Hiába van mostanában sok szó a nemek közti egyenlőségről, mégis úgy tűnik, a „vállalkozósdi” még mindig férfi többségű buli. A Budapest LAB Családi Vállalkozás Kutatás 2017-es felmérése szerint a hazai, legalább három főt foglalkoztató és legalább 50 millió forintos éves árbevétellel rendelkező kkv-k ügyvezetői, tulajdonosai 82%-ban férfiak.
Forrás: https://piacesprofit.hu 2018.05.28.
Az Opten céginformációs szolgáltató 2017-es statisztikái szerint az átlagnál magasabb arányban vannak a nők a legkisebb és a legnagyobb vállalatoknál. Az egymilliárd forint feletti éves árbevételt elért cégekben volt jóval magasabb a női cégjegyzők aránya 2016-ban.
A cég elemzése szerint ennek az egyik lehetséges oka, hogy azokon a szakterületeken, ahol a nők aránya felülreprezentált (például pénzügy, számvitel), csak a nagyvállalati szektorban kapcsolódik cégjegyzési jogkör. Összességében az Opten adatai szerint a női cégjegyzésre jogosultak száma az elmúlt években egyre csökkent.
Három év alatt 10 ezernél is több női vezető tűnt el a cég korábbi közleménye szerint, bár fontos megjegyezni azt is, hogy közben a cégjegyzésre jogosultak teljes létszáma több mint háromszorosával apadt. A céginformációs szolgáltató szerint a helyzet összességében az, hogy a női cégjegyzésre jogosultak számának aránya 31% körül állandósult a hazai cégstruktúrában.
A női vállalkozásoknak szerte a világon erős előítéletekkel kell megküzdeniük a MasterCard női vállalkozások indexe szerint. Magyarország az összesített index 41. helyén végzett – az 57 vizsgált ország között. Ez az eredmény több alpontszámból áll össze, ezekben pedig felemás eredményeket jeleznek a magyar mutatók.
Ezen index szerint is nagyjából minden harmadik üzlet tulajdonosa vagy vezetője nő, e mellett sok női vezető is van a vállalkozások élén.
A női tulajdonú vagy nők által vezetett vállalkozások magas arányának köszönhetően ebben a tekintetben a 12. helyen szerepelünk világviszonylatban.
Ám nem ennyire jó a helyzet aszerint, hogy a nők a férfiakhoz képest mennyire könnyen jutnak pénzügyi támogatáshoz, mennyi megtakarításuk van, vagy segítik-e őket vállalkozói programok. Itt Magyarország a 43. helyen áll a listában.
Csak indulni nem mernek?
Az OECD Entrepreneurship at a Glance 2017 kiadványának alapját képező empirikus kutatás szerint a nemek között különbség van a vállalkozásindítással kapcsolatos korlátok érzékelésében. Ugyanakkor a kutatás szerint a nők a férfiakkal megegyező mértékben magabiztosak az üzleti életben tervezett jövőjükkel kapcsolatban, beleértve a munkahelyteremtőképességet – ha egyszer már sikerül el- és beindítani a vállalkozásukat.
Az eredmények szerint ugyanakkor nem csak alkalmazotti lét esetén, de vállalkozóként is van különbség az átlagos férfi és női kereseti lehetőség között. A jó hír, hogy a kutatók szerint a vállalkozók esetében direkt összefüggés látszik a ledolgozott órák száma és a kereseti lehetőség között. A tanulmány szerint ugyanis a kereseti különbség mögött elsősorban az áll, hogy a nők – az un. „láthatatlan munkával” eltöltött órák magasabb száma miatt – átlagosan hetente kevesebb órát töltenek a vállalkozásban végzett munkával.
Sok nő kényszerűségből lesz vállalkozó, az amerikai National Women’s Business Council (NWBC) 2017-es felmérése szerint ugyanakkor fontos mozgatórugó, hogy a nők egy része nem tudja elérni alkalmazottként a vágyott karrier- vagy anyagi célt, vagy nem szeretnének alkalmazkodni munkahelyüknek a nők modern társadalmakban betöltött szerepét nem követő működéséhez.
A nemek közti fizetésbeli különbségek, a diszkrimináció vagy éppen a gyerekvállalás és gyereknevelés miatti igények mind komoly motivációs tényezőként működnek a nők vállalkozóvá válása szempontjából a tanulmány szerint. Sokszor pedig a nők pedig kénytelenek feladni az alkalmazotti létet, ha több időt szeretnének például a gyerekeikkel tölteni – mondja egy interjúban a szervezet elnöke.
