A sikeres alkalmazkodásban komoly szerepet kap a szabályozás kiszámíthatósága

Az idei év még 2011-nél is komolyabb próbatételek elé állítja a magyar vállalatokat. Minden egyes vállalkozást érintenek a munka törvénykönyvének módosításai, a munkáltatói járulékok emelkedése, valamint a jövedéki adók növekedése. Rudas László, a Felelős Családi Vállalkozásokért Magyarországon Egyesület (FBN-H) elnöke szerint a mindennapi nehézségek és a jövő bizonytalansága által meghatározott gazdasági helyzetben a jogszabályi környezet biztonsága lehet az, ami szinte befektetés nélkül hajthatna hasznot a gazdaságnak: kiszámítható környezetben a hazai vállalatok hosszú távra tervezhetnek, és nagyobb eséllyel találják meg a növekedés útját.

Sem a költségvetést, sem a vállalkozásokat nem terheli, mégis, a kibontakozást segíti elő a relatív stabilitás: a dinamikusan változó gazdasági és jogi környezethez könnyebben lehet alkalmazkodni, ha legalább a szubjektív elemeknél, így a jogszabályi változásoknál átmeneti, felkészülési, bevezetési szakaszokat engedélyez a kormányzat. „A legfontosabbnak a káosz elkerülését, a folyamatok kézben tarthatóságát tartjuk" – mondja Rudas László. „Látnunk kell, hogy amikor Európa fejlett részén is előfordul, hogy a pályakezdő fiatalok fele munka nélkül marad – hogy csak egy ritkábban citált tényt emeljünk ki –, hazánk finanszírozhatósága nem elsősorban a Lajtán innen dől el."

 

Ilyenkor a családi vállalatok is megfontolják a tartalékok bevonását, „a családi ezüst elzálogosítását”. Ha azonban feltételezhető, hogy a források időszakosan hozzáférhetetlenné válnak, a bankok felfüggeszthetik a hitelezést, akár tőlünk függetlenül eltűnhetnek a források, a tartalékok felértékelődnek. Igaz ez még inkább egy gazdaságilag kitett, nyitott országra. Éppen ezért, az IMF-fel való sikeres megállapodást követően, fontosnak tartjuk a sokszor hangoztatott gazdaságélénkítő, növekedést támogató EU-források hatékony lehívását, különös tekintettel a foglalkoztatást ösztönző támogatásokra. A rendelkezésre álló 15 milliárd eurónyi uniós forrás, a kohéziós alap minél rugalmasabb, gyorsabb felhasználását az egyszerűsített adminisztrációval, a bürokrácia csökkentésével lehet biztosítani.

 

A hazai vállalatok helyzetének jelentős szerepe van abban, hogy a magyar gazdaság mennyire hatékonyan képes „felszívni”, azaz fejlődésre fordítani a pályázati forrásokat. Az FBN-H tapasztalatai alapján ennek eredményességét a pályáztatásoknál a stabil, évtizedes múltra visszatekintő belföldi vállalkozások előtérbe helyezésével, valamint a közbeszerzési eljárások során az árverseny helyett hozzáadottérték-alapú elbírálás bevezetésével lehet az elérhető legmagasabb szintre emelni. Ezzel a megközelítéssel elkerülhető a közismert körtartozás, a sor végén álló alvállalkozók csődhullámát eredményező össznépi gyakorlat.

 

„Az utóbbi években a törvényi szabályozás gyakran és gyorsan változik, ami pusztán önmagában komoly veszélyeket hordoz magában. Ilyenek, például, a korábban megkezdett beruházások instabilitása és az újak elmaradása, a munkahelyteremtés leállása, a sok új szabály kapcsán az adminisztratív teendőkre fordított idő és költségek növekedése, a hivatali ügyintézések, engedélyezések átfutásának meghosszabbodása” – mutat rá a rosszabbodó kilátások okaira Rudas. – „Jogszabályi biztonság híján a vállalkozó nem tud megfelelően tervezni, így továbblépni sem. Ha mégis továbblép, bizonytalan alapokra épít, ami végzetes veszteségeket vetít előre”.

