network nemzetközi szervezetének tagjai körében végzett globális, önkéntes felmérés eredményei szerint a válaszadók több mint fele, 52 százalék véli úgy, hogy ehhez az ideális életkor 13-18 év; 23 százalékuk szerint a 19-25 évesek esetében a leghatékonyabb és legeredményesebb a tudás átadása. Közel ugyanennyi vezető – 21 százalék – szavaz határozottan a gyermekkor éveire, a 0-12 éves korcsoportra, míg a 26 év felettiek mellett mindössze 4 százalékuk teszi le a voksát.

 

Milyen életkorban tanítsuk meg a fiataloknak mindazt, amit a vállalkozásról tudniuk kell?

 

 

Forrás: FBN-H

 

Nem meglepő, hogy a világ minden táján élő válaszadók 52 százaléka tartja ideálisnak a 13-18 éves életkort. Ez az az időszak, amikor a fiatalok életük minden terén sokat, intenzíven tanulnak, önállósodnak, mégis egyfajta védőburokban élnek, a vállalkozásban pedig sok mindent kipróbálhatnak a családi vállalkozás vezetőinek vigyázó szeme előtt.

 

Az FBN-H tagjai között jellemző, hogy a következő generáció egyszerű, gyakran fizikai munkalehetőséget kap a vállalkozásban idejekorán. Később vállalkozást, vagy új üzletágat kell indítania a fiataloknak, hogy bebizonyítsák rátermettségüket mielőtt a legnagyobb felelősséget a családi vállalkozás vezetését átvennék – meséli saját és társai tapasztalata alapján Kürti Tamás az FBN-H alelnöke. A családi vállalkozások alapköveit alkotó stabil családi értékeket, valamint azok tiszteletét és megőrzését kisgyermekkorban tanuljuk-tanítjuk meg. A munkával kapcsolatban is, akár tudatosan, akár akaratlanul adjuk át ezt a tudást. Ha ez a vállalkozás legfontosabb mozgatórugója, a 0-12 éves kor valóban az ideális életkor lehet. – fejti ki Kürti Tamás az egészen fiatal korban való „értékrend-nevelés” jelentőségét. Az is egyértelműnek tűnik, hogy a komolyabb elméleti, tudományos alapokon nyugvó tudnivalók várhatnak akár az egyetemi évekig; ez persze is attól függ, mennyire kiemelt szerepet játszik ez a fajta ismeret az adott családi vállalkozás életében, és mikor, milyen mértékben mutat affinitást az iparág iránt a család fiatal titánja.

 

A családi vállalkozások vezetőinek egyik legfontosabb és legnehezebb küldetése, hogy gyermekei, unokái idővel átvegyék tőle a stafétabotot, és tovább építsék mindazt, amit együtt elértek. Mondja Boross Dávid, az egyesület kommunikációs vezetője. Ehhez egyszerre kell jó szülőnek, tanítónak, mentornak, főnöknek és példaképnek lennie. Nagyon szerencsés az a család és vállalkozás, ahol ez a sok feltétel egyszerre megvan. Boross szerint egy családfő akkor mondhatja el, hogy az első lépéseket megtette, ha végiggondolta mindazt, amiről az FBN nemzetközi szervezetének felmérése során választ adók megtettek: mikor érdemes bevonni az új generációt a családi vállalkozás munkájába, és miért. A vezetőnek világosan látnia kell, mi a családi vállalkozás lényege, éltető ereje! Ebből kiindulva a fiatalok fejlesztése, tapasztalatszerzése ennek szolgálatába állítható.

 

A vállalkozói motiváció, elégedettség forrása, azaz a v-faktor az új generáció tagjaiban lehet, hogy születésüktől fogva megvan, de valószínűbb, hogy a vállalkozás vezetőjének kell ezt felébresztenie. A nemzetközi és hazai tapasztalat is azt mutatja, hogy a fiatalok elégedettsége nem annak a függvénye, hogy mennyi időt töltenek a vállalkozásban végzett munkával, és hogy ehhez képest mennyi idő áll rendelkezésükre. A v-faktor leggyakrabban pusztán azáltal kel életre, hogy lehetőséget, alkalmat kapnak a részvételre. utal egybehangzóan saját példáikra Kürti Tamás és Boross Dávid is.

