Komoly kockázat a cégek életében a generációváltás, pedig hamarosan magyar családi vállalkozások tömege néz szembe vele. A többség szinte teljesen felkészületlenül.

Forrás: www.vg.hu Manager Magazin 2018.11.04. 

Mivel a hazai kis- és középvállalkozások (kkv-k) jelentős részét a rendszerváltás körül indították, alapítóik mára sokan elérték – vagy jócskán túlhaladták – a nyugdíjkorhatárt. Így várhatóan cégek tömegénél – a BGE Budapest LAB a szektort elsőként vizsgáló reprezentatív felmérése szerint a családi vállalkozások 39 százalékánál – aktuális az utódlás kérdése most vagy néhány éven belül. Ez akkora volumen, amely az egész magyar gazdaság szempontjából komoly kihívást jelent.

A trend más kelet-közép- európai országokban is hasonló, és nem csak a volt szocialista országokban jelent komoly kihívást a generációváltás. A 2014–16 között zajlott INSIST (INtergenerational Succession in SMEs’ Transition) nemzetközi kutatás alapján a különböző helyzetű országok mindegyike küzd a problémával, a különbség, hogy míg Magyarországon a generációváltásban szerzett tapasztalat hiánya a legnagyobb gond, addig például Nagy-Britanniában a következő nemzedék elkötelezettségének alacsony szintje, Németországban pedig a cégátadással kapcsolatos jogszabályok bonyolultsága.

Baj van?

A sikeres utódlás akkor is többéves folyamat és nagy kockázat, ha megvan az ideális és elkötelezett utódjelölt. A Family Business Consulting Group USA 2015-ös felmérései szerint világszinten a vállalkozások 30 százaléka éli túl az első, 10–15 százaléka a második és csak 3–5 százaléka a harmadik generációváltást. Ennek fényében a hazai helyzet, mondhatni, kétségbeejtő. A családi cégek 51 százalékának egyáltalán nincs utódlási stratégiája (lásd 1. ábra), az alapító-vezetők bevallása alapján a vállalkozások valamivel kevesebb mint harmadánál nincs kinek átadni a tulajdont (27,2 százalék) és a vezetést (27,8), így az alapító nyugdíjba vonulásával várhatóan a cég is befejezi működését. Az alapítók jellemzően szívesen tartanák családon belül a vezetést és a tulajdont is, a kutatások szerint azonban előfordul, hogy a mégoly sikeres családi vállalkozás sem elég vonzó perspektíva az utód számára. A GUESSS (Global University Entrepreneurial Spirit Students’ Survey) 2012-es adatai alapján a 26 vizsgált ország átlagát tekintve a potenciális utódok 47,9 százaléka sosem gondolt a családi cég átvételére.

Kötelességteljesítők és fekete bárányok

A BGE Családi Vállalkozás Kutatási Program 2018-as interjúi alapján a potenciális utódokat viszonylag tervszerűen készítik föl iskoláztatásukkal a cégbe való belépésre, és komoly pszichológiai nyomás nehezedik rájuk, hogy átvegyék a vállalkozást. Jobban tűrik a „fekete bárányokat” ott, ahol több gyerek van a családban. Annak, hogy valaki nagyobb szabadságot kap a gyerekek közül, oka lehet az is, hogy az alapító sokszor nem bízik benne, hogy a cég valamennyiüket képes lesz eltartani.

A tudatosan tervező vezetők igyekeznek különböző területeken teret adni az utódoknak, megelőzendő a rivalizálást. A konfliktusok így sem kerülhetők el, de jól lehatárolt felelősségi körökkel csökkenthetők. Ha az utódok tulajdonrészt is kapnak a cégben – ahogy ez a borászszakmában szinte mindenkinél jellemző –, az a kutatás tapasztalatai szerint segít az elkötelezettség erősítésében. De ennek ellenére is probléma, hogy a fiatalok nem látják a családi vállalkozás „kúlságát”.

 

Nehéz Keresztapát váltani

A több generáció óta sikeres működésnek erős pozitív, pénzügyi előnyre is fordítható üzenete van. Az Opten statisztikái szerint a családi vállalkozások 75 százaléka megbízhatóbb egy átlagos hazai cégnél, 15 százalékuk kiemelkedő ebből a szempontból, amit a partnerek is honorálnak, ezt erősíti meg a friss kutatás is. A bizalom ugyanakkor törékeny, így a családi vállalkozás fennmaradása szempontjából kulcsfontosságú, hogy szellemiségében is illeszkedik-e a családi cégbe az átvevő. A szellemiség erősen meghatározó, mivel itthon reneszánszát éli a nyugati kultúrában autokratikusnak és manipulatívnak tartott paternalista vezetés. Kulturális örökségünk miatt nálunk az erős alapító, a „Keresztapa” kedves atyaként tűnik fel, akit engedelmes fiai követnek.