 

A felelős családi vállalatok, ennek ellenére, mindent megtesznek azért, hogy túljussanak a válság időszakán: vannak, akik egy évtizednyi szünet után újra megnyitják exportpiacaikat, és vannak, akik rendelkezésre álló fejlesztési kereteiket koncentráltan igyekeznek ott felhasználni, ahol az igény fokozottan jelentkezik, például, az állami szerepvállalásból következő piaci átrendeződések mentén. „A nehéz helyzetben sem vagyunk pesszimisták, tesszük a dolgunkat. Mindenki tegye ezt a saját helyén; biztosítsuk együtt a stabilitást, majd a hosszú távon sikeres működést. – vetíti előre a jövőt Rudas László. „Továbbra sem kívánunk extra kiváltságokat, csak egyenlő elbírálást, kiszámítható stabil környezetet, relatív biztonságot Mi itt alapítottuk a családi cégeinket, itt is akarjuk a további sikereinket elérni”.

A fórumról

Az Egyesület deklarált céljai, hogy a hazai társadalom megismerkedjen a családi vállalat fogalmával, hogy üzeneteink eljussanak a lehetséges tagjainkhoz és partnereinkhez. Az Egyesület olyan minősítő szervezet kíván lenni, melynek tagsága és partneri köre büszkén viseli címét. Ennek érdekében az Egyesület aktív kommunikációs munkát folytat: tájékoztatja a hazai és nemzetközi sajtót, közvetít a tagok és a sajtó között, szükség esetén pedig reagál az eseményekre. Az egységes és világos kommunikáció érdekében a sajtókapcsolatokat ebben a fórumban központosítottuk

„Ne az alapító sírja felett vesszenek össze” – milliárdok forognak kockán a generációváltó családi cégeknél

Egy hullámban öregszenek ki a kiemelten fontos családi vállalkozások vezetői, de többségük a jelek szerint az öröklétben hisz. A staféta átadását személyes viták, megcsalások és árulások nehezítik, a gazdasági és jogi döntések ezeknek csak a tünetei, állítja a nemzetközi Family Business Network magyar szervezetét vezető Boross Dávid. 

 

Forrás: hvg.hu, Daczi Dóra, 2019.02.20.

 

Írta: Csidei KrisztinaDátum: 2019. Február 22., Péntek

Szent-Györgyi után szabadon: a Goodwill Pharma sikertörténete

 

Amikor otthagyta az orvosi pályát, dr. Jójárt Ferenc mindent arra tett fel, hogy sikeres vállalkozóként egy nagy gyógyszercéget építsen fel Szegeden. 20 éve indultak, kezdetben sales és marketingmunkát végeztek nagy gyógyszergyártóknak. Ma már a gyógyszer-kereskedelemnél meghatározóbb a gyógyszergyártás, és elindították a régiós terjeszkedést is. 

Forrás: KKV Magazin
 
Írta: Csidei KrisztinaDátum: 2019. Február 21., Csütörtök

A magyar gasztronómus: a Zsidai Csoport sikertörténete

Gyerekkorát a szülei által üzemeltetett Pierrot kávéházban töltötte, közgazdaságtant tanult és üzleti tanácsadónak készült. Bár a legnevesebb nemzetközi cégeknél dolgozott, 30 évesen mégis úgy döntött, a gasztronómiát választja hivatásának. A Zsidai Csoport ma már 13 egységből áll.

 

Forrás: KKV Magazin, Nyomárkay Kázmér 

 

Írta: Csidei KrisztinaDátum: 2019. Február 21., Csütörtök

A kormány segítené a családi vállalatok utódlását

A kormány segítséget kíván nyújtani azoknak a nyugdíjkorhatárhoz közeledő vállalkozóknak, akik nem tudják cégeiket családi körben tartani, ezért lehetővé tenné, hogy a cég magyar menedzsmentje vagy egy magyar tulajdonú alapítvány gyakorolja a tulajdonosi jogokat – nyilatkozta Palkovics László innovációs és technológiai miniszter a Mediaworks megyei napilapjainak adott interjúban. Megjegyezte: a kormány négyezer olyan vállalatról tud, amelyek alapító tulajdonosa már közel került a nyugdíjkorhatárhoz.

Forrás: MTI, 2019.02.20.

Írta: Csidei KrisztinaDátum: 2019. Február 21., Csütörtök