 

 

 

A fórumról

Az Egyesület deklarált céljai, hogy a hazai társadalom megismerkedjen a családi vállalat fogalmával, hogy üzeneteink eljussanak a lehetséges tagjainkhoz és partnereinkhez. Az Egyesület olyan minősítő szervezet kíván lenni, melynek tagsága és partneri köre büszkén viseli címét. Ennek érdekében az Egyesület aktív kommunikációs munkát folytat: tájékoztatja a hazai és nemzetközi sajtót, közvetít a tagok és a sajtó között, szükség esetén pedig reagál az eseményekre. Az egységes és világos kommunikáció érdekében a sajtókapcsolatokat ebben a fórumban központosítottuk

Alternatív vitarendezés a családi vállalkozásoknál 1. rész

A szerzők kutatása a családi vállalkozások belső működését vizsgálja. Hipotézisük, hogy a specifikusan a családi vállalkozásokra jellemző ”neuralgikus pontok” és viszályok – melyeknek alapja az üzleti és az érzelmi kapcsolatok keveredése - mediációval oldhatók meg leghatékonyabban. Ez a módszer biztosítja a folytonosságot a vállalat számra, és segíthet a konfliktusok kezelésben hozzájárulva a működőképes közös munkakörnyezet kialakításához.

Forrás: jogaszvilag.hu  2017. 11. 06.

Írta: Ökrös Fanny, Harta Viktória, Szilágyi Dániel

Írta: Csidei KrisztinaDátum: 2017. November 14., Kedd

A családi vállalkozások jobb túlélők

A családi tulajdonú vállalatok jóval ellenállóbbak a változó gazdasági környezetnek, ezért jellemzően jobban teljesítenek, mint nem-családi versenytársaik. Ugyanakkor a cégek értékének megőrzéséhez és gyarapításához hosszú távon elengedhetetlen a növekedés, mely fontos, hogy megfelelő árbevétel-bővülés és megtérülés mellett valósuljon meg – hangzott el a K&H családi vállalatok számára rendezett eseményén.

Forrás: Piac & Profit 2017. november 10. péntek / piacesprofit.hu

 

Írta: Csidei KrisztinaDátum: 2017. November 14., Kedd

Maradjon családban!

A családi vállalkozások helyzete nemcsak vállalkozói, hanem társadalmi ügy is. A téma multidiszciplináris mivoltából adódóan a BCE mindhárom karán releváns lehet vele foglalkozni, ahogy az egyetemen kívül is. Dr. Drótos György, a Családi Vállalatok Központ (CSVK) megbízott vezetője (egyben a Vezetéstudományi Intézet igazgatója) válaszolt a magyarországi helyzettel és a Központ működésének hallgatókat érintő részeivel kapcsolatos kérdéseinkre. 

Forrás: Corvinus Online / Hallgatói blog

Dátum: 2017. október 24.

Az interjút készítette: Toma Franciska

Tovább az eredeti cikkhez: http://corvinusonline.blog.hu/2017/10/24/maradjon_csaladban

Írta: Csidei KrisztinaDátum: 2017. November 13., Hétfő

Az első generációnál még csak nevében „családi” a családi vállalkozás

Bár a családi vállalkozások fontosságáról mind gazdasági, mind politikai színtéren sok szó esik, valójában kevés megbízható információval rendelkezünk erről a vállalkozási körről. Eddig azt sem tudhattuk, hogy pontosan mennyien is vannak. A BGE Budapest LAB Családi vállalkozás kutatásának köszönhetően a következő években nem csak számuk, de működési módjuk is megismerhető.

Forrás: Piac & Profit

2017. október 27. péntek  piacesprofit.hu

 

Írta: Csidei KrisztinaDátum: 2017. November 01., Szerda