Amíg tavaly a külhoni magyar fiatal vállalkozókat állította középpontba a magyar kormány, addig 2017-ben a magyar családi vállalkozásokra fókuszálnak. A program keretében feltérképezik a határon túli családi vállalkozásokat, de az idén is lehet pályázni, így a családi vállalkozásokat 600 millió, míg a fiatal vállalkozókat további 230 millió forinttal támogatják.

Forrás: Felvidék ma 2017.05.19. Juhász Dósa János

 

 

Közel száz családi vállalkozó jött össze a tavaszi „turné” utolsó állomásán (előtte megjárták már Erdélyt, Vajdaságot, Kárpátalját, de voltak Eszéken és Lendván is), míg Felvidéken Komárom után Gömör fővárosa következett. Hajnal Virág programfelelős, a Nemzetpolitikai Államtitkárság stratégiai főreferense ismertette a magyar kormány elképzeléseit, s mint hangsúlyozta, mindent meg kell tenni azért, hogy a külhoni magyarság a szülőföldjén boldoguljon. Tavaly 962 pályázat érkezett be hozzájuk, amelyből 117-et tudtak támogatni.
A családok évének kiemelt része a pályázati támogatás, de szeretnék részletesen is feltérképezni a határon túli családi vállalkozásokat, s nagyon fontosnak tartják a kapcsolatteremtést is. „Maguknak óriási szerencséjük van, hogy a szlovák nyelvet is bírják, így a magyar mellett a szlovák piac is nyitott az Önök számára” – hangsúlyozta az egyik előadó.
Összefogtak a fiatal szlovákiai magyar vállalkozók
Mielőtt elkezdődött volna az ismerkedés, előbb Iván Tamás, az újonnan alakult Szlovákiai Magyar Fiatal Vállalkozók Szövetségének az elnöke köszöntötte a résztvevőket, s mint örömmel újságolta, már több mint kétszázan csatlakoztak a szövetséghez, amely elsősorban a kapcsolattartásban tud segítséget nyújtani, de június 22-én Dunaszerdahelyen megrendezi az első Junior Expót is. „Számomra az itt működő fiatal vállalkozók a hétköznapok hősei, hiszen a nehezebb utat választották, amikor itthon maradtak, s nem Magyarországon vagy Nyugaton kerestek megélhetési lehetőséget” – hangsúlyozta rövid expozéjában Iván.

Boross Dávid az FBN-H Felelős Családi Vállalatokért Magyarországon Egyesület társelnöke a magyarországi családi vállalkozásokat térképezte fel rövid előadásában, s mint hangsúlyozta, ezek döntő többsége első generációs vállalkozás, a szocialista rendszer ugyanis nem engedte kibontakozni (még Magyarországon sem) a családi maszek vállalkozásokat. Ezt támasztotta alá az a gyors közvélemény-kutatás is, amelyet a jelenlévők között végzett, ugyanis azok nagy többsége is első generációs vállalkozó volt, ugyancsak fiatal, második generációs pár, míg harmadik generációs egy akadt. Boross ecsetelte a generációváltás nehézségeit is, s mint egy kutatás alapján megállapította, a jelenlegi családi vállalkozások alig egyharmada esett át generációváltáson, egyharmaduk tranzakció keretében váltott tulajdonost, míg további egyharmaduknál a tulajdonos megöregedett a vállalkozásával együtt, s az így lassan, de biztosan teljesen leépült. Igaz, nem könnyű a fiatalokat a vállalkozás átvételére bírni a jelenlegi nem könnyű körülmények között. Ezt nem lehet csak úgy megkapni, el kell venni – tette még hozzá Boross, s az elmondottakat az előadását követő kerekasztal-beszélgetés csak megerősítette.

Érsekújvártól Királyhelmecig érkeztek

De előtte még minden résztvevő bemutatkozott (többségük a környékről és Nógrádból érkezett, de jöttek Szepsiből, sőt még Királyhelmecről is), sőt elmondhatta, mi is bántja a legjobban, már ami a vállalkozását illeti. A jelenlévők többsége az élelmiszer-, és építőiparban, a számítástechnikában és a mezőgazdaságban tevékenykedik, s ami nem volt meglepő, jelentős részük az anyagiak hiányára, a vásárlóhiányra panaszkodott, de ami ugyancsak meglephette a kívülállót, szinte minden második a szakképzett munkaerő hiányát panaszolta fel. S tette ezt Gömörben és Nógrádban, ahol a munkanélküliségi ráta évek óta 20 százalék felett van, s vezeti a nem túl dicső országos listát. A mezőgazdasági vállalkozók főleg a nagy áruházláncokra panaszkodtak, amelyekkel képtelenek felvenni a versenyt.

