Komoly kockázat a cégek életében a generációváltás, pedig hamarosan magyar családi vállalkozások tömege néz szembe vele. A többség szinte teljesen felkészületlenül.

Forrás: www.vg.hu Manager Magazin 2018.11.04. 

Mivel a hazai kis- és középvállalkozások (kkv-k) jelentős részét a rendszerváltás körül indították, alapítóik mára sokan elérték – vagy jócskán túlhaladták – a nyugdíjkorhatárt. Így várhatóan cégek tömegénél – a BGE Budapest LAB a szektort elsőként vizsgáló reprezentatív felmérése szerint a családi vállalkozások 39 százalékánál – aktuális az utódlás kérdése most vagy néhány éven belül. Ez akkora volumen, amely az egész magyar gazdaság szempontjából komoly kihívást jelent.

A trend más kelet-közép- európai országokban is hasonló, és nem csak a volt szocialista országokban jelent komoly kihívást a generációváltás. A 2014–16 között zajlott INSIST (INtergenerational Succession in SMEs’ Transition) nemzetközi kutatás alapján a különböző helyzetű országok mindegyike küzd a problémával, a különbség, hogy míg Magyarországon a generációváltásban szerzett tapasztalat hiánya a legnagyobb gond, addig például Nagy-Britanniában a következő nemzedék elkötelezettségének alacsony szintje, Németországban pedig a cégátadással kapcsolatos jogszabályok bonyolultsága.

Baj van?

A sikeres utódlás akkor is többéves folyamat és nagy kockázat, ha megvan az ideális és elkötelezett utódjelölt. A Family Business Consulting Group USA 2015-ös felmérései szerint világszinten a vállalkozások 30 százaléka éli túl az első, 10–15 százaléka a második és csak 3–5 százaléka a harmadik generációváltást. Ennek fényében a hazai helyzet, mondhatni, kétségbeejtő. A családi cégek 51 százalékának egyáltalán nincs utódlási stratégiája (lásd 1. ábra), az alapító-vezetők bevallása alapján a vállalkozások valamivel kevesebb mint harmadánál nincs kinek átadni a tulajdont (27,2 százalék) és a vezetést (27,8), így az alapító nyugdíjba vonulásával várhatóan a cég is befejezi működését. Az alapítók jellemzően szívesen tartanák családon belül a vezetést és a tulajdont is, a kutatások szerint azonban előfordul, hogy a mégoly sikeres családi vállalkozás sem elég vonzó perspektíva az utód számára. A GUESSS (Global University Entrepreneurial Spirit Students’ Survey) 2012-es adatai alapján a 26 vizsgált ország átlagát tekintve a potenciális utódok 47,9 százaléka sosem gondolt a családi cég átvételére.

Kötelességteljesítők és fekete bárányok

A BGE Családi Vállalkozás Kutatási Program 2018-as interjúi alapján a potenciális utódokat viszonylag tervszerűen készítik föl iskoláztatásukkal a cégbe való belépésre, és komoly pszichológiai nyomás nehezedik rájuk, hogy átvegyék a vállalkozást. Jobban tűrik a „fekete bárányokat” ott, ahol több gyerek van a családban. Annak, hogy valaki nagyobb szabadságot kap a gyerekek közül, oka lehet az is, hogy az alapító sokszor nem bízik benne, hogy a cég valamennyiüket képes lesz eltartani.

A tudatosan tervező vezetők igyekeznek különböző területeken teret adni az utódoknak, megelőzendő a rivalizálást. A konfliktusok így sem kerülhetők el, de jól lehatárolt felelősségi körökkel csökkenthetők. Ha az utódok tulajdonrészt is kapnak a cégben – ahogy ez a borászszakmában szinte mindenkinél jellemző –, az a kutatás tapasztalatai szerint segít az elkötelezettség erősítésében. De ennek ellenére is probléma, hogy a fiatalok nem látják a családi vállalkozás „kúlságát”.

 

Nehéz Keresztapát váltani

A több generáció óta sikeres működésnek erős pozitív, pénzügyi előnyre is fordítható üzenete van. Az Opten statisztikái szerint a családi vállalkozások 75 százaléka megbízhatóbb egy átlagos hazai cégnél, 15 százalékuk kiemelkedő ebből a szempontból, amit a partnerek is honorálnak, ezt erősíti meg a friss kutatás is. A bizalom ugyanakkor törékeny, így a családi vállalkozás fennmaradása szempontjából kulcsfontosságú, hogy szellemiségében is illeszkedik-e a családi cégbe az átvevő. A szellemiség erősen meghatározó, mivel itthon reneszánszát éli a nyugati kultúrában autokratikusnak és manipulatívnak tartott paternalista vezetés. Kulturális örökségünk miatt nálunk az erős alapító, a „Keresztapa” kedves atyaként tűnik fel, akit engedelmes fiai követnek.

