„Társaságirányítás és utódlás a családi vállalatokban – hol tartunk most és mit tanulhatunk a nemzetközi gyakorlatból” címmel tartotta egész napos nemzetközi konferenciáját március 22-én a Larus Rendezvényközpontban a német Stiftung Familienunternehmen és a Péter Horváth Stiftung szakmai és pénzügyi támogatásával működő Corvinus Családi Vállalatok Központ.

A konferencia középpontjában a családi vállalatok stratégiai szintű irányítása és hosszútávú fennmaradásának biztosítása állt. A konferencián elsősorban a leginkább érintettek, vagyis a jelentős külföldi és hazai családi vállalatok tulajdonosai és kulcsvezetői számoltak be vonatkozó tapasztalataikról. Emellett a két témakör tudományos kutatói is szót kaptak, így többek között a Központ első hazai nagymintás családivállalat-kutatásának eredményeit is bemutatták.

 

Prof. Dr. Lánczi András, a Budapesti Corvinus Egyetem rektora köszöntőjében elmondta, hogy egy éve köttetett az együttműködési megállapodás az Egyetem és a német partnerek között, akiknek célja az európai családi vállalatok támogatása a tájékoztatás, az oktatás és a tudományos eredmények megosztása révén. Felhívta a figyelmet arra a magyarországi társadalmi, politikai és oktatási problémára, mely az 1945 utáni tömeges államosítás következménye. A két generációnyi kiesés ugyanis máig negatívan hat a családi vállalatok vezetésének gyakorlatára. A család fogalma és a családi vállalkozás helye a gazdaságban mára előtérbe került és a kormány politikájának is középpontjában áll a családok támogatása. A Corvinus Egyetem Családi Vállalatok Központja a családok gazdasági szerepével összefüggő kutatásokat támogatja. Folyamatban van egy családpolitikai szakirány akkreditálása, továbbá a vallások és a gazdaság összefüggéseire vonatkozó kutatásokat is végeznek teológusokkal együttműködve.

 

Lepsényi István gazdaságfejlesztésért és -szabályozásért felelős államtitkár beszédében hangsúlyozta, a konferencia a magyar gazdaság fejlődése szempontjából rendkívül fontos kérdéseket boncolgat. Az elmúlt 6 évben a magyar gazdaság fejlődési növekedése ugyan meghaladta az európai uniós átlagot, s a növekedés gyakorlatilag megszüntette a munkanélküliséget, de kérdés, hogyan lehet ezt megőrizni a változó környezetben? A stabil és dinamikus növekedéshez világos gazdaságpolitikai stratégia, kiszámítható szabályozás, támogató gazdasági környezet és megbízható partneri kapcsolat szükséges. A családi vállalkozások a kormányzat természetes stratégiai partnerei, hiszen ők biztosítják a dinamizmust és a stabilitást. A családi vállaltok - az egyéb vállalkozásokkal szemben - hosszútávon, generációkban gondolkoznak, fejlődésüket nem a rövidtávú profit határozza meg, hanem a növekedés. Egyértelmű belső struktúra, dinamikusabb döntéshozatal, nagyobb hatékonyság, rugalmas reagálás, nagyobb kockázatvállalási hajlam és magasabb szociális érzékenység jellemzi őket. Az elmúlt évek gazdasági sikerei nagyrészt a családi vállalatoknak köszönhető. A több, mint 600.000 magyar vállalkozás 90%-a kis- és mikro vállalkozás, emellett van jónéhány nagyvállalat, de hiányoznak a középvállalatok, melyeknek a gazdaság gerincét kellene képeznie. Ezért a kormány célul tűzte ki a kisvállalkozások középvállalattá és a középvállalatok nagyvállalattá alakítását, melynek során a német példákra érdemes támaszkodni. A top magyar vállalatok 25%-a minden szektorban családi vállalkozás, így a családi vállalkozások az egész gazdaságot áthatják. A csekély 30 éves tapasztalat azonban veszélyeket hordoz magában, s a legnagyobb veszély maga a generációváltás. A felmérések szerint a családi vállalatok többsége már foglalkozik a kérdéssel, de csak 5%-nál történt meg ténylegesen az átadás, pedig a mai magyar vállalkozók 10%-a 60 év fölötti. A jogszabályi kérdések közül az öröklés már megoldott, de még sok a nyitott kérdés. A Nemzetgazdasági Minisztérium egy tudástranszfer biztosításával igyekszik segíteni a generációváltást mentorálási programokon keresztül, továbbá a tőzsde (BÉT Elite képzés) és a bizalmi vagyonkezelés előtérbe helyezésével. Fontos feladat a családi vállalkozás fogalmának meghatározása, hogy ehhez kapcsolódóan az adózás szabályozása is elősegíthesse az átadást. Ugyanakkor szembe kell nézni a jelen legnagyobb kihívásával, a digitális átalakulással is, ahol a nagy magyar családi vállalkozásoknak élen kell járniuk, melyhez segítséget fognak kapni kormányzati támogatások formájában.