Afrika és a cipőpiac

De a kerekasztal-beszélgetés résztvevői mégis inkább az optimista oldalukat mutatták meg, egyikük például diófaültetvényt hozott létre, amely leghamarabb már csak az utódainak fog teremni. S ahogy az már korábban is elhangzott, a szlovákiai magyar vállalkozók egyik nagy előnye, hogy nyitott előttük a magyar és a szlovák piac is. Majoros Jácint is eldicsekedett vele például, hogy egyre több a kliensük az északi területekről is, de ugyancsak sikerült a méhészeti termékeikkel betörni a magyarországi piacra. „Sokszor tűnik reménytelennek a helyzetünk, s ráadásul nincs olyan, hogy négykor leteszem a munkát, és elmegyek teniszezni vagy úszni egyet, ez napi 24 órás szolgálatot igényel” – mondta Majoros, aki elsősorban a kapcsolatteremtés fontosságára hívta fel a jelenlévők figyelmét.

A fórumon bemutatkozott Halász Attila helyi vállalkozó is, aki tavaly Példakép-díjat kapott vállalkozásáért. Halász családi éttermet működtet Rimaszombatban, s ahogy megtudtuk tőle, már középiskolás korában az volt az álma, hogy vállalkozni akar. Első megtakarított pénzét rögtön vállalkozásba fektette, de bizony nem egyszer kicsúszott a lába alól a talaj, mégis folytatta. Sőt, mint elmondta, feleségével négy gyermeket is nevelnek, a legidősebb már 18 éves, aki már szintén ott sündörög a családi étteremben, a legkisebb viszont még csak fél esztendős.

S a rimaszombati találkozón elhangzottak tanulságát leginkább az az egyik résztvevő által felelevenített adoma adta vissza, aki az egyik egykori amerikai cipőtulajdonost idézte, aki több emberét is kiküldte Afrikába, hogy feltérképezze a helyi piacot. Volt, aki azzal jött vissza, hogy nem érdemes Afrikában befektetni, mert senki sem hord cipőt. Volt viszont olyan is, aki lelkesen tért vissza, hiszen szabad a piac, mert még senkinek sincs cipője.
Szóval nem könnyű a tanulópénzt megfizetni, hiszen erre az előző rendszer nem adott lehetőséget. Viszont kitartó, napi 24 órás munkával talán nem is lehetetlen. Ehhez ad lehetőséget most a magyar kormány, mert júniusban kiírják a pályázatokat, ősszel pedig ágazat-specifikus tréningekkel jönnek vissza, de nem elhanyagolandó a kapcsolatteremtési lehetőség sem, amelyre ezeken a találkozókon lehetőség nyílik.

(Fotó: Gecse Attila, JDJ)

A fórumról

Friss hírek

V. Gutmann Családi Vállalat Szakmai Nap

Ismét élénk érdeklődés mellett zajlott a Gutmann Családi Vállalat Szakmai Nap, ezúttal 33 család 65 fővel vett részt a hagyományosan a Magyar Tudományos Akadémián tartott rendezvényen. Szokás szerint külföldi előadók szolgáltatták az alapot a tapasztalatcseréhez, a családi vállalat és vagyon szakértői világot Marc Daniels, a családi vállalati kört pedig Beatrice Rodenstock, a jelentős német optikai cég 5. generációs tagja képviselte.

 

Írta: Csidei KrisztinaDátum: 2017. Május 23., Kedd

Családalapítás másként

Nem száz magyar mágnásra, hanem inkább tízezer vállalattulajdonos családra van szüksége Magyarországnak. De ha az állam nem figyel, akkor külföldi pénzügyi befektetők csaphatnak le az árván maradt családi cégekre.

Írta: Boross DávidDátum: 2015. Március 26., Csütörtök

Februári Klub - összefoglaló

Az idei év szezonnyitó Családi Vállalattulajdonosok klub eseményén 17 Család képviseltette magát, összesen 42-en voltunk.

A program szokás szerint  a „Klub a Klubban” kötetlen beszélgetéssel kezdődött, majd a köszöntő és az aktualitások ismertetése következett, ahol tájékoztatás hangzott el az FBN-I soronkövetkező nemzetközi eseményeiről, illetve "Az Év Széchenyi Vállalkozása Díj"-ról.

Ezt követően a Terjeszkedés – Akvizíciók címmel az EY kiváló szakemberei tartottak előadást.

Írta: FBNH EgyesületDátum: 2015. Február 12., Csütörtök