Ennek eldöntéséhez még a sikeres vezetőknek is szükségük lehet mások tapasztaltaira.

Gyakori feltételezés, hogy a vállalkozói lét motivációs erejét kifejező v-faktort a családi vállalkozásokban felnövő új nemzedék a génjeiben hordozza. Mégis, a vezetők számára sarkalatos kérdés, hogy mikor jön el az ideje annak, hogy a következő generációt aktívan tanítani kezdjék mindarra, amire vállalkozás vezetéséhez szüksége lesz. Az iskolai tanulóévekhez kötődik legerősebben; talán már kisgyermekkorban elkezdődik; vagy csak azután következhet, hogy eleget tapasztalt önállóan is a fiatal? A Felelős Családi Vállalkozásokért Magyarországon Egyesület (FBN-H) szerint a kérdések megválaszolásához a családi vállalkozások vezetőinek azt kell mindennél tisztábban látniuk, hogy melyek azok a minden más felett álló tényezők, amelyek a vállalkozást éltetik.

 

A Family Business Network nemzetközi szervezetének tagjai körében végzett globális, önkéntes felmérés eredményei szerint a válaszadók több mint fele, 52 százalék véli úgy, hogy ehhez az ideális életkor 13-18 év; 23 százalékuk szerint a 19-25 évesek esetében a leghatékonyabb és legeredményesebb a tudás átadása. Közel ugyanennyi vezető – 21 százalék – szavaz határozottan a gyermekkor éveire, a 0-12 éves korcsoportra, míg a 26 év felettiek mellett mindössze 4 százalékuk teszi le a voksát.

 

Milyen életkorban tanítsuk meg a fiataloknak mindazt, amit a vállalkozásról tudniuk kell?

 

 

Forrás: FBN-H

 

Nem meglepő, hogy a világ minden táján élő válaszadók 52 százaléka tartja ideálisnak a 13-18 éves életkort. Ez az az időszak, amikor a fiatalok életük minden terén sokat, intenzíven tanulnak, önállósodnak, mégis egyfajta védőburokban élnek, a vállalkozásban pedig sok mindent kipróbálhatnak a családi vállalkozás vezetőinek vigyázó szeme előtt.

 

Az FBN-H tagjai között jellemző, hogy a következő generáció egyszerű, gyakran fizikai munkalehetőséget kap a vállalkozásban idejekorán. Később vállalkozást, vagy új üzletágat kell indítania a fiataloknak, hogy bebizonyítsák rátermettségüket mielőtt a legnagyobb felelősséget a családi vállalkozás vezetését átvennék – meséli saját és társai tapasztalata alapján Kürti Tamás az FBN-H alelnöke. A családi vállalkozások alapköveit alkotó stabil családi értékeket, valamint azok tiszteletét és megőrzését kisgyermekkorban tanuljuk-tanítjuk meg. A munkával kapcsolatban is, akár tudatosan, akár akaratlanul adjuk át ezt a tudást. Ha ez a vállalkozás legfontosabb mozgatórugója, a 0-12 éves kor valóban az ideális életkor lehet. – fejti ki Kürti Tamás az egészen fiatal korban való „értékrend-nevelés” jelentőségét. Az is egyértelműnek tűnik, hogy a komolyabb elméleti, tudományos alapokon nyugvó tudnivalók várhatnak akár az egyetemi évekig; ez persze is attól függ, mennyire kiemelt szerepet játszik ez a fajta ismeret az adott családi vállalkozás életében, és mikor, milyen mértékben mutat affinitást az iparág iránt a család fiatal titánja.

 

A családi vállalkozások vezetőinek egyik legfontosabb és legnehezebb küldetése, hogy gyermekei, unokái idővel átvegyék tőle a stafétabotot, és tovább építsék mindazt, amit együtt elértek. Mondja Boross Dávid, az egyesület kommunikációs vezetője. Ehhez egyszerre kell jó szülőnek, tanítónak, mentornak, főnöknek és példaképnek lennie. Nagyon szerencsés az a család és vállalkozás, ahol ez a sok feltétel egyszerre megvan. Boross szerint egy családfő akkor mondhatja el, hogy az első lépéseket megtette, ha végiggondolta mindazt, amiről az FBN nemzetközi szervezetének felmérése során választ adók megtettek: mikor érdemes bevonni az új generációt a családi vállalkozás munkájába, és miért. A vezetőnek világosan látnia kell, mi a családi vállalkozás lényege, éltető ereje! Ebből kiindulva a fiatalok fejlesztése, tapasztalatszerzése ennek szolgálatába állítható.

