Kevés téma kap akkora hangsúlyt manapság a céges hírek között, mint az utódlásról, a cégöröklésről szóló hírek, elemzések. A rendszerváltáskor indult családi vállalkozások utódlása most lett igazán aktuális. A kérdést sok nézőpontból vizsgálhatjuk, de talán kevesebb szó esik a jogi háttérről: az alapítóknak sokszor nem könnyű meghozni a jogilag is legmegfelelőbb döntéseket, és általában messze nem csak azt kell eldönteni, melyik gyerek legyen a cégvezető. A céges utódlás kérdése természetesen nem választható külön az elmúlt évtizedek gazdasági jogi környezetének alakulásától, a jog és a gazdaság szoros együttműködésétől: a Portfolio erről is kérdezte Kovácsné Ihász Anitát és Kovács Attilát.

Forrás: www.portfolio.hu 

A menedzserek, cégvezetők sokszor nem látnak rá kellő mértékben a cégek jogi hátterének működésére, arra, hogy milyen hangsúlyos a jogászok munkája. Mennyire motiváltak a magyar menedzserek ezen a téren, lehet általánosítani, hogy mennyire érdekli őket cégük jogi működése?

Kovács Attila: Tapasztalataink szerint a cégvezetők többsége tudatos és érdekelt is a társaság jogszerű működésének a fenntartásában. Sokan azt is felismerik, hogy a sokszor terhesnek tűnő jogi előírásoknak való megfelelés adott esetben nem csak költséget, hanem versenyelőnyt is jelenthet a számukra, velük mindig nagyon izgalmas, értékteremtő munkát tudunk végezni. Természetesen van olyan cég is, ahol a humán vagy a pénzügyi források szűkössége miatt nem jut kellő figyelem a jogi megfelelésre a tevékenység valamennyi területével kapcsolatosan, de ez a cégméret növekedésével egyre jobban ritkul és egyre fokozottabb a tudatosság e téren.  

Az, hogy a cégvezetők maguk átlátják-e teljes körűen, hogy mennyi mindennek kell megfelelni és miért, az egy másik kérdés, de ezért is fontos, hogy a jogászra tanácsadóként és ne költségtényezőként tekintsenek, a jogászok, ügyvédek számára pedig az, hogy valódi tanácsadói tudjanak lenni az ügyfeleiknek és levegyenek a cégvezetők vállán nyugvó terhekből, ne pedig visszapakoljanak oda. A KRS-ben mindig is ezen szemlélet mellett dolgoztunk, megérteni és tanácsolni szeretnénk a cégeket és cégvezetőket.

A jogi és gazdasági figyelem nehezen választható el egymástól a cégek működtetésében: egy menedzsernek mennyire szükséges képben lennie a jogi háttérrel? Mi az optimális hozzáállás egy cégvezető részéről, milyen mértékben kell jogi tudással rendelkeznie?

Kovács Attila: Ahogy egy jó ügyvéd sem tud igazi tanácsadó lenni közgazdasági, számviteli és adó ismeretek nélkül, úgy a menedzserek sem negligálhatják teljesen az üzleti területeket érintő jogszabályokat és az azokban bekövetkező változásokat. A világ annyira gyorsan változik körülöttünk és mivel az ehhez való alkalmazkodás nem lehetséges a vonatkozó szabályozók ismerete nélkül, ezért egy cégvezető sem tud stratégiát alkotni, megvalósítani, vagy azon megfelelő időben változtatni, ha nem látja kellő időben előre, hogy miként változik meg a jogi környezet.

Hiba lenne persze azt elvárni, hogy a cégvezető egyben jogász is legyen, de értenie kell a jogi alapokat, hogy maga is el tudjon igazodni és helyes döntést hozni. A jog ugyanis csak a keret, amibe beletesszük és amiben megvalósítjuk az üzletet.

 

25 éve még nagyon más volt a magyar gazdaság jogi környezete. Mennyire fejlődött ez az elmúlt negyedszázadban, mik voltak a legfontosabb mérföldkövek?


