Magyar kezdeményezésre formálódik a nemzetközi Family Business Network (FBN) közép-kelet-európai szervezete

 

A 2009-ben alakult Felelős Családi Vállalkozásokért Magyarországon Egyesület (FBN-H) sikeres működése és aktív szerepvállalása nemzetközi szinten is elismert. Alelnökét, Kürti Tamást 2010-ben meghívták a családi vállalkozások nemzetközi szervezetének (FBN-I) vezetőségébe, ahol kucslfigurájává vált a Next Generation bizottságnak; emellett tavaly óta a szakpolitikával foglalkozó szervezet, az European Family Businesses (EFB) elnökének felkérésére alelnökeként is tevékenykedik. Idén az FBN-H tovább erősíti nemzetközi szerepét: folyamatosan dolgozik annak érdekében, hogy a 2011 óta magyar kezdeményezés alapján formálódó régiós együttműködés a bevált gyakorlatok megosztásával, iránymutatással sikerrel támogathassa a hasonló helyzetekkel, dilemmákkal szembenéző rendszerváltó országok családi vállalkozásait, miközben tovább erősíti az FBN-H és tagjai súlyát és szerepét a hazai és a nemzetközi színtéren egyaránt.

 

A Felelős Családi Vállalkozásokért Magyarországon Egyesület  (FBN-H) a családi vállalkozások nemzetközi szervezete, a Family Business Network International (FBN-I) elismert tagjaként 2011 áprilisában nemzetközi konferenciát rendezett Family Business Bridges címmel, melynek során a bolgár szervezettel aláírt együttműködési szándéknyilatkozat révén formálódni kezdett a magyar egyesület régiós vezető szerepe is. A 2011 októberi, Szingapúrban rendezett éves konferencián a térségi szerepvállalás értéke egyre inkább megmutatkozott. Amint a résztvevő közép-kelet-európai országok felismerték, a rendszerváltáshoz is köthető kulturálisan hasonló dilemmáik, mennyiben különböznek és hasonlítanak a világ más régióiban tapasztaltakkal. Kürti Tamás, az FBN-H alelnöke vezetésével folyamatos egyeztetés zajlik a bolgár szervezettel, illetve folyamatban van az együttműködési lehetőségek keresése román, cseh és szlovák partnerekkel annak érdekében, hogy a rendszerváltó országok regionális együttműködése elindulhasson.

 

A Kürt Zrt. második generációs vállalkozó tagja, Kürti Tamás 2008-ban a cég kutatás-fejlesztés üzletágának felépítése után kezdte el aktívan keresni a lehetőségeket arra, hogy felkészülhessen későbbi szerepére a családi vállalkozásban, amelyet tudatos, felelős értékteremtő tulajdonosként látta. Mivel Magyarországon még nem állt rendelkezésre megfelelő összegyűjtött tapasztalat ezen a területen, útkeresése külföldön folytatódott; így ismerkedett meg az FBN-I-vel és az európai szakpolitikával foglalkozó European Family Businesseses szervezettel (EFB).

 

„Az FBN-I több száz fős, globális rendezvényein a várakozásaim beigazolódtak: a tudás, amit kerestem, létezik, a családi vállalkozással kapcsolatos kérdéseimre pedig valóban használható válaszokat kaphatok. A generációk együttélésének kihívásai, az utódlásra való felkészülés, a felelősen és szakértelemmel irányított, minden szempontból életképes, fenntartható vállalkozás működtetésének dilemmái feloldhatók, a felelős vezetés pedig tanulható” – összegzi nemzetközi tapasztalatait Kürti Tamás. – „A családi vállalkozás egy speciális tulajdonlási forma, melynek képviselői sokszínűségük ellenére világszerte ugyanazokkal az alapvető helyzetekkel néznek szembe, legyen szó többgenerációs vállalatcsoportról Ázsiában vagy első generációs kisvállalkozásról Közép-Európában. Ez a felismerés egyértelművé tette azt, hogy a legtöbbet mások élő példáiból, tapasztalataiból tanulhatunk, bevált gyakorlataik alkalmazásával a családi vállalkozást sikeresebbé tehetjük.”

