A sikeres alkalmazkodásban komoly szerepet kap a szabályozás kiszámíthatósága

Az idei év még 2011-nél is komolyabb próbatételek elé állítja a magyar vállalatokat. Minden egyes vállalkozást érintenek a munka törvénykönyvének módosításai, a munkáltatói járulékok emelkedése, valamint a jövedéki adók növekedése. Rudas László, a Felelős Családi Vállalkozásokért Magyarországon Egyesület (FBN-H) elnöke szerint a mindennapi nehézségek és a jövő bizonytalansága által meghatározott gazdasági helyzetben a jogszabályi környezet biztonsága lehet az, ami szinte befektetés nélkül hajthatna hasznot a gazdaságnak: kiszámítható környezetben a hazai vállalatok hosszú távra tervezhetnek, és nagyobb eséllyel találják meg a növekedés útját.

Sem a költségvetést, sem a vállalkozásokat nem terheli, mégis, a kibontakozást segíti elő a relatív stabilitás: a dinamikusan változó gazdasági és jogi környezethez könnyebben lehet alkalmazkodni, ha legalább a szubjektív elemeknél, így a jogszabályi változásoknál átmeneti, felkészülési, bevezetési szakaszokat engedélyez a kormányzat. „A legfontosabbnak a káosz elkerülését, a folyamatok kézben tarthatóságát tartjuk" – mondja Rudas László. „Látnunk kell, hogy amikor Európa fejlett részén is előfordul, hogy a pályakezdő fiatalok fele munka nélkül marad – hogy csak egy ritkábban citált tényt emeljünk ki –, hazánk finanszírozhatósága nem elsősorban a Lajtán innen dől el."

 

Ilyenkor a családi vállalatok is megfontolják a tartalékok bevonását, „a családi ezüst elzálogosítását”. Ha azonban feltételezhető, hogy a források időszakosan hozzáférhetetlenné válnak, a bankok felfüggeszthetik a hitelezést, akár tőlünk függetlenül eltűnhetnek a források, a tartalékok felértékelődnek. Igaz ez még inkább egy gazdaságilag kitett, nyitott országra. Éppen ezért, az IMF-fel való sikeres megállapodást követően, fontosnak tartjuk a sokszor hangoztatott gazdaságélénkítő, növekedést támogató EU-források hatékony lehívását, különös tekintettel a foglalkoztatást ösztönző támogatásokra. A rendelkezésre álló 15 milliárd eurónyi uniós forrás, a kohéziós alap minél rugalmasabb, gyorsabb felhasználását az egyszerűsített adminisztrációval, a bürokrácia csökkentésével lehet biztosítani.

 

A hazai vállalatok helyzetének jelentős szerepe van abban, hogy a magyar gazdaság mennyire hatékonyan képes „felszívni”, azaz fejlődésre fordítani a pályázati forrásokat. Az FBN-H tapasztalatai alapján ennek eredményességét a pályáztatásoknál a stabil, évtizedes múltra visszatekintő belföldi vállalkozások előtérbe helyezésével, valamint a közbeszerzési eljárások során az árverseny helyett hozzáadottérték-alapú elbírálás bevezetésével lehet az elérhető legmagasabb szintre emelni. Ezzel a megközelítéssel elkerülhető a közismert körtartozás, a sor végén álló alvállalkozók csődhullámát eredményező össznépi gyakorlat.

 

„Az utóbbi években a törvényi szabályozás gyakran és gyorsan változik, ami pusztán önmagában komoly veszélyeket hordoz magában. Ilyenek, például, a korábban megkezdett beruházások instabilitása és az újak elmaradása, a munkahelyteremtés leállása, a sok új szabály kapcsán az adminisztratív teendőkre fordított idő és költségek növekedése, a hivatali ügyintézések, engedélyezések átfutásának meghosszabbodása” – mutat rá a rosszabbodó kilátások okaira Rudas. – „Jogszabályi biztonság híján a vállalkozó nem tud megfelelően tervezni, így továbblépni sem. Ha mégis továbblép, bizonytalan alapokra épít, ami végzetes veszteségeket vetít előre”.

 

A felelős családi vállalatok, ennek ellenére, mindent megtesznek azért, hogy túljussanak a válság időszakán: vannak, akik egy évtizednyi szünet után újra megnyitják exportpiacaikat, és vannak, akik rendelkezésre álló fejlesztési kereteiket koncentráltan igyekeznek ott felhasználni, ahol az igény fokozottan jelentkezik, például, az állami szerepvállalásból következő piaci átrendeződések mentén. „A nehéz helyzetben sem vagyunk pesszimisták, tesszük a dolgunkat. Mindenki tegye ezt a saját helyén; biztosítsuk együtt a stabilitást, majd a hosszú távon sikeres működést. – vetíti előre a jövőt Rudas László. „Továbbra sem kívánunk extra kiváltságokat, csak egyenlő elbírálást, kiszámítható stabil környezetet, relatív biztonságot Mi itt alapítottuk a családi cégeinket, itt is akarjuk a további sikereinket elérni”.

