FBN-H - Felelős Családi Vállalatokért Magyarországon Egyesület

Magyar kezdeményezésre formálódik a nemzetközi Family Business Network (FBN) közép-kelet-európai szervezete

 

A 2009-ben alakult Felelős Családi Vállalkozásokért Magyarországon Egyesület (FBN-H) sikeres működése és aktív szerepvállalása nemzetközi szinten is elismert. Alelnökét, Kürti Tamást 2010-ben meghívták a családi vállalkozások nemzetközi szervezetének (FBN-I) vezetőségébe, ahol kucslfigurájává vált a Next Generation bizottságnak; emellett tavaly óta a szakpolitikával foglalkozó szervezet, az European Family Businesses (EFB) elnökének felkérésére alelnökeként is tevékenykedik. Idén az FBN-H tovább erősíti nemzetközi szerepét: folyamatosan dolgozik annak érdekében, hogy a 2011 óta magyar kezdeményezés alapján formálódó régiós együttműködés a bevált gyakorlatok megosztásával, iránymutatással sikerrel támogathassa a hasonló helyzetekkel, dilemmákkal szembenéző rendszerváltó országok családi vállalkozásait, miközben tovább erősíti az FBN-H és tagjai súlyát és szerepét a hazai és a nemzetközi színtéren egyaránt.

 

A Felelős Családi Vállalkozásokért Magyarországon Egyesület  (FBN-H) a családi vállalkozások nemzetközi szervezete, a Family Business Network International (FBN-I) elismert tagjaként 2011 áprilisában nemzetközi konferenciát rendezett Family Business Bridges címmel, melynek során a bolgár szervezettel aláírt együttműködési szándéknyilatkozat révén formálódni kezdett a magyar egyesület régiós vezető szerepe is. A 2011 októberi, Szingapúrban rendezett éves konferencián a térségi szerepvállalás értéke egyre inkább megmutatkozott. Amint a résztvevő közép-kelet-európai országok felismerték, a rendszerváltáshoz is köthető kulturálisan hasonló dilemmáik, mennyiben különböznek és hasonlítanak a világ más régióiban tapasztaltakkal. Kürti Tamás, az FBN-H alelnöke vezetésével folyamatos egyeztetés zajlik a bolgár szervezettel, illetve folyamatban van az együttműködési lehetőségek keresése román, cseh és szlovák partnerekkel annak érdekében, hogy a rendszerváltó országok regionális együttműködése elindulhasson.

 

A Kürt Zrt. második generációs vállalkozó tagja, Kürti Tamás 2008-ban a cég kutatás-fejlesztés üzletágának felépítése után kezdte el aktívan keresni a lehetőségeket arra, hogy felkészülhessen későbbi szerepére a családi vállalkozásban, amelyet tudatos, felelős értékteremtő tulajdonosként látta. Mivel Magyarországon még nem állt rendelkezésre megfelelő összegyűjtött tapasztalat ezen a területen, útkeresése külföldön folytatódott; így ismerkedett meg az FBN-I-vel és az európai szakpolitikával foglalkozó European Family Businesseses szervezettel (EFB).

 

„Az FBN-I több száz fős, globális rendezvényein a várakozásaim beigazolódtak: a tudás, amit kerestem, létezik, a családi vállalkozással kapcsolatos kérdéseimre pedig valóban használható válaszokat kaphatok. A generációk együttélésének kihívásai, az utódlásra való felkészülés, a felelősen és szakértelemmel irányított, minden szempontból életképes, fenntartható vállalkozás működtetésének dilemmái feloldhatók, a felelős vezetés pedig tanulható” – összegzi nemzetközi tapasztalatait Kürti Tamás. – „A családi vállalkozás egy speciális tulajdonlási forma, melynek képviselői sokszínűségük ellenére világszerte ugyanazokkal az alapvető helyzetekkel néznek szembe, legyen szó többgenerációs vállalatcsoportról Ázsiában vagy első generációs kisvállalkozásról Közép-Európában. Ez a felismerés egyértelművé tette azt, hogy a legtöbbet mások élő példáiból, tapasztalataiból tanulhatunk, bevált gyakorlataik alkalmazásával a családi vállalkozást sikeresebbé tehetjük.”

