Nem száz magyar mágnásra, hanem inkább tízezer vállalattulajdonos családra van szüksége Magyarországnak. De ha az állam nem figyel, akkor külföldi pénzügyi befektetők csaphatnak le az árván maradt családi cégekre.

Már nemcsak Európa gazdagabbik felén élveznek kiemelt figyelmet a családi vállalkozások, a gazdaságpolitika itthon is kezdi felismerni jelentőségűket. Lobbierejüket mutatja, hogy Németországban például a mindenkori pénzügyminiszter rendszeresen találkozik a családi vállalkozásokat tömörítő érdekvédelmi szervezettel, s a gazdasági életet érintő főbb kérdésekben időről időre kikéri a mintegy ezerfős tagság véleményét.  Főleg azután lett szoros a kapcsolat, hogy 2011-ben a német Családi Vállalkozásokért Alapítvány (Stiftung Familienunternehmen) éles hangon bírálta Angela Merkel kormányának hozzáállását a görögországi mentőcsomaghoz. Akkor közel száz, főleg nagyvállalatokat birtokló család a német parlamentnek címzett levélében olyan szabályok megalkotására szólította fel a Merkel-kabinetet, amelyek lehetővé tették volna egyes euróövezeti államok kilépését, vagy kizárását a közös valuta térségéből. A német gazdaság teherviselő képességéért aggódó családok szavának az adott különösebb nyomatékot, hogy az általuk tulajdonolt vállalatok árbevétele megközelíti a 40 milliárd eurót (ez több, mint Magyarország devizatartaléka), s az általuk foglalkoztatott munkavállalók száma pedig meghaladja a több százezer főt.

A magyar közvélemény legutóbb most novemberben hallhatott a német szervezetről, amely – a politikai döntéshozókkal való párbeszéd jegyében – minden évben konferenciát rendez, s amelyre minden alkalommal egy-egy prominens politikust is meghív. Idén Orbán Viktor miniszterelnök tartott beszédet Baden-Badenben a magyar gazdaságpolitika főbb irányairól, 150 fős hallgatósága a német gazdaságban kulcsszerepet játszó főbb családi vállalatok tulajdonosaiból került ki.

 

Apák, anyák, fiúk és lányok

Magyarországon – a németekhez hasonlóan – a hazai vállalattulajdonos családok és a magyar politika között is látványos fejlődésnek indult a kapcsolat az utóbbi időben. Tavasszal a parlament adott otthont a Felelős Családi Vállalatokért Egyesület éves közgyűlésének, ahol a miniszterelnök-helyettes, Semjén Zsolt köszöntötte a 2009 novemberében létrehozott szervezet alapítóit. Júliusban pedig már a kormányfő vágta át a Master Good Kft. baromfiipari cég új üzemének avatószalagját Kisvárdán. Közép-Európa legnagyobb csirkefeldolgozója annak a Bárány Lászlónak a tulajdona, aki az egyesület elnöke is egyben. S bár Orbán Viktor szerint Magyarországon még mindig nagyítóval kell keresni az olyan cégeket, mint amilyen a Master Good, a meglévők mégis egyre jobban felértékelődnek. Noha az egyesület több mint ötvenfős tagsága nem mérhető a német alapítványéhoz, konferencia-meghívását azonban – ha Angela Merkel még nem is – a volt finn miniszterelnök, Matti Vanhanen  2011-ben mindenesetre már elfogadta.

A Felelős Családi Vállalatokért Egyesület létrehozásának ötlete Kürti Tamás fejéből pattant ki, akinek az édesapja, Kürti Sándor az alapítója az informatikai biztonsággal és a megsérült számítógépes adatok helyreállításával foglalkozó Kürt Zrt.-nek. Kezdeményezéséhez olyan ismert családok fiatal nemzedékei csatlakoztak, mint például az egészségmegőrzéssel és gyógyszergyártással foglalkozó Béres, az üveggyártó Jüllich, az autóforgalmazó Petrányi vagy a szeszipari termékeket előállító Zwack család. Az egyesületnek viszont csak olyan cég lehet a tagja, amelynek irányításában a tulajdonos mellett legalább még egy családtag tevékenyen vesz részt, valamint a család tulajdoni hányada meghatározó szerepet biztosít az adott famíliának a tulajdonosi döntésekben. (Ez nyílt részvénytársaság esetén minimum 25, egyéb esetben minimum 50 százalékot jelent.)  Az egyesület azzal is igyekszik megkülönböztetni a magát a kis- és közepes vállalkozásokat tömörítő különféle szervezetektől, hogy itt a leendő tagnak legalább egymilliárd forintos forgalmat, és 50 fő foglalkoztatását kell tudni felmutatni. A látszólag gazdag családok üzleti elitklubjának tűnő, de ezt a meghatározást kategorikusan visszautasító szervezet évente négy-nyolc taggal bővül, legutóbb például a múlt évet 35 milliárdos árbevétellel záró KÉSZ Holding Zrt. csatlakozott a szervezethez, melynek legfőbb célkitűzése, hogy a családi vállalkozások által megteremtett anyagi javak és szellemi értékek hozzájáruljanak a nemzeti és üzleti kultúra fejlődéséhez, valamint a felhalmozott megtakarítások hazánkban maradjanak működő tőke formájában.

