A sikeres alkalmazkodásban komoly szerepet kap a szabályozás kiszámíthatósága

Az idei év még 2011-nél is komolyabb próbatételek elé állítja a magyar vállalatokat. Minden egyes vállalkozást érintenek a munka törvénykönyvének módosításai, a munkáltatói járulékok emelkedése, valamint a jövedéki adók növekedése. Rudas László, a Felelős Családi Vállalkozásokért Magyarországon Egyesület (FBN-H) elnöke szerint a mindennapi nehézségek és a jövő bizonytalansága által meghatározott gazdasági helyzetben a jogszabályi környezet biztonsága lehet az, ami szinte befektetés nélkül hajthatna hasznot a gazdaságnak: kiszámítható környezetben a hazai vállalatok hosszú távra tervezhetnek, és nagyobb eséllyel találják meg a növekedés útját.

Sem a költségvetést, sem a vállalkozásokat nem terheli, mégis, a kibontakozást segíti elő a relatív stabilitás: a dinamikusan változó gazdasági és jogi környezethez könnyebben lehet alkalmazkodni, ha legalább a szubjektív elemeknél, így a jogszabályi változásoknál átmeneti, felkészülési, bevezetési szakaszokat engedélyez a kormányzat. „A legfontosabbnak a káosz elkerülését, a folyamatok kézben tarthatóságát tartjuk" – mondja Rudas László. „Látnunk kell, hogy amikor Európa fejlett részén is előfordul, hogy a pályakezdő fiatalok fele munka nélkül marad – hogy csak egy ritkábban citált tényt emeljünk ki –, hazánk finanszírozhatósága nem elsősorban a Lajtán innen dől el."

 

Ilyenkor a családi vállalatok is megfontolják a tartalékok bevonását, „a családi ezüst elzálogosítását”. Ha azonban feltételezhető, hogy a források időszakosan hozzáférhetetlenné válnak, a bankok felfüggeszthetik a hitelezést, akár tőlünk függetlenül eltűnhetnek a források, a tartalékok felértékelődnek. Igaz ez még inkább egy gazdaságilag kitett, nyitott országra. Éppen ezért, az IMF-fel való sikeres megállapodást követően, fontosnak tartjuk a sokszor hangoztatott gazdaságélénkítő, növekedést támogató EU-források hatékony lehívását, különös tekintettel a foglalkoztatást ösztönző támogatásokra. A rendelkezésre álló 15 milliárd eurónyi uniós forrás, a kohéziós alap minél rugalmasabb, gyorsabb felhasználását az egyszerűsített adminisztrációval, a bürokrácia csökkentésével lehet biztosítani.

 

A hazai vállalatok helyzetének jelentős szerepe van abban, hogy a magyar gazdaság mennyire hatékonyan képes „felszívni”, azaz fejlődésre fordítani a pályázati forrásokat. Az FBN-H tapasztalatai alapján ennek eredményességét a pályáztatásoknál a stabil, évtizedes múltra visszatekintő belföldi vállalkozások előtérbe helyezésével, valamint a közbeszerzési eljárások során az árverseny helyett hozzáadottérték-alapú elbírálás bevezetésével lehet az elérhető legmagasabb szintre emelni. Ezzel a megközelítéssel elkerülhető a közismert körtartozás, a sor végén álló alvállalkozók csődhullámát eredményező össznépi gyakorlat.

 

„Az utóbbi években a törvényi szabályozás gyakran és gyorsan változik, ami pusztán önmagában komoly veszélyeket hordoz magában. Ilyenek, például, a korábban megkezdett beruházások instabilitása és az újak elmaradása, a munkahelyteremtés leállása, a sok új szabály kapcsán az adminisztratív teendőkre fordított idő és költségek növekedése, a hivatali ügyintézések, engedélyezések átfutásának meghosszabbodása” – mutat rá a rosszabbodó kilátások okaira Rudas. – „Jogszabályi biztonság híján a vállalkozó nem tud megfelelően tervezni, így továbblépni sem. Ha mégis továbblép, bizonytalan alapokra épít, ami végzetes veszteségeket vetít előre”.

 

A felelős családi vállalatok, ennek ellenére, mindent megtesznek azért, hogy túljussanak a válság időszakán: vannak, akik egy évtizednyi szünet után újra megnyitják exportpiacaikat, és vannak, akik rendelkezésre álló fejlesztési kereteiket koncentráltan igyekeznek ott felhasználni, ahol az igény fokozottan jelentkezik, például, az állami szerepvállalásból következő piaci átrendeződések mentén. „A nehéz helyzetben sem vagyunk pesszimisták, tesszük a dolgunkat. Mindenki tegye ezt a saját helyén; biztosítsuk együtt a stabilitást, majd a hosszú távon sikeres működést. – vetíti előre a jövőt Rudas László. „Továbbra sem kívánunk extra kiváltságokat, csak egyenlő elbírálást, kiszámítható stabil környezetet, relatív biztonságot Mi itt alapítottuk a családi cégeinket, itt is akarjuk a további sikereinket elérni”.