 

Kürti ezt a felismerést, a családi vállalkozások közösségéhez tartozásának élményét és a tapasztalatok, gyakorlatok megosztásának fórumát „hozta haza” akkor, amikor 2009-ben tíz magyar családdal közösen megalapította a Felelős Családi vállalkozásokért Magyarországon Egyesületet (FBN-H). Az egyesület sikerét a gazdasági és társadalmi értékteremtés, a generációk közötti együttműködés, a kutatás és képzés támogatásában jól fémjelzi mind a hazai családi vállalkozások érdek-, és értékképviseletét ellátó független, aktív szakpolitikai fórumának tevékenysége, mind az elkötelezett közösség, és a tagvállalatok számára havi rendszerességgel megrendezett programok.

 

A nemzetközi szervezetekben végzett aktív munkát Kürti Tamás 2009-től az FBN-H alelnökeként és nemzetközi kapcsolatainak vezetőjeként folytatta. Tevékenységének elismeréseként mind az uniós szakpolitikai szervezet, az European Family Businesses (EFB), mind pedig az FBN-I beválasztotta saját elnökségébe. Kürti az előbbi alelnöki feladatait látja el, míg az utóbbi Next Generation bizottságának tagjaként és második generációs példaképként a családi vállalkozások új nemzedékeinek aktív útkeresését a nemzetközi gyakornoki program, a Fiatal Családi Vállalkozók Díj, tapasztalatcserélő fórumok, inspiráló előadások, konferenciák és számos további kezdeményezés révén támogatja.

 

Kürti Tamás 2008 óta végzett nemzetközi non-profit szervezeti munkájának köszönhető, hogy 2011-re az FBN-H saját jogán is jelentős tényezővé vált az FBN-I-n belül és kívül is. A nemzetközi partnerszervezetek vezetőségeiben, bizottságaiban végzett munka mellett intenzívebbé váltak a kapcsolatok a határon innen és túl működő régiós vállalkozói szervezetekkel, melyek rendezvényeiken, kezdeményezéseik kapcsán számítanak az FBN-H tapasztalatára, szakértelmére és nemzetközi kapcsolatrendszerére. Ugyanakkor, 2011-ben az FBN-H lehetőséget kapott arra is, hogy Budapesten rendezze meg a családi vállalat tulajdonosok közép-kelet-európai regionális tapasztalatcserének otthont adó konferenciát, amely a Family Business Bridges elnevezést kapta. Innen indult el egy új párbeszéd a közép-kelet-európai régió országai, ezek közül is kiemelt intenzitással a magyarok és a bolgárok között, amelynek célja egy térségi sajátosságokra építő tudatos együttműködés, közös gondolkodás és iránymutatás – ez a tavaly októberi szingapúri FBN-I konferencia során a régiós partnerek közötti egyeztetések révén tovább formálódott.

 

E fokozatos közeledés, Kürti szerint, magával hozta a térség családi vállalkozásai közötti hasonlóságok felismerését, és ezzel a magyar egyesület régiós szerepének erősödését. „A közép-kelet-európai régió országainak családi vállalkozásaira egy sor külső tényező sajátos kombinációja hat: a rendszerváltás utáni új vállalkozási környezet, az EU-csatlakozás, a túlnyomó részt első generációs tulajdonlás, a közel egyidőben várható tulajdonosi generációváltás, valamint a tulajdonosi kultúra fejlesztéséhez kapcsolódó beszállítói környezet formálásának kihívásai, amelyekkel a vállalkozásoknak sokáig viszonylag elszigetelten, tapasztalatok nélkül kellett szembenézniük” – világít rá az együttműködés jelentőségére az alelnök. „Ezek azonban csak példák, amelyekkel kapcsolatban lesz lehetőségünk összegyűjteni és megosztani az elmúlt húsz év tapasztalatait és megtalálni a legjobb megoldásokat. Először azonban fontos feladatunk, hogy minél jobban tudatosítsuk a régió egyik legmeghatározóbb sajátosságát: a legnagyobb előnye, és egyben talán a legnagyobb nehézsége is a családi vállalkozás működtetésének az, hogy mindennapi dilemmát jelent a hosszú távú lét családból fakadó értékeinek és a rövid távú üzleti érdekek összeegyeztetése.”