Kovács Attila: A magyar gazdaság jogi környezete rengeteget változott az elmúlt 25 évben és rengeteget kellett változzon az a munkakultúra is, amiben a jogi tanácsadók, ügyvédek jelenleg dolgoznak. A változás most már nem is annyira önmagával, mint inkább a saját maga sebességével írható le a legjobban. Ebben a tempóban nem könnyű és nem is mindig sikerül egyértelmű, koherens és mindenre kiterjedő jogszabályokat alkotni, ami nem könnyíti az eligazodást sem a jogász, sem az üzletember számára. A piacgazdaság szabályzóinak bukdácsoló kialakítását az európai jogharmonizáció időszaka követte, hogy azt is felváltsa azután 2004-ben Magyarország uniós csatlakozásával a közvetlenül érvényesülő európai normákkal való együttélés időszaka. Ma Magyarország ugyanakkor sok európai országot megelőz a jogi ügyek intézésével kapcsolatos digitalizációs folyamatban, gondoljunk itt csak az elektronikus cégeljárásokra, fizetési meghagyásokra, pervitelre, hatóságokkal való kapcsolattartásra, amire azt gondolom büszkék lehetünk még akkor is, ha ezek bevezetése olykor kezdeti nehézségekkel kísért.

Mennyire szükséges, hogy egy ügyvédi iroda ne csak a "száraz" jogi folyamatokat kezelje, hanem egyfajta tanácsadó szerepet is mutasson, akár messze kilépve a jog kereteiből, lehetőségeiből?

Kovács Attila: Meggyőződésünk, hogy nem csak, hogy szükséges, hanem elengedhetetlen. Mi a jogot, a jogszabályokat egy keretrendszernek tekintjük, ami meghatározza a mozgástér sarokpontjait, de ezen belül minden esetben törekszünk a legoptimálisabb és testre szabott megoldások kigondolására, kidolgozására. Tisztában vagyunk továbbá azzal, hogy az ügyfeleink által megfogalmazott kérések, megoldandó problémák jogi aspektusai, "csak" egy szeletét képezik mindazon szempontoknak, amelyeket egyidőben vizsgálni kell ahhoz, hogy a cég számára a lehető legjobb válasz, megoldás kerülhessen kidolgozásra; a folyamatban résztvevő valamennyi szakértőnek, így a jogásznak is komplexen kell vizsgálnia az adott kérdést, meg kell ismernie a vállalkozás prioritásait, hogy a megfelelő jogi keretrendszerre tudjon javaslatot tenni. Sokszor előfordul, hogy azonos problémákra teljesen eltérő megoldásokat javaslunk két különböző cégnél, mert míg egyiknél mondjuk az adózási szempontok bírnak elsődleges fontossággal, addig a másik vállalkozásnál a HR szempontokat kell előtérbe helyezni.  

Igyekszünk tehát minden lehetséges szempont figyelembevételével kidolgozni a megoldási javaslatokat, annak minden előnyét és hátrányát bemutatni, segíteni az ügyfelet a döntéshozatalban - mert nagyon fontos, hogy mint tanácsadó, sosem döntünk helyette, csak körültekintően segítjük az ő döntéshozatalát. Miután megszületett az ügyfél döntése, a kiválasztott konstrukciót átültetjük a jog nyelvére. A döntéselőkészítést segítendő már hosszú évekkel ezelőtt bevezettük irodánkban például azt a gyakorlatot, hogy minden megbízásunk esetén az adott kérdést automatikusan megvizsgáljuk adójogi szempontból is, ha kell a legapróbb részletekig megtárgyaljuk a konstrukciót a társaság könyvelőjével, könyvvizsgálójával is, így az ügyfél számára már az adózási aspektusokat, következményeket is figyelembe vevő megoldásokat tudunk prezentálni, így egyrészt nem kerülnek a rendszerbe nem tervezett, később kiderülő extra költségek (adóterhek) pusztán egy nem elég körültekintő megoldás alkalmazása miatt, illetve a társaság könyvelőjét sem állítjuk nehezen megoldható feladat elé.

A rendszerváltáskor alakult cégeknél mostanra érkezett el a generációváltás kérdése. Mit tapasztal, mennyire nehéz ezekre válaszolniuk a cégvezetőknek, az alapítóknak?

Kovácsné Ihász Anita: A generációváltás kérdése erősen összefügg az egyéni élethelyzetekkel, családon belüli érzelmi viszonyokkal, így a kérdésre sommás választ nem lehet adni. Azt mondhatjuk, hogy ahol az egyéni és családi érzelmi viszonyok rendben vannak és tudatosan készültek-készültek erre fordulópontra, ott könnyebb ezen a hídon átmenni, míg azokban az esetekben, ahol vagy rendezetlenek az érzelmi kapcsolatok, és/vagy nem készülnek tudatosan a vállalkozás átadására, ott bizony komoly nehézségekkel néznek szembe az alapítók és az érintett családtagok egyaránt. Mindannyian tudjuk, hogy családi vállalkozás nélkül is nehéz sokszor az ún. életközepi válság, az elmúlás, korszakváltás megélése, kezelése egyéni szinten is, ha ehhez a családi vállalkozással kapcsolatos felelősség is társul, akkor sokszor igen nehéz élethelyzetben találják magukat az alapítók és persze családtagjaik is. Bár nem példa nélküli, de ritka - különösen Magyarországon - az az ideális helyzet, mikor adott egy sikeres vállalkozás, jövőképpel, az átadás bölcsességével bíró alapítóval, az átvételre tudatosan felkészített és felkészült utóddal, az alapítók élvezik a megérdemelt munka gyümölcsét, az utód sikeresen működteti a vállalkozást, mely szintén zökkenőmentesen fel lett készítve egy adott esetben teljesen más szemléletű működésre.
 

