Fél, hogy örököse eltapsolja az évtizedeken át gondosan felépített vállalkozása vagyonát, mert nem ért a cég irányításához? Létezik mindenki számára megnyugtató megoldás!

Közel 4 milliárd dollár értékű Samsung-részvényt követelt 2012-ben a koreai Lee Maeng-hee és Lee Myung-Hee a testvérüktől, Lee Kun-heetől. Szerintük ugyanis utóbbi anélkül örökölte meg 1987 novemberében elhunyt édesapjuk, a Samsungot alapító Lee Byung-chul után a pakettet, hogy annak létezéséről tájékoztatta volna őket. Kun-hee ezzel nemcsak a dél-koreai multi vezetője, de egyben annak legnagyobb részvényese is lett. A két pórul járt testvér beérte volna az örökül hagyott részvények egynegyedével is, ám a bíróság 2014 februárjában elutasította az erre irányuló keresetüket. Alig három hónappal később az „önző” fivér szívrohammal kórházba került, amelyet a mai napig nem tudott elhagyni.

Megkímélhette volna utódait a pereskedéstől az édesapjuk, ha még a halála előtt készített volna végrendeletet, és abban rendelkezett volna arról, mi legyen a részvények sorsa. Ezt azért is javasolják a szakemberek, mert egy tulajdonos halálakor komoly problémák merülhetnek fel a cég jövőjével, egyben tartásával kapcsolatban, különösen akkor, ha többen örökölnek részesedést utána. Egy olyan jelentős családi vállalkozás esetében pedig, mint a Samsung akár katasztrófához is vezethet, ha az örökös nincs még felkészülve a cég átvételére és irányítására. Ezért érdemes végrendeletbe foglalni, hogy kié legyen a halálunk után a családi vállalkozásban bennünket megillető részesedés, így tudunk befolyást gyakorolni arra, hogy azt ki igazgassa a jövőben – hangsúlyozza dr. Tóth Ádám, a Magyar Országos Közjegyzői Kamara (MOKK) elnöke.

A családi vállalkozások szerepe világszerte jelentős a gazdasági életben, Magyarországon a magántulajdonban lévő cégek legalább 70, de egyes országokban a 90 százalékát is ezek teszik ki. Többek között ezért is lenne kívánatos, hogy a stafétabot nemzedékek közötti átadása gazdasági, üzleti és nem utolsósorban emberi szempontból is minél zökkenőmentesebben menjen végbe. Annak levét, ha nincsenek jogi garanciák a családi vállalkozások vagyonának megőrzésére, a kései utódok és a cég ihatják meg.

Az esetek csaknem kilenctizedében a harmadik generáció szinte már semmit nem lát az alapítók által felhalmozott vagyonból, a második generáció ugyanis az ennek átadására, további kezelésére vonatkozó stratégia hiányában rendszerint teljesen feléli a vagyont.

Ezért is lenne szükség arra, hogy nagyobb hangsúlyt kapjon a családi vagyontervezés, a vállalkozás jövőjére vonatkozó cselekvési terv kidolgozása.

Ennek egyik, meglehetősen hatékony formája a házassági vagy élettársi vagyonjogi szerződés, ami akkor érvényes, ha azt közjegyzői okiratba vagy ügyvéd által ellenjegyzett magánokiratba foglalják. Hiszen az együtt élők célja, hogy gondoskodjanak a párjukról, amibe az is beletartozik, hogy megvédjék a vagyonukat a családi vállalkozás hitelezőivel szemben. Sokan nem tudják, hogy van mód teljesen elkülöníteni a házastársak vagyonát abból a célból, hogyha beüt a krach, akkor annak következményeit ne kelljen mindkét félnek viselnie, és a családi vagyon egy részét meg lehessen menteni. Ezért például tanácsos a házasságban élőknek házassági vagyonjogi szerződésben rögzíteni, hogy az egyikük által a vállalkozás finanszírozására felvett hitel nem terhelheti a másik házastárs vagyonát. Fontos, hogy mind a házassági, mind az élettársi vagyonjogi szerződést be kell jegyeztetni a közjegyzők által vezetett Házassági és Élettársi Vagyonjogi Szerződések Nyilvántartásába ahhoz, hogy az harmadik személyekkel szemben hatályos legyen. Ha a bejegyzés elmarad, csak akkor lehet a szerződésre hivatkozni harmadik személyekkel szemben, ha az tudott vagy tudnia kellett a szerződésről.

De a tudatos vagyontervezésnek, a családi vagyon megóvásának az is az egyik módja, ha az örökhagyó – látván, hogy utódai kezében nem biztosított a vállalkozás jövedelmező további működtetése –, értékesíti a céget vagy az abban meglévő részesedését, s az azért befolyt összegből juttat majd leendő örököseinek, akár még a halála előtt. Ebben az esetben a tervezés jelentősége abban nyilvánul meg, hogy a családi vállalkozás eladása lehetőleg akkor és úgy történjen meg, hogy az örökhagyó a lehető legtöbbet kapja azért.

„Öröklés” a halál előtt

Létezik mindenki számára megnyugtató megoldás arra az esetre, ha az örökhagyó nem bízik abban, hogy utódai képesek lesznek továbbvinni a családi vállalkozást, vagy nem herdálják el a vagyont, de mégsem akarja, hogy ebből harag, viszály legyen, miközben mindenképpen gondoskodni akar hátrahagyott szeretteiről. Mindehhez az szükséges, hogy még az életében odaadja a kötelesrészt – vagyis ami a törvény szerint az örökhagyó legközelebbi rokonainak és feleségének minimum jár az örökhagyó vagyonából – vagy az örökrészeket, amiért cserébe azok lemondanak arról, hogy örököljenek. Persze ez a lemondás ingyenesen is történhet, de mindenképpen írásbeli szerződés kell róla az örökhagyó és aközött, aki utána örökölne.

