Amíg tavaly a külhoni magyar fiatal vállalkozókat állította középpontba a magyar kormány, addig 2017-ben a magyar családi vállalkozásokra fókuszálnak. A program keretében feltérképezik a határon túli családi vállalkozásokat, de az idén is lehet pályázni, így a családi vállalkozásokat 600 millió, míg a fiatal vállalkozókat további 230 millió forinttal támogatják.

Forrás: Felvidék ma 2017.05.19. Juhász Dósa János

 

 

Közel száz családi vállalkozó jött össze a tavaszi „turné” utolsó állomásán (előtte megjárták már Erdélyt, Vajdaságot, Kárpátalját, de voltak Eszéken és Lendván is), míg Felvidéken Komárom után Gömör fővárosa következett. Hajnal Virág programfelelős, a Nemzetpolitikai Államtitkárság stratégiai főreferense ismertette a magyar kormány elképzeléseit, s mint hangsúlyozta, mindent meg kell tenni azért, hogy a külhoni magyarság a szülőföldjén boldoguljon. Tavaly 962 pályázat érkezett be hozzájuk, amelyből 117-et tudtak támogatni.
A családok évének kiemelt része a pályázati támogatás, de szeretnék részletesen is feltérképezni a határon túli családi vállalkozásokat, s nagyon fontosnak tartják a kapcsolatteremtést is. „Maguknak óriási szerencséjük van, hogy a szlovák nyelvet is bírják, így a magyar mellett a szlovák piac is nyitott az Önök számára” – hangsúlyozta az egyik előadó.
Összefogtak a fiatal szlovákiai magyar vállalkozók
Mielőtt elkezdődött volna az ismerkedés, előbb Iván Tamás, az újonnan alakult Szlovákiai Magyar Fiatal Vállalkozók Szövetségének az elnöke köszöntötte a résztvevőket, s mint örömmel újságolta, már több mint kétszázan csatlakoztak a szövetséghez, amely elsősorban a kapcsolattartásban tud segítséget nyújtani, de június 22-én Dunaszerdahelyen megrendezi az első Junior Expót is. „Számomra az itt működő fiatal vállalkozók a hétköznapok hősei, hiszen a nehezebb utat választották, amikor itthon maradtak, s nem Magyarországon vagy Nyugaton kerestek megélhetési lehetőséget” – hangsúlyozta rövid expozéjában Iván.

Boross Dávid az FBN-H Felelős Családi Vállalatokért Magyarországon Egyesület társelnöke a magyarországi családi vállalkozásokat térképezte fel rövid előadásában, s mint hangsúlyozta, ezek döntő többsége első generációs vállalkozás, a szocialista rendszer ugyanis nem engedte kibontakozni (még Magyarországon sem) a családi maszek vállalkozásokat. Ezt támasztotta alá az a gyors közvélemény-kutatás is, amelyet a jelenlévők között végzett, ugyanis azok nagy többsége is első generációs vállalkozó volt, ugyancsak fiatal, második generációs pár, míg harmadik generációs egy akadt. Boross ecsetelte a generációváltás nehézségeit is, s mint egy kutatás alapján megállapította, a jelenlegi családi vállalkozások alig egyharmada esett át generációváltáson, egyharmaduk tranzakció keretében váltott tulajdonost, míg további egyharmaduknál a tulajdonos megöregedett a vállalkozásával együtt, s az így lassan, de biztosan teljesen leépült. Igaz, nem könnyű a fiatalokat a vállalkozás átvételére bírni a jelenlegi nem könnyű körülmények között. Ezt nem lehet csak úgy megkapni, el kell venni – tette még hozzá Boross, s az elmondottakat az előadását követő kerekasztal-beszélgetés csak megerősítette.

Érsekújvártól Királyhelmecig érkeztek

De előtte még minden résztvevő bemutatkozott (többségük a környékről és Nógrádból érkezett, de jöttek Szepsiből, sőt még Királyhelmecről is), sőt elmondhatta, mi is bántja a legjobban, már ami a vállalkozását illeti. A jelenlévők többsége az élelmiszer-, és építőiparban, a számítástechnikában és a mezőgazdaságban tevékenykedik, s ami nem volt meglepő, jelentős részük az anyagiak hiányára, a vásárlóhiányra panaszkodott, de ami ugyancsak meglephette a kívülállót, szinte minden második a szakképzett munkaerő hiányát panaszolta fel. S tette ezt Gömörben és Nógrádban, ahol a munkanélküliségi ráta évek óta 20 százalék felett van, s vezeti a nem túl dicső országos listát. A mezőgazdasági vállalkozók főleg a nagy áruházláncokra panaszkodtak, amelyekkel képtelenek felvenni a versenyt.

