FBN-H - Felelős Családi Vállalatokért Magyarországon Egyesület

A sikeres alkalmazkodásban komoly szerepet kap a szabályozás kiszámíthatósága

Az idei év még 2011-nél is komolyabb próbatételek elé állítja a magyar vállalatokat. Minden egyes vállalkozást érintenek a munka törvénykönyvének módosításai, a munkáltatói járulékok emelkedése, valamint a jövedéki adók növekedése. Rudas László, a Felelős Családi Vállalkozásokért Magyarországon Egyesület (FBN-H) elnöke szerint a mindennapi nehézségek és a jövő bizonytalansága által meghatározott gazdasági helyzetben a jogszabályi környezet biztonsága lehet az, ami szinte befektetés nélkül hajthatna hasznot a gazdaságnak: kiszámítható környezetben a hazai vállalatok hosszú távra tervezhetnek, és nagyobb eséllyel találják meg a növekedés útját.

Sem a költségvetést, sem a vállalkozásokat nem terheli, mégis, a kibontakozást segíti elő a relatív stabilitás: a dinamikusan változó gazdasági és jogi környezethez könnyebben lehet alkalmazkodni, ha legalább a szubjektív elemeknél, így a jogszabályi változásoknál átmeneti, felkészülési, bevezetési szakaszokat engedélyez a kormányzat. „A legfontosabbnak a káosz elkerülését, a folyamatok kézben tarthatóságát tartjuk" – mondja Rudas László. „Látnunk kell, hogy amikor Európa fejlett részén is előfordul, hogy a pályakezdő fiatalok fele munka nélkül marad – hogy csak egy ritkábban citált tényt emeljünk ki –, hazánk finanszírozhatósága nem elsősorban a Lajtán innen dől el."

 

Ilyenkor a családi vállalatok is megfontolják a tartalékok bevonását, „a családi ezüst elzálogosítását”. Ha azonban feltételezhető, hogy a források időszakosan hozzáférhetetlenné válnak, a bankok felfüggeszthetik a hitelezést, akár tőlünk függetlenül eltűnhetnek a források, a tartalékok felértékelődnek. Igaz ez még inkább egy gazdaságilag kitett, nyitott országra. Éppen ezért, az IMF-fel való sikeres megállapodást követően, fontosnak tartjuk a sokszor hangoztatott gazdaságélénkítő, növekedést támogató EU-források hatékony lehívását, különös tekintettel a foglalkoztatást ösztönző támogatásokra. A rendelkezésre álló 15 milliárd eurónyi uniós forrás, a kohéziós alap minél rugalmasabb, gyorsabb felhasználását az egyszerűsített adminisztrációval, a bürokrácia csökkentésével lehet biztosítani.

 

A hazai vállalatok helyzetének jelentős szerepe van abban, hogy a magyar gazdaság mennyire hatékonyan képes „felszívni”, azaz fejlődésre fordítani a pályázati forrásokat. Az FBN-H tapasztalatai alapján ennek eredményességét a pályáztatásoknál a stabil, évtizedes múltra visszatekintő belföldi vállalkozások előtérbe helyezésével, valamint a közbeszerzési eljárások során az árverseny helyett hozzáadottérték-alapú elbírálás bevezetésével lehet az elérhető legmagasabb szintre emelni. Ezzel a megközelítéssel elkerülhető a közismert körtartozás, a sor végén álló alvállalkozók csődhullámát eredményező össznépi gyakorlat.

 

„Az utóbbi években a törvényi szabályozás gyakran és gyorsan változik, ami pusztán önmagában komoly veszélyeket hordoz magában. Ilyenek, például, a korábban megkezdett beruházások instabilitása és az újak elmaradása, a munkahelyteremtés leállása, a sok új szabály kapcsán az adminisztratív teendőkre fordított idő és költségek növekedése, a hivatali ügyintézések, engedélyezések átfutásának meghosszabbodása” – mutat rá a rosszabbodó kilátások okaira Rudas. – „Jogszabályi biztonság híján a vállalkozó nem tud megfelelően tervezni, így továbblépni sem. Ha mégis továbblép, bizonytalan alapokra épít, ami végzetes veszteségeket vetít előre”.

 

A felelős családi vállalatok, ennek ellenére, mindent megtesznek azért, hogy túljussanak a válság időszakán: vannak, akik egy évtizednyi szünet után újra megnyitják exportpiacaikat, és vannak, akik rendelkezésre álló fejlesztési kereteiket koncentráltan igyekeznek ott felhasználni, ahol az igény fokozottan jelentkezik, például, az állami szerepvállalásból következő piaci átrendeződések mentén. „A nehéz helyzetben sem vagyunk pesszimisták, tesszük a dolgunkat. Mindenki tegye ezt a saját helyén; biztosítsuk együtt a stabilitást, majd a hosszú távon sikeres működést. – vetíti előre a jövőt Rudas László. „Továbbra sem kívánunk extra kiváltságokat, csak egyenlő elbírálást, kiszámítható stabil környezetet, relatív biztonságot Mi itt alapítottuk a családi cégeinket, itt is akarjuk a további sikereinket elérni”.