 

A vállalkozói motiváció, elégedettség forrása, azaz a v-faktor az új generáció tagjaiban lehet, hogy születésüktől fogva megvan, de valószínűbb, hogy a vállalkozás vezetőjének kell ezt felébresztenie. A nemzetközi és hazai tapasztalat is azt mutatja, hogy a fiatalok elégedettsége nem annak a függvénye, hogy mennyi időt töltenek a vállalkozásban végzett munkával, és hogy ehhez képest mennyi idő áll rendelkezésükre. A v-faktor leggyakrabban pusztán azáltal kel életre, hogy lehetőséget, alkalmat kapnak a részvételre. utal egybehangzóan saját példáikra Kürti Tamás és Boross Dávid is.

 

 

 

A fórumról

Az Egyesület deklarált céljai, hogy a hazai társadalom megismerkedjen a családi vállalat fogalmával, hogy üzeneteink eljussanak a lehetséges tagjainkhoz és partnereinkhez. Az Egyesület olyan minősítő szervezet kíván lenni, melynek tagsága és partneri köre büszkén viseli címét. Ennek érdekében az Egyesület aktív kommunikációs munkát folytat: tájékoztatja a hazai és nemzetközi sajtót, közvetít a tagok és a sajtó között, szükség esetén pedig reagál az eseményekre. Az egységes és világos kommunikáció érdekében a sajtókapcsolatokat ebben a fórumban központosítottuk

Beszámoló a 14. KH Klubról (2018. november 28.)

Ékes Ákos (az Üzletfejlesztés vezetője) a november 28.-ai K&H Családi Vállalatok Klubján bevezetőjében beszélt a múlt héten átadott K&H Díjról és a nyertes pályázókról. Kiemelte, hogy idén a legtöbb pályázat a társadalmi felelősségvállalás kategóriában érkezett és a díjat jövőre is meghirdetik majd. A részletekért kattints ide

Örömmel vezette be a nap izgalmas és sokakat érintő témáját, melynek előzménye 4 évvel ezelőttre nyúlik vissza. A K&H klubok indítását megelőzően ugyanis Ákos ellátogatott 10 családi céghez, akiket többek között a cégeladásról is faggatott és 10-ből 10-en azt válaszolták, szívesen eladnák a cégüket, ha a vevő számukra megfelelő árat kínálna.

Egyesületünket 9 család képviselte az eseményen. Képek itt.

 

Írta: Csidei KrisztinaDátum: 2018. December 13., Csütörtök

Nyomtatott életút

Viharos gyorsasággal változott a hazai nyomdaipar az elmúlt évtizedekben, a technológiai fejlődésnél már csak a cégkörforgás volt nagyobb. Van azonban néhány nyomda, amely minden vihart kibírt. Ezek egyike a Pauker, amely több mint 25 éve ugyanarra épít: a minőségre és a megbízhatóságra.

Forrás: KKV Magazin (Tóth Levente)

Fotó: Birtalan Zsolt

Írta: Csidei KrisztinaDátum: 2018. December 13., Csütörtök

Közös érdek a családi vállalatok támogatása

A generációváltás előtt álló cégeket segítené új programjával az Innovációs és Technológiai Minisztérium annak érdekében, hogy a családi vállalatok a jövőben is meghatározó szerepet tölthessenek be a gazdaságban és a társadalomban egyaránt. A szektor a K&H számára is kiemelt jelentőséggel bír, idén harmadik alkalommal kapott hét olyan vállalat K&H családi vállalatok kiválósági díjat, amelyek üzleti gyakorlata példamutató lehet nem csak a kisebb a cégek, de a vállalati szektor egészére nézve is.

Forrás: www.tozsdeforum.hu 2018. november 30. (Well PR Ageny)

Írta: Csidei KrisztinaDátum: 2018. December 10., Hétfő

Generációváltás – Nem csak papíron kell lejátszani

A magyar gazdaság versenyképessége akkor fokozható leginkább, ha sikerül megerősíteni a számos kihívást évtizedek óta maga előtt görgető kis- és középvállalati (kkv) szektort. E tekintetben teljes az egyetértés a gazdasági szakemberek között. A kkv-k között a családi vállalkozásoknak ráadásul még egy aktuális próbatétellel is meg kell küzdeniük: a generációváltással. Ne feledjük, ezen vállalkozások jelentős részét a rendszerváltás után hozták létre, így az akkori alapítók mára jórészt elérték a nyugdíjkorhatárt. A stafétát pedig addig érdemes átadni a következő generáció képviselőinek, amíg még semmi nem veszélyezteti a cég üzleti sikereit.

 

Forrás: www.vg.hu 2018. 11. 28. Heidrich Balázs, a Budapesti Gazdasági Egyetem rektora, a generációváltás témakutatója

Írta: Csidei KrisztinaDátum: 2018. November 30., Péntek