A fórumról

Az Egyesület deklarált céljai, hogy a hazai társadalom megismerkedjen a családi vállalat fogalmával, hogy üzeneteink eljussanak a lehetséges tagjainkhoz és partnereinkhez. Az Egyesület olyan minősítő szervezet kíván lenni, melynek tagsága és partneri köre büszkén viseli címét. Ennek érdekében az Egyesület aktív kommunikációs munkát folytat: tájékoztatja a hazai és nemzetközi sajtót, közvetít a tagok és a sajtó között, szükség esetén pedig reagál az eseményekre. Az egységes és világos kommunikáció érdekében a sajtókapcsolatokat ebben a fórumban központosítottuk

A HIPA díjazta 2017 legjelentősebb befektetéseit

Járműipari nagyvállalatok és hazai beszállítóik, globális piacvezető pénzügyi alapkezelő és szoftverfejlesztők, valamint a legnagyobb magyar vállalat – ők a 2017-es „Év Befektetője" díj nyertesei. A 7+1 díjazott között javarészt olyan vállalatok szerepelnek, akik több évtizedes jelenlétük után újabb nagy jelentőségű magyarországi bővítésről döntöttek tavaly, de szerepel a listán két olyan globális szinten meghatározó piaci szereplő is, akik regionális fejlesztőközpontjuk helyszínéül választották hazánkat.

Az "Év Befektetője 2017" díjak nyertesei

Írta: Csidei KrisztinaDátum: 2018. Február 23., Péntek

Interjúk európai családi vállalkozások képviselőivel avagy vélemények, betekintés, idézetek

A Családi Vállalkozások Európai Egyesülete (EFB) által támogatott jelentés célja, hogy átfogó információkat szerezzen és széles körű áttekintést adjon a családi vállalkozások nemzeti és közösségi intézkedésekről, valamint a pénzügyi szektor fejlesztéseiről alkotott nézeteiről, álláspontjáról és az azokkal szembeni elvárásairól. Az áttekintés segítségével következtetések vonhatók le az európai gazdaságban fontos szerepet betöltő családi vállalkozások sikerének kulcsát képező stratégiákat illetően.

Írta: Csidei KrisztinaDátum: 2018. Február 14., Szerda

Recept a hosszú távú sikeres működéshez

Ma egy cég hosszú távú sikeréhez ez a három dolog kell: a munkavállalók szakértelme és lojalitása, a partnerekkel való jó kapcsolat és a legmodernebb technológia alkalmazása – vallja a FERZOL Lemezmegmunkáló Kft.

„Az elmúlt 30 év tapasztalataira alapozva a K&H társadalmi felelősségvállalási stratégiájának egyik fontos területe a vállalkozásösztönzés, amelybe 2015-től bevontuk a hazai családi vállalatokat is. Célunk, hogy hosszú távon erősítsük a szektor fenntartható működését és a családi értékek továbbvitelét. Ennek részeként hívtuk életre két évvel ezelőtt a K&H családi vállalatok kiválósági díjat, ahol a sikeres hosszú távú stratégia kategóriában legutóbb a FERZOL Lemezmegmunkáló Kft. eredményeit ismertük el” – tájékoztatott Ékes Ákos, a K&H családi vállalatok szakértője.

Forrás: www.hirado.hu

 

Írta: Csidei KrisztinaDátum: 2018. Február 13., Kedd

Az egyetemisták mindössze 6 százaléka akar saját vállalkozást diploma után

Pedig a statisztikák szerint a vállalkozásoktatásba való befektetés az egyik legjobb megtérülést ígéri Európában.

A magyar egyetemisták-főiskolások 83 százaléka alkalmazottként tervez munkába állni a diploma megszerzése után, és csak 6 százalékuk gondolja úgy, hogy saját vállalkozást indít – írta a Világgazdaság. Öt évvel későbbre vonatkozó karrierterveik szerint viszont már csak 47 százalékuk látja magát foglalkoztatottként, és 35 százalékuk véli úgy, hogy akkorra már saját vállalkozását vezeti – derül ki a GUESSS (Global University Entrepreneurial Spirit Students’ Survey) kutatás legutóbbi eredményeiből.

Forrás: www.hvg.hu

 

Írta: Csidei KrisztinaDátum: 2018. Február 13., Kedd