A minden döntésben szerepet vállaló első számú vezető ugyan növeli a családiasság érzetét, ugyanakkor abszolút gátja lehet a fejlődésnek, hiszen a cég nélküle és a vállalkozás növekedésével is működésképtelenné válhat.

Ennek ellenére – főként érzelmi gátak miatt – kevesen indulnak a professzionalizált működés felé. A működést formálisan szabályozó családi alkotmánnyal szinte nem találkoztak a kutatók, a legtöbb helyen marad a dolgok eltérő őszinteségű „kibeszélése”. Sok esetben az alkalmazottak is félnek tőle, hogy bármiféle átalakítás a „családiasság” rovására menne. A változtatást az a kétségtelenül nehezen elfogadható ellentmondás is nehezíti, hogy egy olyan stratégián kellene módosítani, amely addig sikerre vitte a céget.

Hogyan működhet?

Az előző generációk tisztelete, a rájuk való támaszkodás a szocioemocionális tőke növelése révén elvileg támogatja a sikeres átadást, ugyanakkor korlátozhat is abban az értelemben, hogy a korábban beállt rendet túlságosan merevvé teszi. A kutatók hangsúlyozzák, hogy az utódok elképzeléseit, a szervezet és a külvilág támasztotta igényeket is figyelembe kell venni a hosszú távon prosperáló családi vállalkozás érdekében. Elengedhetetlen a feladat- és felelősségi körök tisztázása, hogy az előd és az utód is világosan lássa az új erőtérben a szerepét és a lehetőségeit. Szakértők szerint az ideális átadási folyamat már a jövendő utód gyerekkorában megkezdődik, és legvégső pontja, amikor az előd már a háttérben sincs jelen.

Maszatolás

Valójában ez kevésszer játszódik le tisztán. Tipikusan az alapítóvezető a formális átadás után is a cégben marad, mondjuk, stratégiai tanácsadóként, vagy éppen a pénzügyeket tartja továbbra is kézben, miközben azzal áltatja magát, hogy kivonult. Így az átadás sok esetben elmaszatolódik, emiatt csorbul a bizalom és a változás lehetősége is. Pedig ha az alapítók gyakran nagyon vehemensen a saját elképzeléseik szerint irányítanak, akkor is nekik kell felismerni a változás szükségességét és motiválni a generációváltást, bármilyen nehéz is ez számukra. A valódi elengedéshez ugyanis, ahogy egy a folyamatban benne lévő vezető mondta, az egóról kell lemondani…

A cikk a Manager Magazin októberi számában jelent meg.

 

A fórumról

Friss hírek

A Polaris Kupa első nyertese az FBN-H!

A Párizs melletti Fontainableau-ben tartotta az FBN-I múlt héten az ügyvezető titkárok szokásos éves találkozóját. 30 ország egyesületéből közel 50-en vettek részt az eseményen, s mindenki nagy meglepetésére az FBN-H elhozta az elsőként átadott Polaris Kupát!

   
Írta: Csidei KrisztinaDátum: 2019. Január 30., Szerda

Családi történetek: „Az izsáki homoktól a nemzetközi cégbirodalomig”

Tommal már tervezzük egy ideje, hogy útnak indulunk és végig látogatjuk egyesületi tagcsaládjainkat. Családlátogatásaink elsődleges célja, hogy jobban megismerjünk Titeket és lássuk, miben tudná Egyesületünk még jobban támogatni Családotokat. Másodlagos célunk pedig, hogy a többi taggal is jobban megismertessünk Benneteket tanulságos történeteitek megosztásával.

Első célállomásunk Jakabszállás volt, ahol nagy örömünkre hat családtag fogadott bennünket a H. Szabó Családból. Bár mindenki nagyon fáradt volt az esti órákban, mégis a humor és a nevetés végig kísérte egész beszélgetésünket.

 

Írta: Csidei KrisztinaDátum: 2019. Január 11., Péntek

Beszámoló a 14. K&H Klubról (2018. november 28.)

Ékes Ákos (az Üzletfejlesztés vezetője) a november 28.-ai K&H Családi Vállalatok Klubján bevezetőjében beszélt a múlt héten átadott K&H Díjról és a nyertes pályázókról. Kiemelte, hogy idén a legtöbb pályázat a társadalmi felelősségvállalás kategóriában érkezett és a díjat jövőre is meghirdetik majd. A részletekért kattints ide

Örömmel vezette be a nap izgalmas és sokakat érintő témáját, melynek előzménye 4 évvel ezelőttre nyúlik vissza. A K&H klubok indítását megelőzően ugyanis Ákos ellátogatott 10 családi céghez, akiket többek között a cégeladásról is faggatott és 10-ből 10-en azt válaszolták, szívesen eladnák a cégüket, ha a vevő számukra megfelelő árat kínálna.

Egyesületünket 9 család képviselte az eseményen. Képek itt.

 

Írta: Csidei KrisztinaDátum: 2018. December 17., Hétfő