A fórumról

Az Egyesület deklarált céljai, hogy a hazai társadalom megismerkedjen a családi vállalat fogalmával, hogy üzeneteink eljussanak a lehetséges tagjainkhoz és partnereinkhez. Az Egyesület olyan minősítő szervezet kíván lenni, melynek tagsága és partneri köre büszkén viseli címét. Ennek érdekében az Egyesület aktív kommunikációs munkát folytat: tájékoztatja a hazai és nemzetközi sajtót, közvetít a tagok és a sajtó között, szükség esetén pedig reagál az eseményekre. Az egységes és világos kommunikáció érdekében a sajtókapcsolatokat ebben a fórumban központosítottuk

Beszámoló a 14. KH Klubról (2018. november 28.)

Ékes Ákos (az Üzletfejlesztés vezetője) a november 28.-ai K&H Családi Vállalatok Klubján bevezetőjében beszélt a múlt héten átadott K&H Díjról és a nyertes pályázókról. Kiemelte, hogy idén a legtöbb pályázat a társadalmi felelősségvállalás kategóriában érkezett és a díjat jövőre is meghirdetik majd. A részletekért kattints ide

Örömmel vezette be a nap izgalmas és sokakat érintő témáját, melynek előzménye 4 évvel ezelőttre nyúlik vissza. A K&H klubok indítását megelőzően ugyanis Ákos ellátogatott 10 családi céghez, akiket többek között a cégeladásról is faggatott és 10-ből 10-en azt válaszolták, szívesen eladnák a cégüket, ha a vevő számukra megfelelő árat kínálna.

Egyesületünket 9 család képviselte az eseményen. Képek itt.

 

Írta: Csidei KrisztinaDátum: 2018. December 13., Csütörtök

Nyomtatott életút

Viharos gyorsasággal változott a hazai nyomdaipar az elmúlt évtizedekben, a technológiai fejlődésnél már csak a cégkörforgás volt nagyobb. Van azonban néhány nyomda, amely minden vihart kibírt. Ezek egyike a Pauker, amely több mint 25 éve ugyanarra épít: a minőségre és a megbízhatóságra.

Forrás: KKV Magazin (Tóth Levente)

Fotó: Birtalan Zsolt

Írta: Csidei KrisztinaDátum: 2018. December 13., Csütörtök

Közös érdek a családi vállalatok támogatása

A generációváltás előtt álló cégeket segítené új programjával az Innovációs és Technológiai Minisztérium annak érdekében, hogy a családi vállalatok a jövőben is meghatározó szerepet tölthessenek be a gazdaságban és a társadalomban egyaránt. A szektor a K&H számára is kiemelt jelentőséggel bír, idén harmadik alkalommal kapott hét olyan vállalat K&H családi vállalatok kiválósági díjat, amelyek üzleti gyakorlata példamutató lehet nem csak a kisebb a cégek, de a vállalati szektor egészére nézve is.

Forrás: www.tozsdeforum.hu 2018. november 30. (Well PR Ageny)

Írta: Csidei KrisztinaDátum: 2018. December 10., Hétfő

Generációváltás – Nem csak papíron kell lejátszani

A magyar gazdaság versenyképessége akkor fokozható leginkább, ha sikerül megerősíteni a számos kihívást évtizedek óta maga előtt görgető kis- és középvállalati (kkv) szektort. E tekintetben teljes az egyetértés a gazdasági szakemberek között. A kkv-k között a családi vállalkozásoknak ráadásul még egy aktuális próbatétellel is meg kell küzdeniük: a generációváltással. Ne feledjük, ezen vállalkozások jelentős részét a rendszerváltás után hozták létre, így az akkori alapítók mára jórészt elérték a nyugdíjkorhatárt. A stafétát pedig addig érdemes átadni a következő generáció képviselőinek, amíg még semmi nem veszélyezteti a cég üzleti sikereit.

 

Forrás: www.vg.hu 2018. 11. 28. Heidrich Balázs, a Budapesti Gazdasági Egyetem rektora, a generációváltás témakutatója

Írta: Csidei KrisztinaDátum: 2018. November 30., Péntek