A valóságban általában valami hibádzik ebben az idilli képben és nem csak Magyarországon. Európa szerte - ahol pedig a generációváltásnak jóval komolyabb történelmi hagyományai vannak - elbukik a családi vállalkozások tervezett átadásának harmada.


Ennek oka, hogy vagy az alapító nem tudott lelkileg felkészülni az átadásra, vagy nincs felkészült utód, vagy egyáltalán nincs utód, vagy akár minden adott, de a társaság nincs felkészítve az átadásra. A nemzetközi tapasztalatok is azt igazolják, hogy ez a folyamat szinte soha nem működnek automatikusan, felkészülés, tervezés és külső segítség bevonása nélkül.

Jogi szempontból mennyire nehéz egy céges átadás-átvétel lebonyolítása? Milyen szempontokat kell mérlegelni, mielőtt egy tulajdonos belevág egy ilyen folyamatba?

Kovácsné Ihász Anita: Visszautalnék egy kicsit az interjú elején, az ügyvéd tanácsadói szerepkörével kapcsolatosan elhangzott gondolatokra. Akár a generációváltás, akár egy családi vállalkozás értékesítése során keletkező jogi dokumentumok egy hosszú folyamat "termékei", mely folyamatra igaz a mondás, hogy az "út értelme az út maga". Jogi szempontból tehát azért tekinthető "nehéznek" egy ilyen folyamat - bár mi sokkal inkább tekintjük érdekesnek és kihívásnak az ilyen munkákat -, mert igen komplex, nagyon sok szempontot kell egyidőben figyelembe venni, olyan jogi konstrukciókat kell kidolgozni, mely minden szereplő igényeit kielégíti és hosszú távon fenntartható, ha úgy tetszik minden lehetséges jövőbeni szcenárióra megoldást kínál.  

Mi történik például, ha a családba kívülről érkező feleség/férj is szerepet kap a családi vállalkozás működtetésében és a jövőben egy sajnálatos válásra kerül sor? Miként lehet szabályozni a jövedelemelosztást, döntéshozatalt, ha például több testvér van, de csak egyikük vállal szerepet a családi vállalkozás működtetésében, de mindegyikük rendelkezik részesedéssel benne? Miként kezelendő, ha az utódok valamelyike egy ideig - mondjuk külföldi tapasztalatszerzés céljából - nem dolgozik napi szinten a családi vállalkozásban, de utóbb visszatérne?

Vagy hogyan lehet megőrizni a becsatlakozás lehetőségét egy olyan családtagnak, aki a generációváltás pillanatában még nem elég idős ehhez, de rövid vagy közép távon - tehát még az átvevő generáció aktív időszakában - már opció lehet számára a családi vállalkozás működtetésében történő részvétel, de per pillanat még nem tudja eldönteni, hogy részt akar-e venni benne? Hasonlóan, sokszor akár parázs vitákat kiváltó, ugyanakkor részletesen kitárgyalandó kérdés például, hogy milyen biztosítéki rendszerekkel lehet megakadályozni, vagy éppen csak szabályozni, hogy akár családtag, akár kívülről érkezők (beházasodók) a jövőben harmadik személynek ne, vagy csak bizonyos feltételekkel értékesíthessék részesedéseiket. Csak pár szempont és kérdés a több százból, amit mind vizsgálni és modellezni kell.

Nemzetgazdasági szinten is lehet jelentősége annak, hogy a cégutódlások a lehető legfelkészültebb jogi tanácsadással menjenek végbe? Mit tapasztal, mennyire érzik ennek a súlyát a cégvezetők, és mennyire figyelnek a hatóságok ezekre a folyamatokra? Hol tud belépni az állam ezekbe a folyamatokba?