A tagság sorában több olyan cég is megtalálható, melyeket már a Heti Válasz is bemutatott a Magyarok a piacon sorozatában: a Móré Attila állatgyógyszereket, takarmányokat és felszereléseket forgalmazó Apha-Vet Állatgyógyászati Kft.-jétől kezdve a Gellért-testvérpár (Ákos és Balázs) által irányított gyapjú- és tollfeldolgozón, a Naturtex Kft.-én át a Novotni család többségi tulajdonában lévő, háztartásigép-gyártással foglalkozó Hajdu Zrt.-ig. Közöttük szép számmal akad olyan is, ahol a család a saját nevét adta a vállalkozáshoz, mint ahogy a tésztaipari kft.-jének Soós László, vagy mint Ilcsi néni, akinek halála után viszont már a fia, Molnár Ferenc viszi tovább a „szépítő füvekből” – gyógynövényekből, zöldségekből és gyümölcsökből – kozmetikumokat készítő céget. Van, ahol a családi vállalat több felnőtt fiúnak köszönhetően biztos lábakon tekint a jövőbe: a különleges öntvényeket gyártó bicskei Magyarmet Öntöde Kft.-t tulajdonosa, Győri Imre ugyanúgy négy felnőtt fiúra támaszkodhat, mint ahogy az Oázis Kertészet alapítója, Boross István is. S van, ahol lányokon múlhat a folytatás, mint ahogy a Szamos Mátyás által 1930-as években megálmodott Szamos Marcipán édesipari családi cég esetében.

 

A legnagyobb adófizető családok

Az egyesületi tagnévsort, ha nem is a végtelenségig, de bőven lehetne folytatni. Ahogy a nevek, úgy a számok is igen beszédesek: Magyarország bruttó hazai termékének több mint a felét családi vállalkozások állítják elő, a Felelős Családi Vállalatokért Egyesület 54 tagja pedig a másfél százalékát. (A mintegy ezer famíliát maga mögött tudó német alapítvány tagsága Németország GDP-jének 8 százalékát adja, a finn vagy a svéd testvérszervezet esetében ez az arány megközelíti a 20 százalékot.) Bár láthatóan még van tér a fejlődésre, az egyesületbe tömörült hazai családi nagyvállalatok összesített árbevétele a múlt évben meghaladta a 340 milliárd forintot, ami idén várhatóan átlépi a 450 milliárdot. Tavaly ezek a cégek a legkülönfélébb jogcímeken 30 milliárd forintnyi adót – áfát, szja-t, társasági adót, különféle termékdíjakat és járulékokat  – fizettek be a központi költségvetésbe – tudjuk meg Boross Dávidtól. Az egyesület társelnöke szerint ezért Magyarországnak nem száz leggazdagabb magyarra, hanem inkább tízezer vállalattulajdonos családra van szüksége. Hazánk legnagyobb adófizető családjai – vállalataik révén – egy év leforgása alatt 10 százalékkal növelték foglalkoztatottaik létszámát, ami ma 20 ezer munkavállalót takar. Számuk ezres nagyságrendben bővülhet az elkövetkező egy-két évben, mivel több tízmilliárd forintos beruházásokat terveznek.

Az egyesület tagjai úgy látják, hogy a mostani kormánynak mind a retorikája, mind a gazdaságpolitikája az ő javukat szolgálja. „A protekcionista hozzáállás pozitív, amennyiben tényleg a hazai termékek értékét emelik ki. Negatív viszont, hogy sok olyan szabály lépett életbe az elmúlt években, amelyek nemcsak a külföldieket érintették hátrányosan, hanem a hazai vállalkozásokat is” – mondja a társelnök, aki azt is nehezményezi, hogy a hatóságok – a saját maguknak adott határidők folyamatos kitolásával – gyakorlatilag évekig el tudnak lehetetleníteni egy beruházást.

