A kis- és középvállalkozások digitális átállását, a szektoron belül pedig a családi vállalkozások generációváltását is felpörgetheti az előkészületben lévő kkv-stratégia.

Forrás: www.vg.hu 2019.01.09. Gyöngyösi Balázs 

Szakértők szerint a családi vállalkozások generációváltásának elősegítése, valamint az ipar 4.0-s technológiafejlesztéshez párosuló oktatás, képzés biztosítása lehet a fejlesztéspolitika célkeresztjében az európai uniós és az állami finanszírozású pályázatoknál.

A várakozások megalapozottságát a Világgazdaság érdeklődésére az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) kommunikációs főosztályán is megerősítették. A szaktárcánál ugyanis hangsúlyozták, hogy az ITM fontos feladatának tartja a magyar vállalkozók generációváltásának és a kis- és középvállalkozások digitalizációs előrelépésének támogatását. A gazdaságfejlesztési források felhasználási irányait az e területeket kiemelten kezelő, előkészületben lévő kkv-stratégia jelöli majd ki. Egyúttal jelezték, hogy a dokumentum koncepcióját a Vállalkozásfejlesztési Tanács megvitatta és támogatta, a szaktárca most a stratégia szakmai részletein és a kapcsolódó intézkedési terven dolgozik.

A versenyszféra jelentős része tettek helyett csak beszél a digi­ta­lizációról, mert elkényelmesíti, hogy 4-5 százalékkal nő a GDP, ömlik az uniós forrás, mindemellett pedig olcsók a hitelek – hívta fel lapunk figyelmét Essősy Zsombor, a MAPI Magyar Fejlesztési Iroda Zrt. vezérigazgatója. Pedig a jó cégvezető ilyenkor költ többet beruházásokra, fejlesztésekre, modernizálja a gyártást, optimalizálja a belső folyamatait, átalakítja az informatikai rendszerét, hogy amikor lassul a gazdaság, hatékonyabban termelhessen.

Aki másképp gondolkodik, az két-három év múlva várhatóan nemhogy a németekkel vagy a franciákkal, de a csehekkel és a lengyelekkel sem versenyezhet a nemzetközi piacokon.Erre az autóipari beszállítókat hozta fel példaként, akik könnyen a saját bőrükön érezhetik mindezt, ha nem gondolkodnak előre. Mint mondta, nem az lesz húsba vágó, ha csak 2-3 százalékkal bővül a GDP, hanem ha az exportpiacokon 8-10 százalékos visszaesést lehet majd tapasztalni.

Essősy szerint, bár az állam ezt a fajta előremenekülést előmozdíthatja kombinált termékekkel, azaz hitellel együtt kínált támogatásokkal, az első lépést a cégeknek kell megtenniük.

A digitális átállás terén jellemzően a kelet- és dél-magyarországi, a nagy versenytől, a körforgástól elszigetelt cégek vannak a legnagyobb lemaradásban – mutatott rá érdeklődésünkre Papa­di­mitropulosz Alex, a Via Credit ügyvezető igazgatója. Ezek rendszerint a helyi piacra termelő, kis ügyfélkörrel, limitált darabszámú termékkel rendelkező piaci szereplők. A generációváltás problémakörét pedig azzal támasztotta alá a szakértő, hogyakad több olyan 3-5 milliárd forintos árbevétel mellett 600-800 milliós profitot termelő vállalat, amelynek a tulajdonosa hatvan-hetven éves, de nincs kinek átadnia az irányítást.

Értékesíteni sem tudja a céget, mert az a külföldi befektetőnek nem elég nagy, a belföldieknek pedig túl kockázatos.

Kiemelte, hogy az ilyen és ehhez hasonló esetekben az államközi befektetési alapok találhatnak nagyobb eséllyel vevőt, akár a régiós piacokon. De az örökösödés hiánya a bankok szemszögéből is nagy gond: ha valami történik a cégvezetővel, ki fizeti vissza a 400-500 milliós folyószámla- és beruházási hiteleket? Mivel az ipari ingatlan csak az adott cég tevékenységéhez kapcsolódóan értékes, a családi vagyon pedig általában nem a fedezeti kör része, ez a hitelintézeteknek is fejtörést okozhat.

Essősy Zsombor szerint az a visszatérő probléma a családi vállalkozásoknál, hogy az ötven-hatvan éves tulajdonosok már nem akarnak napi 10-12 órát dolgozni, de átadni sem szeretnék másnak, amit addig elértek. Pedig ha családon belül nem tudják megoldani a már felépített üzlet további működtetését, fiatal, feltörekvő, 30-35 éves menedzserek kezébe kell adni az ügyvezetést.

A fórumról

Friss hírek

Beszámoló az áprilisi KH Klubról

Az áprilisi KH Klubot – mely a jövőálló családokról és a generáciváltásra történő biztonságos felkészülésről szólt - Ékes Ákos Boross Dávid hasonlatával nyitotta, miszerint: „a generációváltás egy váltófutás, melynek során az átvevő fél is felgyorsul az átadó tempójára, egy darabig együtt futnak és csak utána engedik el egymást”.

Egyesületünket 9 család képviselte az eseményen. Az ott készült képekhez kattints ide!

Írta: Csidei KrisztinaDátum: 2019. Május 03., Péntek

Beszámoló az áprilisi FBNH klubról

20 családból 40 egyesületi tagunk vett részt az áprilisi klubon a Marriott Hotel Buda termében. A képekhez klikkelj ide! "Családi történetek" sorozatunk keretében ezen az estén Lányi Szabolccsal beszélgettünk, aki elmesélte nekünk az édesapja által alapított cégük, az UTIBER történetét és azt, hogy milyen "megoldhatatlan" kihívásokkal szembesültek a családfő (és tulajdonos cégvezető) elvesztésekor. A klub második felében pedig a Schiller Család mutatkozott be. Nem mindennapi módon az unoka (Márk) faggatta a nagyszülőket élőben, édesapját pedig videófelvételeken. 

A képekhez klikkelj ide.

Deák Brigi beszámolója az FBN-I NxG Retreat-ről itt található.

A Schiller Család bemutatkozását ide kattintva tudod megtekinteni.

Írta: Csidei KrisztinaDátum: 2019. Április 30., Kedd

Az Alpha-Vet logisztikai központjában jártunk

Április 10-én – Dr. Móré Attila jóvoltából – gyárlátogatáson vehettünk részt az Alpha-Vet Hoffher Albert utcai logisztikai központjában. 10 egyesületi család (18 fővel) tisztelt meg bennünket jelenlétével. Szeretném megosztani Attila néhány gondolatát azokkal is, akik a nagy forgalom miatt végül nem értek oda.

A rendezvényen készült képekhez klikkelj ide!

Attila előadását ide kattintva tudod letölteni!

Írta: Csidei KrisztinaDátum: 2019. Április 30., Kedd