Ennek eldöntéséhez még a sikeres vezetőknek is szükségük lehet mások tapasztaltaira.

Gyakori feltételezés, hogy a vállalkozói lét motivációs erejét kifejező v-faktort a családi vállalkozásokban felnövő új nemzedék a génjeiben hordozza. Mégis, a vezetők számára sarkalatos kérdés, hogy mikor jön el az ideje annak, hogy a következő generációt aktívan tanítani kezdjék mindarra, amire vállalkozás vezetéséhez szüksége lesz. Az iskolai tanulóévekhez kötődik legerősebben; talán már kisgyermekkorban elkezdődik; vagy csak azután következhet, hogy eleget tapasztalt önállóan is a fiatal? A Felelős Családi Vállalkozásokért Magyarországon Egyesület (FBN-H) szerint a kérdések megválaszolásához a családi vállalkozások vezetőinek azt kell mindennél tisztábban látniuk, hogy melyek azok a minden más felett álló tényezők, amelyek a vállalkozást éltetik.

 

A Family Business Network nemzetközi szervezetének tagjai körében végzett globális, önkéntes felmérés eredményei szerint a válaszadók több mint fele, 52 százalék véli úgy, hogy ehhez az ideális életkor 13-18 év; 23 százalékuk szerint a 19-25 évesek esetében a leghatékonyabb és legeredményesebb a tudás átadása. Közel ugyanennyi vezető – 21 százalék – szavaz határozottan a gyermekkor éveire, a 0-12 éves korcsoportra, míg a 26 év felettiek mellett mindössze 4 százalékuk teszi le a voksát.

 

Milyen életkorban tanítsuk meg a fiataloknak mindazt, amit a vállalkozásról tudniuk kell?

 

 

Forrás: FBN-H

 

Nem meglepő, hogy a világ minden táján élő válaszadók 52 százaléka tartja ideálisnak a 13-18 éves életkort. Ez az az időszak, amikor a fiatalok életük minden terén sokat, intenzíven tanulnak, önállósodnak, mégis egyfajta védőburokban élnek, a vállalkozásban pedig sok mindent kipróbálhatnak a családi vállalkozás vezetőinek vigyázó szeme előtt.

 

Az FBN-H tagjai között jellemző, hogy a következő generáció egyszerű, gyakran fizikai munkalehetőséget kap a vállalkozásban idejekorán. Később vállalkozást, vagy új üzletágat kell indítania a fiataloknak, hogy bebizonyítsák rátermettségüket mielőtt a legnagyobb felelősséget a családi vállalkozás vezetését átvennék – meséli saját és társai tapasztalata alapján Kürti Tamás az FBN-H alelnöke. A családi vállalkozások alapköveit alkotó stabil családi értékeket, valamint azok tiszteletét és megőrzését kisgyermekkorban tanuljuk-tanítjuk meg. A munkával kapcsolatban is, akár tudatosan, akár akaratlanul adjuk át ezt a tudást. Ha ez a vállalkozás legfontosabb mozgatórugója, a 0-12 éves kor valóban az ideális életkor lehet. – fejti ki Kürti Tamás az egészen fiatal korban való „értékrend-nevelés” jelentőségét. Az is egyértelműnek tűnik, hogy a komolyabb elméleti, tudományos alapokon nyugvó tudnivalók várhatnak akár az egyetemi évekig; ez persze is attól függ, mennyire kiemelt szerepet játszik ez a fajta ismeret az adott családi vállalkozás életében, és mikor, milyen mértékben mutat affinitást az iparág iránt a család fiatal titánja.

 

A családi vállalkozások vezetőinek egyik legfontosabb és legnehezebb küldetése, hogy gyermekei, unokái idővel átvegyék tőle a stafétabotot, és tovább építsék mindazt, amit együtt elértek. Mondja Boross Dávid, az egyesület kommunikációs vezetője. Ehhez egyszerre kell jó szülőnek, tanítónak, mentornak, főnöknek és példaképnek lennie. Nagyon szerencsés az a család és vállalkozás, ahol ez a sok feltétel egyszerre megvan. Boross szerint egy családfő akkor mondhatja el, hogy az első lépéseket megtette, ha végiggondolta mindazt, amiről az FBN nemzetközi szervezetének felmérése során választ adók megtettek: mikor érdemes bevonni az új generációt a családi vállalkozás munkájába, és miért. A vezetőnek világosan látnia kell, mi a családi vállalkozás lényege, éltető ereje! Ebből kiindulva a fiatalok fejlesztése, tapasztalatszerzése ennek szolgálatába állítható.