Pedig a családi vállalatok türelmesebbek és megértőbbek a gazdasági környezetükkel, ezt mutatja az is, hogy viszonylag sikeresen vészelték át a válságot: könnyebben vették ugyanis tudomásul, hogy az átmeneti állapot akár hosszú évekig is eltarthat. Közülük sokan kerültek ugyanakkor olyan helyzetbe, hogy a tulajdonosaik kénytelenek voltak betolni a cégbe a családi ezüstöt, feláldozni a rokonság pénzügyi megtakarításait, vagy esetleg saját vagyontárgyaikra is kiterjeszteni a vállalat hiteleit. Mivel nevüket adták, így érzelmileg is kötődnek az általuk elindított vállalkozáshoz, s krízis esetén sokkal kevesebb javadalmazásért akár a korábbiaknál jóval nagyobb erőfeszítésekre is képesek az alapítók csak azért, hogy cégük túlélje a nehéz időszakot.  Egy nagyobb külföldi társaság döntési központjában néhány mínuszos negyedév után ilyenkor többnyire már a leányvállalat kivonulását vagy az üzem bezárását fontolgatják.

 

Ha az alapító eltávozott

A magyar családi vállalatok tipikus problémái ugyanazok, mint mindenhol Közép-Kelet-Európában: alulfinanszírozottak, szenvednek a bizalomhiánytól, s nincs kidolgozott stratégiájuk arra, miként adják át a stafétabotot a tulajdonosok a következő nemzedéknek – véli Mádi-Szabó Zoltán. A KPMG családi vállalkozásokért felelős csoportjának vezetője naponta találkozik amiatt eladósorba kerülő cégekkel, mert nincs olyan személy a családban, aki tovább tudná működtetni a társaságot az alapító távozása után. Becslése szerint a Magyarországon működő családi vállalkozások 60 százalékát érinti ez a probléma, ami összecseng azzal a közkeletű vélekedéssel, miszerint három családi vállalkozás közül kettő nem éli túl az alapító halálát. Ez a jelenség világszerte jól ismert, nem véletlenül szakosodtak nagy nemzetközi pénzügyi befektetők arra, hogy lecsapjanak az utód nélkül irányt vesztett társaságokra. Felvásárolják, hogy aztán feldarabolják őket, az értékesebb tulajdonrészeket eladják, a maradékra pedig végül lakatot tegyenek.

A rendszerváltozás közel egy időben ment végbe régiónkban, ezért most generációváltás és vállalati tranzakciós hullám indult be a térségünkben: elárvult cseh, szlovák, lengyel és magyar családi cégek tömkelege vált nemzetközi felvásárlási célponttá. Ez azonban nem feltétlenül kellene, hogy veszélyt és kockázatot jelentsen a hazai vállalkozásokra nézve – épp ellenkezőleg. Mivel viszonylag olcsón hozzá lehet jutni a szomszédos konkurens cégekhez, ezért most kellene a családi vállalatoknak megragadniuk a lehetőséget és kihasználniuk az alkalmat. A Magyar Nemzeti Bank növekedési hitelprogramja – ami egyébként nagy népszerűségnek örvend a családi vállalkozások körében – arra nem ad lehetőséget, hogy külföldi expanziót indítsanak, s ezt többnyire a hitelnyújtástól vonakodó számlavezető bankok sem fogadják kitörő lelkesedéssel. De ha a külföldi tőkebefektetéshez lenne is megfelelő pénzügyi háttér, a lehetőséggel csak azok a vállalatok tudnának élni, ahol a cégutódlás és örökösödés kérdése már rendeződött.

