A kis- és középvállalkozások digitális átállását, a szektoron belül pedig a családi vállalkozások generációváltását is felpörgetheti az előkészületben lévő kkv-stratégia.

Forrás: www.vg.hu 2019.01.09. Gyöngyösi Balázs 

Szakértők szerint a családi vállalkozások generációváltásának elősegítése, valamint az ipar 4.0-s technológiafejlesztéshez párosuló oktatás, képzés biztosítása lehet a fejlesztéspolitika célkeresztjében az európai uniós és az állami finanszírozású pályázatoknál.

A várakozások megalapozottságát a Világgazdaság érdeklődésére az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) kommunikációs főosztályán is megerősítették. A szaktárcánál ugyanis hangsúlyozták, hogy az ITM fontos feladatának tartja a magyar vállalkozók generációváltásának és a kis- és középvállalkozások digitalizációs előrelépésének támogatását. A gazdaságfejlesztési források felhasználási irányait az e területeket kiemelten kezelő, előkészületben lévő kkv-stratégia jelöli majd ki. Egyúttal jelezték, hogy a dokumentum koncepcióját a Vállalkozásfejlesztési Tanács megvitatta és támogatta, a szaktárca most a stratégia szakmai részletein és a kapcsolódó intézkedési terven dolgozik.

A versenyszféra jelentős része tettek helyett csak beszél a digi­ta­lizációról, mert elkényelmesíti, hogy 4-5 százalékkal nő a GDP, ömlik az uniós forrás, mindemellett pedig olcsók a hitelek – hívta fel lapunk figyelmét Essősy Zsombor, a MAPI Magyar Fejlesztési Iroda Zrt. vezérigazgatója. Pedig a jó cégvezető ilyenkor költ többet beruházásokra, fejlesztésekre, modernizálja a gyártást, optimalizálja a belső folyamatait, átalakítja az informatikai rendszerét, hogy amikor lassul a gazdaság, hatékonyabban termelhessen.

Aki másképp gondolkodik, az két-három év múlva várhatóan nemhogy a németekkel vagy a franciákkal, de a csehekkel és a lengyelekkel sem versenyezhet a nemzetközi piacokon.Erre az autóipari beszállítókat hozta fel példaként, akik könnyen a saját bőrükön érezhetik mindezt, ha nem gondolkodnak előre. Mint mondta, nem az lesz húsba vágó, ha csak 2-3 százalékkal bővül a GDP, hanem ha az exportpiacokon 8-10 százalékos visszaesést lehet majd tapasztalni.

Essősy szerint, bár az állam ezt a fajta előremenekülést előmozdíthatja kombinált termékekkel, azaz hitellel együtt kínált támogatásokkal, az első lépést a cégeknek kell megtenniük.

A digitális átállás terén jellemzően a kelet- és dél-magyarországi, a nagy versenytől, a körforgástól elszigetelt cégek vannak a legnagyobb lemaradásban – mutatott rá érdeklődésünkre Papa­di­mitropulosz Alex, a Via Credit ügyvezető igazgatója. Ezek rendszerint a helyi piacra termelő, kis ügyfélkörrel, limitált darabszámú termékkel rendelkező piaci szereplők. A generációváltás problémakörét pedig azzal támasztotta alá a szakértő, hogyakad több olyan 3-5 milliárd forintos árbevétel mellett 600-800 milliós profitot termelő vállalat, amelynek a tulajdonosa hatvan-hetven éves, de nincs kinek átadnia az irányítást.

Értékesíteni sem tudja a céget, mert az a külföldi befektetőnek nem elég nagy, a belföldieknek pedig túl kockázatos.

Kiemelte, hogy az ilyen és ehhez hasonló esetekben az államközi befektetési alapok találhatnak nagyobb eséllyel vevőt, akár a régiós piacokon. De az örökösödés hiánya a bankok szemszögéből is nagy gond: ha valami történik a cégvezetővel, ki fizeti vissza a 400-500 milliós folyószámla- és beruházási hiteleket? Mivel az ipari ingatlan csak az adott cég tevékenységéhez kapcsolódóan értékes, a családi vagyon pedig általában nem a fedezeti kör része, ez a hitelintézeteknek is fejtörést okozhat.

Essősy Zsombor szerint az a visszatérő probléma a családi vállalkozásoknál, hogy az ötven-hatvan éves tulajdonosok már nem akarnak napi 10-12 órát dolgozni, de átadni sem szeretnék másnak, amit addig elértek. Pedig ha családon belül nem tudják megoldani a már felépített üzlet további működtetését, fiatal, feltörekvő, 30-35 éves menedzserek kezébe kell adni az ügyvezetést.

A fórumról

Friss hírek

A Polaris Kupa első nyertese az FBN-H!

A Párizs melletti Fontainableau-ben tartotta az FBN-I múlt héten az ügyvezető titkárok szokásos éves találkozóját. 30 ország egyesületéből közel 50-en vettek részt az eseményen, s mindenki nagy meglepetésére az FBN-H elhozta az elsőként átadott Polaris Kupát!

   
Írta: Csidei KrisztinaDátum: 2019. Január 30., Szerda

Családi történetek: „Az izsáki homoktól a nemzetközi cégbirodalomig”

Tommal már tervezzük egy ideje, hogy útnak indulunk és végig látogatjuk egyesületi tagcsaládjainkat. Családlátogatásaink elsődleges célja, hogy jobban megismerjünk Titeket és lássuk, miben tudná Egyesületünk még jobban támogatni Családotokat. Másodlagos célunk pedig, hogy a többi taggal is jobban megismertessünk Benneteket tanulságos történeteitek megosztásával.

Első célállomásunk Jakabszállás volt, ahol nagy örömünkre hat családtag fogadott bennünket a H. Szabó Családból. Bár mindenki nagyon fáradt volt az esti órákban, mégis a humor és a nevetés végig kísérte egész beszélgetésünket.

 

Írta: Csidei KrisztinaDátum: 2019. Január 11., Péntek

Beszámoló a 14. K&H Klubról (2018. november 28.)

Ékes Ákos (az Üzletfejlesztés vezetője) a november 28.-ai K&H Családi Vállalatok Klubján bevezetőjében beszélt a múlt héten átadott K&H Díjról és a nyertes pályázókról. Kiemelte, hogy idén a legtöbb pályázat a társadalmi felelősségvállalás kategóriában érkezett és a díjat jövőre is meghirdetik majd. A részletekért kattints ide

Örömmel vezette be a nap izgalmas és sokakat érintő témáját, melynek előzménye 4 évvel ezelőttre nyúlik vissza. A K&H klubok indítását megelőzően ugyanis Ákos ellátogatott 10 családi céghez, akiket többek között a cégeladásról is faggatott és 10-ből 10-en azt válaszolták, szívesen eladnák a cégüket, ha a vevő számukra megfelelő árat kínálna.

Egyesületünket 9 család képviselte az eseményen. Képek itt.

 

Írta: Csidei KrisztinaDátum: 2018. December 17., Hétfő