Hiába van mostanában sok szó a nemek közti egyenlőségről, mégis úgy tűnik, a „vállalkozósdi” még mindig férfi többségű buli. A Budapest LAB Családi Vállalkozás Kutatás 2017-es felmérése szerint a hazai, legalább három főt foglalkoztató és legalább 50 millió forintos éves árbevétellel rendelkező kkv-k ügyvezetői, tulajdonosai 82%-ban férfiak.

Forrás: https://piacesprofit.hu 2018.05.28.

Az Opten céginformációs szolgáltató 2017-es statisztikái szerint az átlagnál magasabb arányban vannak a nők a legkisebb és a legnagyobb vállalatoknál. Az egymilliárd forint feletti éves árbevételt elért cégekben volt jóval magasabb a női cégjegyzők aránya 2016-ban.

A cég elemzése szerint ennek az egyik lehetséges oka, hogy azokon a szakterületeken, ahol a nők aránya felülreprezentált (például pénzügy, számvitel), csak a nagyvállalati szektorban kapcsolódik cégjegyzési jogkör. Összességében az Opten adatai szerint a női cégjegyzésre jogosultak száma az elmúlt években egyre csökkent.

Három év alatt 10 ezernél is több női vezető tűnt el a  cég korábbi közleménye szerint, bár fontos megjegyezni azt is, hogy közben a cégjegyzésre jogosultak teljes létszáma több mint háromszorosával apadt. A céginformációs szolgáltató szerint a helyzet összességében az, hogy a női cégjegyzésre jogosultak számának aránya 31% körül állandósult a hazai cégstruktúrában.

A női vállalkozásoknak szerte a világon erős előítéletekkel kell megküzdeniük a MasterCard női vállalkozások indexe szerint. Magyarország az összesített index 41. helyén végzett – az 57 vizsgált ország között. Ez az eredmény több alpontszámból áll össze, ezekben pedig felemás eredményeket jeleznek a magyar mutatók.

Ezen index szerint is nagyjából minden harmadik üzlet tulajdonosa vagy vezetője nő, e mellett sok női vezető is van a vállalkozások élén.

A női tulajdonú vagy nők által vezetett vállalkozások magas arányának köszönhetően ebben a tekintetben a 12. helyen szerepelünk világviszonylatban.

Ám nem ennyire jó a helyzet aszerint, hogy a nők a férfiakhoz képest mennyire könnyen jutnak pénzügyi támogatáshoz, mennyi megtakarításuk van, vagy segítik-e őket vállalkozói programok. Itt Magyarország a 43. helyen áll a listában.

Csak indulni nem mernek?

Az OECD Entrepreneurship at a Glance 2017 kiadványának alapját képező empirikus kutatás szerint a nemek között különbség van a vállalkozásindítással kapcsolatos korlátok érzékelésében. Ugyanakkor a kutatás szerint a nők a férfiakkal megegyező mértékben magabiztosak az üzleti életben tervezett jövőjükkel kapcsolatban, beleértve a munkahelyteremtőképességet – ha egyszer már sikerül el- és beindítani a vállalkozásukat.

Az eredmények szerint ugyanakkor nem csak alkalmazotti lét esetén, de vállalkozóként is van különbség az átlagos férfi és női kereseti lehetőség között. A jó hír, hogy a kutatók szerint a vállalkozók esetében direkt összefüggés látszik a ledolgozott órák száma és a kereseti lehetőség között. A tanulmány szerint ugyanis a kereseti különbség mögött elsősorban az áll, hogy a nők – az un. „láthatatlan munkával” eltöltött órák magasabb száma miatt – átlagosan hetente kevesebb órát töltenek a vállalkozásban végzett munkával.