 

Sonia+Tom_on_stage_2.JPG

Kürti Tamás a Family Business Network 2011-es szingapúri konferenciájának megnyitóján

 

A fórumról

Az Egyesület deklarált céljai, hogy a hazai társadalom megismerkedjen a családi vállalat fogalmával, hogy üzeneteink eljussanak a lehetséges tagjainkhoz és partnereinkhez. Az Egyesület olyan minősítő szervezet kíván lenni, melynek tagsága és partneri köre büszkén viseli címét. Ennek érdekében az Egyesület aktív kommunikációs munkát folytat: tájékoztatja a hazai és nemzetközi sajtót, közvetít a tagok és a sajtó között, szükség esetén pedig reagál az eseményekre. Az egységes és világos kommunikáció érdekében a sajtókapcsolatokat ebben a fórumban központosítottuk

Optimisták a magyar vállalkozások, holott van miért aggódniuk

A minőségi munkaerő elvándorlását és a külföldi vállalatok versenyelőnyét tekintik a hazai kis- és középvállalkozások jelenleg a legnagyobb kihívásnak, ugyanakkor pozitívan értékelik az adóterhek, adózási szabályok átláthatóságát, és nem tartanak az árfolyamkockázati kitettségtől sem. Míg a családi vállalkozások kevésbé, a magas árbevételű vállalatok jobban érzik a külső tényezők befolyásoló hatását cégük működésére - derült ki egy friss kutatásból.

Forrás: Pénzcentrum 2018. augusztus 8. szerda

Írta: Csidei KrisztinaDátum: 2018. Augusztus 11., Szombat

Egy milliárdos senkit csináltál belőlem

Nagyon szépen köszönöm! Eddig egy nagy hatalmú ember voltam minimális pénzzel, most egy milliárdos senkit csináltál belőlem - mondta kicsit keserűen a családi vállalat értékesítése után a tranzakcióban segédkező tanácsadónak az alapító. A több tízmilliárdos értékű családi céget a rendszerváltás után kemény és kitartó munkával felépítő, magának a gyerekek közt utódot nem találó cégvezető kifakadása jól mutatja a generációváltás dilemmáit.

Forrás: www.index.hu 2018.06.18.

Írta: Csidei KrisztinaDátum: 2018. Július 18., Szerda

Lemaradhat Európa, ha nem veszik át a fiatalok a cégeket

A családi, kis- és közepes vállalkozások generációváltása volt az egyik fő témája a Fiatal Vállalkozók Országos Szövetsége legutóbbi rendezvényének. A probléma égető, hiszen Európában háromból két cég elvész amiatt, mert nem tudja átadni a tulajdonos a következő generációnak a vállalkozást. Ezt tetézi, hogy viszonylag kevés fiatal szeretne vállalkozni, és ez visszavetheti Európa gazdasági teljesítményét. Minderről Kovács Patrik, a Fivosz elnöke és Illés István, az Apelso Trust igazgatósági tagja beszélt a hirado.hu-nak.

Forrás: www.hirado.hu 2018.07.06.

(Fotó: FIVOSZ)

Írta: Csidei KrisztinaDátum: 2018. Július 13., Péntek

Létszámbővítésre készül a magyar cégek fele, de honnan lesz ember?

A kis- és középvállalkozások 15%-a küzd jelentős munkaerőhiánnyal, 37% kis mértékűvel, 48% számára ez nem probléma - mutatja egy friss kutatás, amelynek bemutatóján elhangzott: nagyobbnak érzékeljük a munkaerőhiányt, mint amekkora valójában. A vállalkozások csaknem fele tervez létszámbővítést, ennek forrása azonban bizonytalannak tűnik. A fintech jelenséget mindössze 45% ismeri, és még a magas árbevételű cégek körében is magas a vele szembeni bizalmatlanság.

Forrás: www.portfolio.hu 2018. július 11.

 

Írta: Csidei KrisztinaDátum: 2018. Július 13., Péntek

Oroszországban nyitott gyárat a magyar Sanatmetal

Felavatták az egri Sanatmetal új gyárát Oroszországban, Obninszkban július elején. A magyar tulajdonú középvállalkozás, a Sanatmetal Kft., valamint oroszországi forgalmazójának közös beruházásában megvalósult gyár létrehozásával az egri székhelyű cég technológiai transzfert hajt végre, orosz partnere pedig a piaci kapcsolatokat és az értékesítést szervezi. A 250 millió rubeles beruházással létrejött új gyár megvalósulását a Sanatmetal saját forrásából, illetve banki hitelekből finanszírozta. A megnyitó eseményen, a több mint 100 résztvevő mellett, többek között vendégként volt jelen Kaluga Megye Kormányzója, az Orosz Egészségügyi Miniszterhelyettes, Magyarország Emberi Erőforrások Minisztériumának továbbá a Külgazdasági és Külügyminisztérium Helyettes Államtitkárai, valamint Farkas Bertalan Kutató Űrhajós is.  

 

 

Írta: Csidei KrisztinaDátum: 2018. Július 10., Kedd