 

Bárány László, a Felelős Családi Vállalatokért Magyarországon (FBN-H) Egyesület elnöke, a Master Good Cégcsoport alapítója és társtulajdonosa szerencsésnek vallja magát, hiszen családjában ő a 3., a két gyermeke pedig már a 4. generációs vállalkozó a baromfi szakmában. Nagyapja 110 évvel ezelőtt kezdett baromfival foglalkozni, s ez a családi érdeklődés máig fennmaradt. Érzik a nagypapa és az édesapa biztatását, és figyelnek arra, hogy a gyerekeken keresztül az unokák is átvegyék az értékeket és készülhessenek a kihívásokra. 7 évvel ezelőtt történt, hogy két fia elvitte őt egy rendezvényre az akkor alakuló FBN-H szervezésében és úgy tértek haza, hogy ők akkor most generációt fognak váltani. Azóta is tudják, hogy ez nagyon jó irány, tele tanulságokkal és élményekkel, amit az egyre bővülő család együtt él át. Az elmúlt 100 év politikai eseményei többször is félbevágták az egészséges magyar társadalmi szerveződéseket, az elmúlt 30 évvel azonban megadatott a lehetőség, hogy megtapasztaljuk a tulajdon ízét, az ezzel járó felelősséget és a kihívásokat a következő nemzedékek számára. Felelős döntéseket kell hoznunk a felhalmozott vagyonról, így a családi vállalkozásoknak a társadalomban is egyre inkább mérhető értékük van. Az FBNH Egyesületben megtapasztalt legfontosabb tanulság, hogy a generációváltást az értékek felől közelítsük meg, melyek mentén egy családi vállalkozás hosszútávon működőképes. Ezek az értékek családonként, vállalkozásonként, profilonként eltérhetnek, de az alapvető értékek, az emberekhez, a munkatársakhoz, a tőkéhez való viszonyunk és az egymással való kapcsolataink azonosak. Kulcskérdés, hogy ezekből az értékekből hogyan tudunk egyre többet átadni egymásnak. A havi egyszeri klub eseményeinken az edukáció és a folyamatos belső tudástranszfer kerül előtérbe. Az elmúlt 30 év során a magyar társadalom megérett a civil szerveződésekre, s azok gazdasági és politikai tartalommal való megtöltésére, de ehhez hosszútávon kiegyensúlyozott gazdaságpolitikára van szükség. A mindenkori felelős kormánynak fel kell ismernie a családi vállalatokban rejlő erőt és lehetőséget és támogató gazdaságpolitikájával kell segítenie őket. A Bárány családban lezajlott folyamat kihívásokkal és mély földrengésszerű mozgásokkal járt és bebizonyította, hogy egy sikeres generációváltás hatásaiban felér egy tulajdonváltással. A Corvinus Egyetem komoly társadalompolitikai feladatot vállalt magára azzal, hogy a generációváltás kérdését az oktatáson és a szakpolitikán keresztül felkarolta, s ebben a munkájában az FBN-H Egyesületre támogató partnerként számíthat.

Cikksorozatunkat hamarosan folytatjuk az előadásokkal!

A fórumról

Friss hírek

Beszámoló a X. FBN-H Konferenciáról és Családi Hétvégéről

Különleges alkalom volt az idei és nem csak a jubileumi évforduló miatt... Ha csak néhány szóval kellene jellemezni az együttléteinket, akkor leginkább a szeretet, az őszinteség, a nyitottság és az öröm fejezné ki az egyesületi rendezvényeink hangulatát. Csodás dolog ez! Alapítónk, Kürti Tom szerint az FBNI-nek több, mint 30 Egyesület a tagja szerte a világban, de nincs még egy – a miénkhez hasonló – közösség, ami hosszabb időn keresztül is meg tudja őrizni az intimitását! Ahol 30-40 család 2-3 generációval napokig súrlódásmentesen és meghitt légkörben tud tartalmasan időt együtt tölteni, a legkülönfélébb programokon részt venni és együtt örülni! Ahol tabuk nélkül lehet beszélgetni egymás előtt bármiről, akár a szexről is… Az egyik tagunk szavaival élve: „Idén minden jó volt! A táj, a szálloda, a szoba, a kaja, a programok és a társaság is!” Hálásan köszönjük a pozitív visszajelzéseiteket, de Nektek – egy ilyen Csapatnak vagy inkább Nagycsaládnak - könnyű jó rendezvényt szervezni…

Íme a három nap képekben! 

Írta: Csidei KrisztinaDátum: 2018. Június 15., Péntek

A vállalkozósdi még mindig a férfiak játszótere

Hiába van mostanában sok szó a nemek közti egyenlőségről, mégis úgy tűnik, a „vállalkozósdi” még mindig férfi többségű buli. A Budapest LAB Családi Vállalkozás Kutatás 2017-es felmérése szerint a hazai, legalább három főt foglalkoztató és legalább 50 millió forintos éves árbevétellel rendelkező kkv-k ügyvezetői, tulajdonosai 82%-ban férfiak.

Forrás: https://piacesprofit.hu 2018.05.28.

Írta: Csidei KrisztinaDátum: 2018. Május 31., Csütörtök

A Nagy Beszélgetés

Ismét megtöltötték a résztvevők az MTA Vörösmarty termét a Gutmann Családi Vagyon Szakmai Napon, mely 6. alkalommal került megrendezésre. Egyesületünkből 11 család képviseltette magát a rendezvényen. A központi téma ezúttal a "Nagy Beszélgetés volt". 

 
Írta: Csidei KrisztinaDátum: 2018. Május 29., Kedd