Sok nő kényszerűségből lesz vállalkozó, az amerikai National Women’s Business Council (NWBC) 2017-es felmérése szerint ugyanakkor fontos mozgatórugó, hogy a nők egy része nem tudja elérni alkalmazottként a vágyott karrier- vagy anyagi célt, vagy nem szeretnének alkalmazkodni munkahelyüknek a nők modern társadalmakban betöltött szerepét nem követő működéséhez.

A nemek közti fizetésbeli különbségek, a diszkrimináció vagy éppen a gyerekvállalás és gyereknevelés miatti igények mind komoly motivációs tényezőként működnek a nők vállalkozóvá válása szempontjából a tanulmány szerint. Sokszor pedig a nők pedig kénytelenek feladni az alkalmazotti létet, ha több időt szeretnének például a gyerekeikkel tölteni – mondja egy interjúban a szervezet elnöke.

A fórumról

Vállalásunk, hogy egy maradandó, családivállalati fejlődési értékeket képviselő érdek és érték szervezetet hozzunk létre. Ez a fórum ránk, Nőkre van szabva, támogatja személyiségfejlődésünket, munkánkat és életünket, összefogja és segíti a tagjait. Mindenkori feladatunk, hogy a Női fórum tagjaként, egymás segítőjeként, családjaink nagy büszkeségére, helytálljunk a nagyvilágbanmint nők, társak, anyák és vezetők.

„Ne az alapító sírja felett vesszenek össze” – milliárdok forognak kockán a generációváltó családi cégeknél

Egy hullámban öregszenek ki a kiemelten fontos családi vállalkozások vezetői, de többségük a jelek szerint az öröklétben hisz. A staféta átadását személyes viták, megcsalások és árulások nehezítik, a gazdasági és jogi döntések ezeknek csak a tünetei, állítja a nemzetközi Family Business Network magyar szervezetét vezető Boross Dávid. 

 

Forrás: hvg.hu, Daczi Dóra, 2019.02.20.

 

Írta: Csidei KrisztinaDátum: 2019. Február 22., Péntek

Szent-Györgyi után szabadon: a Goodwill Pharma sikertörténete

 

Amikor otthagyta az orvosi pályát, dr. Jójárt Ferenc mindent arra tett fel, hogy sikeres vállalkozóként egy nagy gyógyszercéget építsen fel Szegeden. 20 éve indultak, kezdetben sales és marketingmunkát végeztek nagy gyógyszergyártóknak. Ma már a gyógyszer-kereskedelemnél meghatározóbb a gyógyszergyártás, és elindították a régiós terjeszkedést is. 

Forrás: KKV Magazin
 
Írta: Csidei KrisztinaDátum: 2019. Február 21., Csütörtök

A magyar gasztronómus: a Zsidai Csoport sikertörténete

Gyerekkorát a szülei által üzemeltetett Pierrot kávéházban töltötte, közgazdaságtant tanult és üzleti tanácsadónak készült. Bár a legnevesebb nemzetközi cégeknél dolgozott, 30 évesen mégis úgy döntött, a gasztronómiát választja hivatásának. A Zsidai Csoport ma már 13 egységből áll.

 

Forrás: KKV Magazin, Nyomárkay Kázmér 

 

Írta: Csidei KrisztinaDátum: 2019. Február 21., Csütörtök

A kormány segítené a családi vállalatok utódlását

A kormány segítséget kíván nyújtani azoknak a nyugdíjkorhatárhoz közeledő vállalkozóknak, akik nem tudják cégeiket családi körben tartani, ezért lehetővé tenné, hogy a cég magyar menedzsmentje vagy egy magyar tulajdonú alapítvány gyakorolja a tulajdonosi jogokat – nyilatkozta Palkovics László innovációs és technológiai miniszter a Mediaworks megyei napilapjainak adott interjúban. Megjegyezte: a kormány négyezer olyan vállalatról tud, amelyek alapító tulajdonosa már közel került a nyugdíjkorhatárhoz.

Forrás: MTI, 2019.02.20.

Írta: Csidei KrisztinaDátum: 2019. Február 21., Csütörtök