Kovácsné Ihász Anita: Meggyőződésünk, hogy a magyar gazdaság sikeressége és versenyképessége erősen függ a családi vállalkozások jövőjétől, elég, ha csak arra gondolunk, hogy mekkora arányt képviselnek a vállalkozások között és a GDP-ben. A sikeres folyamatoknak nagyon fontos eleme a megfelelő jogi tanácsadás, de ahogy az előzőekben többször hangsúlyoztuk, ez csak az egyik sikerfaktor. Az államnak lehetne szerepe a folyamat sikerességében, erre is van külföldi példa, Hollandiában például az illetékes minisztérium minden bizonyos életkort betöltött családi vállalkozónak tájékoztató csomagot küld, melyben felhívja a figyelmet a jövőről történő gondoskodás fontosságára, tanácsokkal, iránymutatásokkal látja el a vállalkozókat. Nem gondolom, hogy a generációváltás kérdésének megoldása állami feladat volna, de a családi vállalkozások kiemelt támogatására, a téma fontosságának hangsúlyozására, az érintettek tájékoztató anyagokkal történő támogatására volna lehetőség a gazdaságpolitikai eszköztáron belül.

Amilyen fontos szociálpolitikai szempontból a népességfogyás megállítása, a gyermekvállalás és a családosok támogatása, olyan fontos kellene, hogy legyen gazdaságpolitikai szempontból ezen vállalkozások sikerességének elősegítése.

Nagyon fontos és hasznos pl. a fiatalok vállalkozásalapításának ösztönzése - pl. az agrárszektorban -, de fontos lenne megvizsgálni, hogy miként lehetne egyensúlyt teremteni és megállítani azt a tendenciát, hogy a fiatalok inkább alapítanak új vállalkozást, minthogy a családi vállalkozás továbbvitelével járó nehézségeket vállalják. Fontos azt is hangsúlyozni, hogy a családi vállalkozások sikeressége pozitív hatással van a magyar gazdaságban jelentős szereppel b2ró transz-, ill. multinacionális vállalatokra is, hiszen az ezen vállalkozások működéséhez elengedhetetlen beszállítói háttériparban igen nagy arányban találhatók meg a családi vállalkozások.

A fórumról

Friss hírek

Beszámoló a X. FBN-H Konferenciáról és Családi Hétvégéről

Különleges alkalom volt az idei és nem csak a jubileumi évforduló miatt... Ha csak néhány szóval kellene jellemezni az együttléteinket, akkor leginkább a szeretet, az őszinteség, a nyitottság és az öröm fejezné ki az egyesületi rendezvényeink hangulatát. Csodás dolog ez! Alapítónk, Kürti Tom szerint az FBNI-nek több, mint 30 Egyesület a tagja szerte a világban, de nincs még egy – a miénkhez hasonló – közösség, ami hosszabb időn keresztül is meg tudja őrizni az intimitását! Ahol 30-40 család 2-3 generációval napokig súrlódásmentesen és meghitt légkörben tud tartalmasan időt együtt tölteni, a legkülönfélébb programokon részt venni és együtt örülni! Ahol tabuk nélkül lehet beszélgetni egymás előtt bármiről, akár a szexről is… Az egyik tagunk szavaival élve: „Idén minden jó volt! A táj, a szálloda, a szoba, a kaja, a programok és a társaság is!” Hálásan köszönjük a pozitív visszajelzéseiteket, de Nektek – egy ilyen Csapatnak vagy inkább Nagycsaládnak - könnyű jó rendezvényt szervezni…

Íme a három nap képekben! 

Írta: Csidei KrisztinaDátum: 2018. Június 15., Péntek

A vállalkozósdi még mindig a férfiak játszótere

Hiába van mostanában sok szó a nemek közti egyenlőségről, mégis úgy tűnik, a „vállalkozósdi” még mindig férfi többségű buli. A Budapest LAB Családi Vállalkozás Kutatás 2017-es felmérése szerint a hazai, legalább három főt foglalkoztató és legalább 50 millió forintos éves árbevétellel rendelkező kkv-k ügyvezetői, tulajdonosai 82%-ban férfiak.

Forrás: https://piacesprofit.hu 2018.05.28.

Írta: Csidei KrisztinaDátum: 2018. Május 31., Csütörtök

A Nagy Beszélgetés

Ismét megtöltötték a résztvevők az MTA Vörösmarty termét a Gutmann Családi Vagyon Szakmai Napon, mely 6. alkalommal került megrendezésre. Egyesületünkből 11 család képviseltette magát a rendezvényen. A központi téma ezúttal a "Nagy Beszélgetés volt". 

 
Írta: Csidei KrisztinaDátum: 2018. Május 29., Kedd