Afrika és a cipőpiac

De a kerekasztal-beszélgetés résztvevői mégis inkább az optimista oldalukat mutatták meg, egyikük például diófaültetvényt hozott létre, amely leghamarabb már csak az utódainak fog teremni. S ahogy az már korábban is elhangzott, a szlovákiai magyar vállalkozók egyik nagy előnye, hogy nyitott előttük a magyar és a szlovák piac is. Majoros Jácint is eldicsekedett vele például, hogy egyre több a kliensük az északi területekről is, de ugyancsak sikerült a méhészeti termékeikkel betörni a magyarországi piacra. „Sokszor tűnik reménytelennek a helyzetünk, s ráadásul nincs olyan, hogy négykor leteszem a munkát, és elmegyek teniszezni vagy úszni egyet, ez napi 24 órás szolgálatot igényel” – mondta Majoros, aki elsősorban a kapcsolatteremtés fontosságára hívta fel a jelenlévők figyelmét.

A fórumon bemutatkozott Halász Attila helyi vállalkozó is, aki tavaly Példakép-díjat kapott vállalkozásáért. Halász családi éttermet működtet Rimaszombatban, s ahogy megtudtuk tőle, már középiskolás korában az volt az álma, hogy vállalkozni akar. Első megtakarított pénzét rögtön vállalkozásba fektette, de bizony nem egyszer kicsúszott a lába alól a talaj, mégis folytatta. Sőt, mint elmondta, feleségével négy gyermeket is nevelnek, a legidősebb már 18 éves, aki már szintén ott sündörög a családi étteremben, a legkisebb viszont még csak fél esztendős.

S a rimaszombati találkozón elhangzottak tanulságát leginkább az az egyik résztvevő által felelevenített adoma adta vissza, aki az egyik egykori amerikai cipőtulajdonost idézte, aki több emberét is kiküldte Afrikába, hogy feltérképezze a helyi piacot. Volt, aki azzal jött vissza, hogy nem érdemes Afrikában befektetni, mert senki sem hord cipőt. Volt viszont olyan is, aki lelkesen tért vissza, hiszen szabad a piac, mert még senkinek sincs cipője.
Szóval nem könnyű a tanulópénzt megfizetni, hiszen erre az előző rendszer nem adott lehetőséget. Viszont kitartó, napi 24 órás munkával talán nem is lehetetlen. Ehhez ad lehetőséget most a magyar kormány, mert júniusban kiírják a pályázatokat, ősszel pedig ágazat-specifikus tréningekkel jönnek vissza, de nem elhanyagolandó a kapcsolatteremtési lehetőség sem, amelyre ezeken a találkozókon lehetőség nyílik.

(Fotó: Gecse Attila, JDJ)

A fórumról

Friss hírek

Beszámoló a X. FBN-H Konferenciáról és Családi Hétvégéről

Különleges alkalom volt az idei és nem csak a jubileumi évforduló miatt... Ha csak néhány szóval kellene jellemezni az együttléteinket, akkor leginkább a szeretet, az őszinteség, a nyitottság és az öröm fejezné ki az egyesületi rendezvényeink hangulatát. Csodás dolog ez! Alapítónk, Kürti Tom szerint az FBNI-nek több, mint 30 Egyesület a tagja szerte a világban, de nincs még egy – a miénkhez hasonló – közösség, ami hosszabb időn keresztül is meg tudja őrizni az intimitását! Ahol 30-40 család 2-3 generációval napokig súrlódásmentesen és meghitt légkörben tud tartalmasan időt együtt tölteni, a legkülönfélébb programokon részt venni és együtt örülni! Ahol tabuk nélkül lehet beszélgetni egymás előtt bármiről, akár a szexről is… Az egyik tagunk szavaival élve: „Idén minden jó volt! A táj, a szálloda, a szoba, a kaja, a programok és a társaság is!” Hálásan köszönjük a pozitív visszajelzéseiteket, de Nektek – egy ilyen Csapatnak vagy inkább Nagycsaládnak - könnyű jó rendezvényt szervezni…

Íme a három nap képekben! 

Írta: Csidei KrisztinaDátum: 2018. Június 15., Péntek

A vállalkozósdi még mindig a férfiak játszótere

Hiába van mostanában sok szó a nemek közti egyenlőségről, mégis úgy tűnik, a „vállalkozósdi” még mindig férfi többségű buli. A Budapest LAB Családi Vállalkozás Kutatás 2017-es felmérése szerint a hazai, legalább három főt foglalkoztató és legalább 50 millió forintos éves árbevétellel rendelkező kkv-k ügyvezetői, tulajdonosai 82%-ban férfiak.

Forrás: https://piacesprofit.hu 2018.05.28.

Írta: Csidei KrisztinaDátum: 2018. Május 31., Csütörtök

A Nagy Beszélgetés

Ismét megtöltötték a résztvevők az MTA Vörösmarty termét a Gutmann Családi Vagyon Szakmai Napon, mely 6. alkalommal került megrendezésre. Egyesületünkből 11 család képviseltette magát a rendezvényen. A központi téma ezúttal a "Nagy Beszélgetés volt". 

 
Írta: Csidei KrisztinaDátum: 2018. Május 29., Kedd