A fórumról

Az Egyesület deklarált céljai, hogy a hazai társadalom megismerkedjen a családi vállalat fogalmával, hogy üzeneteink eljussanak a lehetséges tagjainkhoz és partnereinkhez. Az Egyesület olyan minősítő szervezet kíván lenni, melynek tagsága és partneri köre büszkén viseli címét. Ennek érdekében az Egyesület aktív kommunikációs munkát folytat: tájékoztatja a hazai és nemzetközi sajtót, közvetít a tagok és a sajtó között, szükség esetén pedig reagál az eseményekre. Az egységes és világos kommunikáció érdekében a sajtókapcsolatokat ebben a fórumban központosítottuk

Optimisták a magyar vállalkozások, holott van miért aggódniuk

A minőségi munkaerő elvándorlását és a külföldi vállalatok versenyelőnyét tekintik a hazai kis- és középvállalkozások jelenleg a legnagyobb kihívásnak, ugyanakkor pozitívan értékelik az adóterhek, adózási szabályok átláthatóságát, és nem tartanak az árfolyamkockázati kitettségtől sem. Míg a családi vállalkozások kevésbé, a magas árbevételű vállalatok jobban érzik a külső tényezők befolyásoló hatását cégük működésére - derült ki egy friss kutatásból.

Forrás: Pénzcentrum 2018. augusztus 8. szerda

Írta: Csidei KrisztinaDátum: 2018. Augusztus 11., Szombat

Egy milliárdos senkit csináltál belőlem

Nagyon szépen köszönöm! Eddig egy nagy hatalmú ember voltam minimális pénzzel, most egy milliárdos senkit csináltál belőlem - mondta kicsit keserűen a családi vállalat értékesítése után a tranzakcióban segédkező tanácsadónak az alapító. A több tízmilliárdos értékű családi céget a rendszerváltás után kemény és kitartó munkával felépítő, magának a gyerekek közt utódot nem találó cégvezető kifakadása jól mutatja a generációváltás dilemmáit.

Forrás: www.index.hu 2018.06.18.

Írta: Csidei KrisztinaDátum: 2018. Július 18., Szerda

Lemaradhat Európa, ha nem veszik át a fiatalok a cégeket

A családi, kis- és közepes vállalkozások generációváltása volt az egyik fő témája a Fiatal Vállalkozók Országos Szövetsége legutóbbi rendezvényének. A probléma égető, hiszen Európában háromból két cég elvész amiatt, mert nem tudja átadni a tulajdonos a következő generációnak a vállalkozást. Ezt tetézi, hogy viszonylag kevés fiatal szeretne vállalkozni, és ez visszavetheti Európa gazdasági teljesítményét. Minderről Kovács Patrik, a Fivosz elnöke és Illés István, az Apelso Trust igazgatósági tagja beszélt a hirado.hu-nak.

Forrás: www.hirado.hu 2018.07.06.

(Fotó: FIVOSZ)

Írta: Csidei KrisztinaDátum: 2018. Július 13., Péntek

Létszámbővítésre készül a magyar cégek fele, de honnan lesz ember?

A kis- és középvállalkozások 15%-a küzd jelentős munkaerőhiánnyal, 37% kis mértékűvel, 48% számára ez nem probléma - mutatja egy friss kutatás, amelynek bemutatóján elhangzott: nagyobbnak érzékeljük a munkaerőhiányt, mint amekkora valójában. A vállalkozások csaknem fele tervez létszámbővítést, ennek forrása azonban bizonytalannak tűnik. A fintech jelenséget mindössze 45% ismeri, és még a magas árbevételű cégek körében is magas a vele szembeni bizalmatlanság.

Forrás: www.portfolio.hu 2018. július 11.

 

Írta: Csidei KrisztinaDátum: 2018. Július 13., Péntek

Oroszországban nyitott gyárat a magyar Sanatmetal

Felavatták az egri Sanatmetal új gyárát Oroszországban, Obninszkban július elején. A magyar tulajdonú középvállalkozás, a Sanatmetal Kft., valamint oroszországi forgalmazójának közös beruházásában megvalósult gyár létrehozásával az egri székhelyű cég technológiai transzfert hajt végre, orosz partnere pedig a piaci kapcsolatokat és az értékesítést szervezi. A 250 millió rubeles beruházással létrejött új gyár megvalósulását a Sanatmetal saját forrásából, illetve banki hitelekből finanszírozta. A megnyitó eseményen, a több mint 100 résztvevő mellett, többek között vendégként volt jelen Kaluga Megye Kormányzója, az Orosz Egészségügyi Miniszterhelyettes, Magyarország Emberi Erőforrások Minisztériumának továbbá a Külgazdasági és Külügyminisztérium Helyettes Államtitkárai, valamint Farkas Bertalan Kutató Űrhajós is.  

 

 

Írta: Csidei KrisztinaDátum: 2018. Július 10., Kedd