 

Kürti ezt a felismerést, a családi vállalkozások közösségéhez tartozásának élményét és a tapasztalatok, gyakorlatok megosztásának fórumát „hozta haza” akkor, amikor 2009-ben tíz magyar családdal közösen megalapította a Felelős Családi vállalkozásokért Magyarországon Egyesületet (FBN-H). Az egyesület sikerét a gazdasági és társadalmi értékteremtés, a generációk közötti együttműködés, a kutatás és képzés támogatásában jól fémjelzi mind a hazai családi vállalkozások érdek-, és értékképviseletét ellátó független, aktív szakpolitikai fórumának tevékenysége, mind az elkötelezett közösség, és a tagvállalatok számára havi rendszerességgel megrendezett programok.

 

A nemzetközi szervezetekben végzett aktív munkát Kürti Tamás 2009-től az FBN-H alelnökeként és nemzetközi kapcsolatainak vezetőjeként folytatta. Tevékenységének elismeréseként mind az uniós szakpolitikai szervezet, az European Family Businesses (EFB), mind pedig az FBN-I beválasztotta saját elnökségébe. Kürti az előbbi alelnöki feladatait látja el, míg az utóbbi Next Generation bizottságának tagjaként és második generációs példaképként a családi vállalkozások új nemzedékeinek aktív útkeresését a nemzetközi gyakornoki program, a Fiatal Családi Vállalkozók Díj, tapasztalatcserélő fórumok, inspiráló előadások, konferenciák és számos további kezdeményezés révén támogatja.

 

Kürti Tamás 2008 óta végzett nemzetközi non-profit szervezeti munkájának köszönhető, hogy 2011-re az FBN-H saját jogán is jelentős tényezővé vált az FBN-I-n belül és kívül is. A nemzetközi partnerszervezetek vezetőségeiben, bizottságaiban végzett munka mellett intenzívebbé váltak a kapcsolatok a határon innen és túl működő régiós vállalkozói szervezetekkel, melyek rendezvényeiken, kezdeményezéseik kapcsán számítanak az FBN-H tapasztalatára, szakértelmére és nemzetközi kapcsolatrendszerére. Ugyanakkor, 2011-ben az FBN-H lehetőséget kapott arra is, hogy Budapesten rendezze meg a családi vállalat tulajdonosok közép-kelet-európai regionális tapasztalatcserének otthont adó konferenciát, amely a Family Business Bridges elnevezést kapta. Innen indult el egy új párbeszéd a közép-kelet-európai régió országai, ezek közül is kiemelt intenzitással a magyarok és a bolgárok között, amelynek célja egy térségi sajátosságokra építő tudatos együttműködés, közös gondolkodás és iránymutatás – ez a tavaly októberi szingapúri FBN-I konferencia során a régiós partnerek közötti egyeztetések révén tovább formálódott.

 

E fokozatos közeledés, Kürti szerint, magával hozta a térség családi vállalkozásai közötti hasonlóságok felismerését, és ezzel a magyar egyesület régiós szerepének erősödését. „A közép-kelet-európai régió országainak családi vállalkozásaira egy sor külső tényező sajátos kombinációja hat: a rendszerváltás utáni új vállalkozási környezet, az EU-csatlakozás, a túlnyomó részt első generációs tulajdonlás, a közel egyidőben várható tulajdonosi generációváltás, valamint a tulajdonosi kultúra fejlesztéséhez kapcsolódó beszállítói környezet formálásának kihívásai, amelyekkel a vállalkozásoknak sokáig viszonylag elszigetelten, tapasztalatok nélkül kellett szembenézniük” – világít rá az együttműködés jelentőségére az alelnök. „Ezek azonban csak példák, amelyekkel kapcsolatban lesz lehetőségünk összegyűjteni és megosztani az elmúlt húsz év tapasztalatait és megtalálni a legjobb megoldásokat. Először azonban fontos feladatunk, hogy minél jobban tudatosítsuk a régió egyik legmeghatározóbb sajátosságát: a legnagyobb előnye, és egyben talán a legnagyobb nehézsége is a családi vállalkozás működtetésének az, hogy mindennapi dilemmát jelent a hosszú távú lét családból fakadó értékeinek és a rövid távú üzleti érdekek összeegyeztetése.”