Az is előfordulhat, hogy az örökhagyó már eldöntötte, hogy egy vagyonelemet – például egy horvátországi apartmant – kire hagy, és meg akarja adni az esélyt az örököseinek, hogy eldöntsék, adózási szempontból hogyan járnak jobban: ha azt még az ő életében értékesítik, vagy a halálát követően örökségként jutnak hozzá. Ehhez viszont az örökössel meg kell beszélni a számára legjobb megoldást.

Fontos, hogy egy családi vállalkozás körültekintően, bizonyos öröklési jogkövetkezményekre is gondosan ügyelve válassza meg a megfelelő társasági formát, amelyben a működését szeretné folytatni (például betéti társaság vagy korlátolt felelősségű társaság). Ezzel elősegítheti többek között a társasági részesedések átruházását, és az öröklése körül esetlegesen felbukkanó kérdőjelek megfelelő rendezését. Magyarországon több betéti társaság amiatt szűnik meg, mert az egyetlen beltagja vagy kültagja meghalt és hat hónapon belül nem jelentettek be új bel- vagy kültagot a cégbíróságnak, mivel nem is tudták a társaság tagjai, hogy ez egy megszűnési ok, vagy azt, hogy ez a határidő a halál időpontjától, nem pedig a hagyatéki eljárás befejezésétől kezdődik.

 

Családi alkotmány?

Első ránézésre bármennyire is furcsának tűnik, létezik ilyen – igaz, egyelőre még alapvetően külföldön, Magyarországon ez még csak a jövő zenéje lehet. A családi alkotmány tulajdonképpen nem más, mint egy jogi kötőerővel nem rendelkező, elvi megállapodások és a fentiekben taglalt, egyébként jogilag kötelező vagyontervezési megoldások – a házassági vagy élettársi vagyonjogi szerződés, illetve a bizalmi vagyonkezelési szerződés, akár végrendelet stb. – gyűjteménye, amelyek szinte fogaskerékszerűen illeszkednek egymáshoz. Ebbe tartozhatnak még a családi alapítványok és a családtagok közötti más megállapodások. Ezek úgynevezett „alkotmányba” foglalásának előnye, hogy egy családi vállalkozás élettartama során felmerülő összes helyzetről lehet egyetlen dokumentumban rendelkezni, s ebben lefektetni a vállalkozás működtetésének, irányításának legfontosabb alapelveit. Például azt, hogy milyen módon történjen a vezetőváltás a vállalkozás élén, ki vegye át az elhunyt helyét, milyen eszközöket használjon a család a vagyon megóvása érdekében, illetve milyen vitarendezési mechanizmusokkal tegyenek kísérletet a családtagok arra, hogy rendezzék az esetlegesen felmerült nézeteltéréseket. Érdemes lehet annak a tisztázása is, hogy a vállalkozás irányítói milyen végzettséget várnak el az utódoktól a különböző szerepkörök átruházásához, és általánosságban is milyen feltételek mellett kaphatják meg a következő nemzedék tagjai az általuk betölteni kívánt pozíciót.

 

Az oldalon elhelyezett tartalom a Magyar Országos Közjegyzői Kamara közreműködésével jött létre.

A fórumról

Friss hírek

Beszámoló a X. FBN-H Konferenciáról és Családi Hétvégéről

Különleges alkalom volt az idei és nem csak a jubileumi évforduló miatt... Ha csak néhány szóval kellene jellemezni az együttléteinket, akkor leginkább a szeretet, az őszinteség, a nyitottság és az öröm fejezné ki az egyesületi rendezvényeink hangulatát. Csodás dolog ez! Alapítónk, Kürti Tom szerint az FBNI-nek több, mint 30 Egyesület a tagja szerte a világban, de nincs még egy – a miénkhez hasonló – közösség, ami hosszabb időn keresztül is meg tudja őrizni az intimitását! Ahol 30-40 család 2-3 generációval napokig súrlódásmentesen és meghitt légkörben tud tartalmasan időt együtt tölteni, a legkülönfélébb programokon részt venni és együtt örülni! Ahol tabuk nélkül lehet beszélgetni egymás előtt bármiről, akár a szexről is… Az egyik tagunk szavaival élve: „Idén minden jó volt! A táj, a szálloda, a szoba, a kaja, a programok és a társaság is!” Hálásan köszönjük a pozitív visszajelzéseiteket, de Nektek – egy ilyen Csapatnak vagy inkább Nagycsaládnak - könnyű jó rendezvényt szervezni…

Íme a három nap képekben! 

Írta: Csidei KrisztinaDátum: 2018. Június 15., Péntek

A vállalkozósdi még mindig a férfiak játszótere

Hiába van mostanában sok szó a nemek közti egyenlőségről, mégis úgy tűnik, a „vállalkozósdi” még mindig férfi többségű buli. A Budapest LAB Családi Vállalkozás Kutatás 2017-es felmérése szerint a hazai, legalább három főt foglalkoztató és legalább 50 millió forintos éves árbevétellel rendelkező kkv-k ügyvezetői, tulajdonosai 82%-ban férfiak.

Forrás: https://piacesprofit.hu 2018.05.28.

Írta: Csidei KrisztinaDátum: 2018. Május 31., Csütörtök

A Nagy Beszélgetés

Ismét megtöltötték a résztvevők az MTA Vörösmarty termét a Gutmann Családi Vagyon Szakmai Napon, mely 6. alkalommal került megrendezésre. Egyesületünkből 11 család képviseltette magát a rendezvényen. A központi téma ezúttal a "Nagy Beszélgetés volt". 

 
Írta: Csidei KrisztinaDátum: 2018. Május 29., Kedd