A minden döntésben szerepet vállaló első számú vezető ugyan növeli a családiasság érzetét, ugyanakkor abszolút gátja lehet a fejlődésnek, hiszen a cég nélküle és a vállalkozás növekedésével is működésképtelenné válhat.

Ennek ellenére – főként érzelmi gátak miatt – kevesen indulnak a professzionalizált működés felé. A működést formálisan szabályozó családi alkotmánnyal szinte nem találkoztak a kutatók, a legtöbb helyen marad a dolgok eltérő őszinteségű „kibeszélése”. Sok esetben az alkalmazottak is félnek tőle, hogy bármiféle átalakítás a „családiasság” rovására menne. A változtatást az a kétségtelenül nehezen elfogadható ellentmondás is nehezíti, hogy egy olyan stratégián kellene módosítani, amely addig sikerre vitte a céget.

Hogyan működhet?

Az előző generációk tisztelete, a rájuk való támaszkodás a szocioemocionális tőke növelése révén elvileg támogatja a sikeres átadást, ugyanakkor korlátozhat is abban az értelemben, hogy a korábban beállt rendet túlságosan merevvé teszi. A kutatók hangsúlyozzák, hogy az utódok elképzeléseit, a szervezet és a külvilág támasztotta igényeket is figyelembe kell venni a hosszú távon prosperáló családi vállalkozás érdekében. Elengedhetetlen a feladat- és felelősségi körök tisztázása, hogy az előd és az utód is világosan lássa az új erőtérben a szerepét és a lehetőségeit. Szakértők szerint az ideális átadási folyamat már a jövendő utód gyerekkorában megkezdődik, és legvégső pontja, amikor az előd már a háttérben sincs jelen.

Maszatolás

Valójában ez kevésszer játszódik le tisztán. Tipikusan az alapítóvezető a formális átadás után is a cégben marad, mondjuk, stratégiai tanácsadóként, vagy éppen a pénzügyeket tartja továbbra is kézben, miközben azzal áltatja magát, hogy kivonult. Így az átadás sok esetben elmaszatolódik, emiatt csorbul a bizalom és a változás lehetősége is. Pedig ha az alapítók gyakran nagyon vehemensen a saját elképzeléseik szerint irányítanak, akkor is nekik kell felismerni a változás szükségességét és motiválni a generációváltást, bármilyen nehéz is ez számukra. A valódi elengedéshez ugyanis, ahogy egy a folyamatban benne lévő vezető mondta, az egóról kell lemondani…

A cikk a Manager Magazin októberi számában jelent meg.

 

A fórumról

Friss hírek

Beszámoló a X. FBN-H Konferenciáról és Családi Hétvégéről

Különleges alkalom volt az idei és nem csak a jubileumi évforduló miatt... Ha csak néhány szóval kellene jellemezni az együttléteinket, akkor leginkább a szeretet, az őszinteség, a nyitottság és az öröm fejezné ki az egyesületi rendezvényeink hangulatát. Csodás dolog ez! Alapítónk, Kürti Tom szerint az FBNI-nek több, mint 30 Egyesület a tagja szerte a világban, de nincs még egy – a miénkhez hasonló – közösség, ami hosszabb időn keresztül is meg tudja őrizni az intimitását! Ahol 30-40 család 2-3 generációval napokig súrlódásmentesen és meghitt légkörben tud tartalmasan időt együtt tölteni, a legkülönfélébb programokon részt venni és együtt örülni! Ahol tabuk nélkül lehet beszélgetni egymás előtt bármiről, akár a szexről is… Az egyik tagunk szavaival élve: „Idén minden jó volt! A táj, a szálloda, a szoba, a kaja, a programok és a társaság is!” Hálásan köszönjük a pozitív visszajelzéseiteket, de Nektek – egy ilyen Csapatnak vagy inkább Nagycsaládnak - könnyű jó rendezvényt szervezni…

Íme a három nap képekben! 

Írta: Csidei KrisztinaDátum: 2018. Június 15., Péntek

A vállalkozósdi még mindig a férfiak játszótere

Hiába van mostanában sok szó a nemek közti egyenlőségről, mégis úgy tűnik, a „vállalkozósdi” még mindig férfi többségű buli. A Budapest LAB Családi Vállalkozás Kutatás 2017-es felmérése szerint a hazai, legalább három főt foglalkoztató és legalább 50 millió forintos éves árbevétellel rendelkező kkv-k ügyvezetői, tulajdonosai 82%-ban férfiak.

Forrás: https://piacesprofit.hu 2018.05.28.

Írta: Csidei KrisztinaDátum: 2018. Május 31., Csütörtök

A Nagy Beszélgetés

Ismét megtöltötték a résztvevők az MTA Vörösmarty termét a Gutmann Családi Vagyon Szakmai Napon, mely 6. alkalommal került megrendezésre. Egyesületünkből 11 család képviseltette magát a rendezvényen. A központi téma ezúttal a "Nagy Beszélgetés volt". 

 
Írta: Csidei KrisztinaDátum: 2018. Május 29., Kedd