 

Sonia+Tom_on_stage_2.JPG

Kürti Tamás a Family Business Network 2011-es szingapúri konferenciájának megnyitóján

 

A fórumról

Az Egyesület deklarált céljai, hogy a hazai társadalom megismerkedjen a családi vállalat fogalmával, hogy üzeneteink eljussanak a lehetséges tagjainkhoz és partnereinkhez. Az Egyesület olyan minősítő szervezet kíván lenni, melynek tagsága és partneri köre büszkén viseli címét. Ennek érdekében az Egyesület aktív kommunikációs munkát folytat: tájékoztatja a hazai és nemzetközi sajtót, közvetít a tagok és a sajtó között, szükség esetén pedig reagál az eseményekre. Az egységes és világos kommunikáció érdekében a sajtókapcsolatokat ebben a fórumban központosítottuk

Beszámoló a 14. KH Klubról (2018. november 28.)

Ékes Ákos (az Üzletfejlesztés vezetője) a november 28.-ai K&H Családi Vállalatok Klubján bevezetőjében beszélt a múlt héten átadott K&H Díjról és a nyertes pályázókról. Kiemelte, hogy idén a legtöbb pályázat a társadalmi felelősségvállalás kategóriában érkezett és a díjat jövőre is meghirdetik majd. A részletekért kattints ide

Örömmel vezette be a nap izgalmas és sokakat érintő témáját, melynek előzménye 4 évvel ezelőttre nyúlik vissza. A K&H klubok indítását megelőzően ugyanis Ákos ellátogatott 10 családi céghez, akiket többek között a cégeladásról is faggatott és 10-ből 10-en azt válaszolták, szívesen eladnák a cégüket, ha a vevő számukra megfelelő árat kínálna.

Egyesületünket 9 család képviselte az eseményen. Képek itt.

 

Írta: Csidei KrisztinaDátum: 2018. December 13., Csütörtök

Nyomtatott életút

Viharos gyorsasággal változott a hazai nyomdaipar az elmúlt évtizedekben, a technológiai fejlődésnél már csak a cégkörforgás volt nagyobb. Van azonban néhány nyomda, amely minden vihart kibírt. Ezek egyike a Pauker, amely több mint 25 éve ugyanarra épít: a minőségre és a megbízhatóságra.

Forrás: KKV Magazin (Tóth Levente)

Fotó: Birtalan Zsolt

Írta: Csidei KrisztinaDátum: 2018. December 13., Csütörtök

Közös érdek a családi vállalatok támogatása

A generációváltás előtt álló cégeket segítené új programjával az Innovációs és Technológiai Minisztérium annak érdekében, hogy a családi vállalatok a jövőben is meghatározó szerepet tölthessenek be a gazdaságban és a társadalomban egyaránt. A szektor a K&H számára is kiemelt jelentőséggel bír, idén harmadik alkalommal kapott hét olyan vállalat K&H családi vállalatok kiválósági díjat, amelyek üzleti gyakorlata példamutató lehet nem csak a kisebb a cégek, de a vállalati szektor egészére nézve is.

Forrás: www.tozsdeforum.hu 2018. november 30. (Well PR Ageny)

Írta: Csidei KrisztinaDátum: 2018. December 10., Hétfő

Generációváltás – Nem csak papíron kell lejátszani

A magyar gazdaság versenyképessége akkor fokozható leginkább, ha sikerül megerősíteni a számos kihívást évtizedek óta maga előtt görgető kis- és középvállalati (kkv) szektort. E tekintetben teljes az egyetértés a gazdasági szakemberek között. A kkv-k között a családi vállalkozásoknak ráadásul még egy aktuális próbatétellel is meg kell küzdeniük: a generációváltással. Ne feledjük, ezen vállalkozások jelentős részét a rendszerváltás után hozták létre, így az akkori alapítók mára jórészt elérték a nyugdíjkorhatárt. A stafétát pedig addig érdemes átadni a következő generáció képviselőinek, amíg még semmi nem veszélyezteti a cég üzleti sikereit.

 

Forrás: www.vg.hu 2018. 11. 28. Heidrich Balázs, a Budapesti Gazdasági Egyetem rektora, a generációváltás témakutatója

Írta: Csidei KrisztinaDátum: 2018. November 30., Péntek