 

A vállalkozói motiváció, elégedettség forrása, azaz a v-faktor az új generáció tagjaiban lehet, hogy születésüktől fogva megvan, de valószínűbb, hogy a vállalkozás vezetőjének kell ezt felébresztenie. A nemzetközi és hazai tapasztalat is azt mutatja, hogy a fiatalok elégedettsége nem annak a függvénye, hogy mennyi időt töltenek a vállalkozásban végzett munkával, és hogy ehhez képest mennyi idő áll rendelkezésükre. A v-faktor leggyakrabban pusztán azáltal kel életre, hogy lehetőséget, alkalmat kapnak a részvételre. utal egybehangzóan saját példáikra Kürti Tamás és Boross Dávid is.

 

 

 

A fórumról

Az Egyesület deklarált céljai, hogy a hazai társadalom megismerkedjen a családi vállalat fogalmával, hogy üzeneteink eljussanak a lehetséges tagjainkhoz és partnereinkhez. Az Egyesület olyan minősítő szervezet kíván lenni, melynek tagsága és partneri köre büszkén viseli címét. Ennek érdekében az Egyesület aktív kommunikációs munkát folytat: tájékoztatja a hazai és nemzetközi sajtót, közvetít a tagok és a sajtó között, szükség esetén pedig reagál az eseményekre. Az egységes és világos kommunikáció érdekében a sajtókapcsolatokat ebben a fórumban központosítottuk

A HIPA díjazta 2017 legjelentősebb befektetéseit

Járműipari nagyvállalatok és hazai beszállítóik, globális piacvezető pénzügyi alapkezelő és szoftverfejlesztők, valamint a legnagyobb magyar vállalat – ők a 2017-es „Év Befektetője" díj nyertesei. A 7+1 díjazott között javarészt olyan vállalatok szerepelnek, akik több évtizedes jelenlétük után újabb nagy jelentőségű magyarországi bővítésről döntöttek tavaly, de szerepel a listán két olyan globális szinten meghatározó piaci szereplő is, akik regionális fejlesztőközpontjuk helyszínéül választották hazánkat.

Az "Év Befektetője 2017" díjak nyertesei

Írta: Csidei KrisztinaDátum: 2018. Február 23., Péntek

Interjúk európai családi vállalkozások képviselőivel avagy vélemények, betekintés, idézetek

A Családi Vállalkozások Európai Egyesülete (EFB) által támogatott jelentés célja, hogy átfogó információkat szerezzen és széles körű áttekintést adjon a családi vállalkozások nemzeti és közösségi intézkedésekről, valamint a pénzügyi szektor fejlesztéseiről alkotott nézeteiről, álláspontjáról és az azokkal szembeni elvárásairól. Az áttekintés segítségével következtetések vonhatók le az európai gazdaságban fontos szerepet betöltő családi vállalkozások sikerének kulcsát képező stratégiákat illetően.

Írta: Csidei KrisztinaDátum: 2018. Február 14., Szerda

Recept a hosszú távú sikeres működéshez

Ma egy cég hosszú távú sikeréhez ez a három dolog kell: a munkavállalók szakértelme és lojalitása, a partnerekkel való jó kapcsolat és a legmodernebb technológia alkalmazása – vallja a FERZOL Lemezmegmunkáló Kft.

„Az elmúlt 30 év tapasztalataira alapozva a K&H társadalmi felelősségvállalási stratégiájának egyik fontos területe a vállalkozásösztönzés, amelybe 2015-től bevontuk a hazai családi vállalatokat is. Célunk, hogy hosszú távon erősítsük a szektor fenntartható működését és a családi értékek továbbvitelét. Ennek részeként hívtuk életre két évvel ezelőtt a K&H családi vállalatok kiválósági díjat, ahol a sikeres hosszú távú stratégia kategóriában legutóbb a FERZOL Lemezmegmunkáló Kft. eredményeit ismertük el” – tájékoztatott Ékes Ákos, a K&H családi vállalatok szakértője.

Forrás: www.hirado.hu

 

Írta: Csidei KrisztinaDátum: 2018. Február 13., Kedd

Az egyetemisták mindössze 6 százaléka akar saját vállalkozást diploma után

Pedig a statisztikák szerint a vállalkozásoktatásba való befektetés az egyik legjobb megtérülést ígéri Európában.

A magyar egyetemisták-főiskolások 83 százaléka alkalmazottként tervez munkába állni a diploma megszerzése után, és csak 6 százalékuk gondolja úgy, hogy saját vállalkozást indít – írta a Világgazdaság. Öt évvel későbbre vonatkozó karrierterveik szerint viszont már csak 47 százalékuk látja magát foglalkoztatottként, és 35 százalékuk véli úgy, hogy akkorra már saját vállalkozását vezeti – derül ki a GUESSS (Global University Entrepreneurial Spirit Students’ Survey) kutatás legutóbbi eredményeiből.

Forrás: www.hvg.hu

 

Írta: Csidei KrisztinaDátum: 2018. Február 13., Kedd