Praktikus megközelítés szerint az a legszerencsésebb, ha az alapító atya 50 év fölött már elkezdi előkészíteni az utódlást. Nemcsak azért, mert egy idős cégvezető akár önmagában is kockázati tényező lehet egy vállalat élén, hanem mert olyan kérdésekre is választ kell találni, hogy a család következő generációja (már ha van) menedzselni, vagy „csak” tulajdonolni akarja az örökségül kapott vállalatot. Ehhez pedig az állam szerepvállalására is szükség volna, egyrészt, hogy felmérje: mely cégek járnak hasonló helyzetben, másrészt mivel egy-egy cégutódlással foglalkozó tanácsadó díjazása akár húzós összeget is elérhet. A legtöbb vállalkozás pedig nem szívesen költ ilyen célra. Az állam viszont pályázati források létrehozásával, a vállalattulajdonosok tájékoztatásával, felkészítő programok elindításával megakadályozhatja, hogy magyar családi vállalatok kerüljenek külföldi kézre, s hogy örökös híján bezárásuk ne járjon a beszállítók tömeges csődjével, munkahelyek százainak megszűnésével.

 

A fenti cikk, a Heti Válasz 2014/47. számában jelent meg

A fórumról

Az Egyesület deklarált céljai, hogy a hazai társadalom megismerkedjen a családi vállalat fogalmával, hogy üzeneteink eljussanak a lehetséges tagjainkhoz és partnereinkhez. Az Egyesület olyan minősítő szervezet kíván lenni, melynek tagsága és partneri köre büszkén viseli címét. Ennek érdekében az Egyesület aktív kommunikációs munkát folytat: tájékoztatja a hazai és nemzetközi sajtót, közvetít a tagok és a sajtó között, szükség esetén pedig reagál az eseményekre. Az egységes és világos kommunikáció érdekében a sajtókapcsolatokat ebben a fórumban központosítottuk

Alternatív vitarendezés a családi vállalkozásoknál 1. rész

A szerzők kutatása a családi vállalkozások belső működését vizsgálja. Hipotézisük, hogy a specifikusan a családi vállalkozásokra jellemző ”neuralgikus pontok” és viszályok – melyeknek alapja az üzleti és az érzelmi kapcsolatok keveredése - mediációval oldhatók meg leghatékonyabban. Ez a módszer biztosítja a folytonosságot a vállalat számra, és segíthet a konfliktusok kezelésben hozzájárulva a működőképes közös munkakörnyezet kialakításához.

Forrás: jogaszvilag.hu  2017. 11. 06.

Írta: Ökrös Fanny, Harta Viktória, Szilágyi Dániel

Írta: Csidei KrisztinaDátum: 2017. November 14., Kedd

A családi vállalkozások jobb túlélők

A családi tulajdonú vállalatok jóval ellenállóbbak a változó gazdasági környezetnek, ezért jellemzően jobban teljesítenek, mint nem-családi versenytársaik. Ugyanakkor a cégek értékének megőrzéséhez és gyarapításához hosszú távon elengedhetetlen a növekedés, mely fontos, hogy megfelelő árbevétel-bővülés és megtérülés mellett valósuljon meg – hangzott el a K&H családi vállalatok számára rendezett eseményén.

Forrás: Piac & Profit 2017. november 10. péntek / piacesprofit.hu

 

Írta: Csidei KrisztinaDátum: 2017. November 14., Kedd

Maradjon családban!

A családi vállalkozások helyzete nemcsak vállalkozói, hanem társadalmi ügy is. A téma multidiszciplináris mivoltából adódóan a BCE mindhárom karán releváns lehet vele foglalkozni, ahogy az egyetemen kívül is. Dr. Drótos György, a Családi Vállalatok Központ (CSVK) megbízott vezetője (egyben a Vezetéstudományi Intézet igazgatója) válaszolt a magyarországi helyzettel és a Központ működésének hallgatókat érintő részeivel kapcsolatos kérdéseinkre. 

Forrás: Corvinus Online / Hallgatói blog

Dátum: 2017. október 24.

Az interjút készítette: Toma Franciska

Tovább az eredeti cikkhez: http://corvinusonline.blog.hu/2017/10/24/maradjon_csaladban

Írta: Csidei KrisztinaDátum: 2017. November 13., Hétfő

Az első generációnál még csak nevében „családi” a családi vállalkozás

Bár a családi vállalkozások fontosságáról mind gazdasági, mind politikai színtéren sok szó esik, valójában kevés megbízható információval rendelkezünk erről a vállalkozási körről. Eddig azt sem tudhattuk, hogy pontosan mennyien is vannak. A BGE Budapest LAB Családi vállalkozás kutatásának köszönhetően a következő években nem csak számuk, de működési módjuk is megismerhető.

Forrás: Piac & Profit

2017. október 27. péntek  piacesprofit.hu

 

Írta: Csidei KrisztinaDátum: 2017. November 01., Szerda