Az InfoMagazin interjúja Boross Dáviddal, a Felelős Családi Vállalkozásokért Magyarországon Közhasznú Egyesületet (FBN-H) kommunikációs vezetőjével, az Oázis Kertészet társtulajdonosával.

Boross Dávid-          Milyen az átlagos magyar alapító cégvezető?

Az FBN-H felmérései alapján a hazai cégek alapító vezetői nem sokban térnek el a nemzetközi átlagtól. Jellemző rájuk, hogy az alaptevékenységüknek megfelelő végzettséggel rendelkeznek, de az évek alatt megtanultak nem szakmai irányítóként, hanem tulajdonos irányítóként gondolkozni. Érzelmileg kötődnek a vállalatukhoz, hosszú távra, akár 20-30 évre is terveznek. Azonban a rendszerváltás után alakult és most is sikeresen működő vállalatok vezetői mostanra jellemzően az ötvenes- hatvanas éveiket tapossák, így a generációváltásról fognak szólni az elkövetkező évek a hazai KKV-szektorban.

 

-          Mennyiben változott a hazai cégvezetési kultúra a rendszerváltás óta?

Főleg azok cégek lehettek tartósan sikeresek, akik nem kötődtek egy politikai oldalhoz sem, ugyanakkor hajlandóak voltak technológiai, stratégiai váltásra, ha kellett. A versenyképességük záloga a kezdetekben a helyi-piaci adottságokhoz való jó alkalmazkodás volt. A kétezres évekre ezek a hazai vállalatok is fel tudtak halmozni olyan tőkét, amivel hazánkban, illetve egyes esetekben a nemzetközi piacokon is versenyképesek lettek. Ennek megfelelően a vezetésben is egyre szofisztikáltabb hierarchiák alakultak ki, amelyekben már nagyobb szerep jutott a menedzsereknek.

 

 -          Létezik-e markáns különbség a multinacionális, illetve a hazai kkv-s cégkultúra között?

A beosztottak még a legnagyobb családi vállalatokban is személyesen ismerik a munkaadójukat, elmondhatják a véleményüket, ami nagy különbség a nemzetközi óriás cégekhez képest.  És azt se felejtsük el, hogy a generációváltás során a családon belülről érkező új vezető gyakran a vállalati ranglétra legalján kezdi a céges pályafutását s fokozatosan lépeget előre, ami által különleges rálátása lett a vállalat egészére. Ez olyan érték, ami egy multinál nincsen meg. A hazai kkv-knek pedig a menedzsmentkultúra, a modern és hatékony vállalatirányítás terén lenne mit tanulniuk a multiktól. 

A fórumról

Az Egyesület deklarált céljai, hogy a hazai társadalom megismerkedjen a családi vállalat fogalmával, hogy üzeneteink eljussanak a lehetséges tagjainkhoz és partnereinkhez. Az Egyesület olyan minősítő szervezet kíván lenni, melynek tagsága és partneri köre büszkén viseli címét. Ennek érdekében az Egyesület aktív kommunikációs munkát folytat: tájékoztatja a hazai és nemzetközi sajtót, közvetít a tagok és a sajtó között, szükség esetén pedig reagál az eseményekre. Az egységes és világos kommunikáció érdekében a sajtókapcsolatokat ebben a fórumban központosítottuk

Beszámoló a 14. KH Klubról (2018. november 28.)

Ékes Ákos (az Üzletfejlesztés vezetője) a november 28.-ai K&H Családi Vállalatok Klubján bevezetőjében beszélt a múlt héten átadott K&H Díjról és a nyertes pályázókról. Kiemelte, hogy idén a legtöbb pályázat a társadalmi felelősségvállalás kategóriában érkezett és a díjat jövőre is meghirdetik majd. A részletekért kattints ide

Örömmel vezette be a nap izgalmas és sokakat érintő témáját, melynek előzménye 4 évvel ezelőttre nyúlik vissza. A K&H klubok indítását megelőzően ugyanis Ákos ellátogatott 10 családi céghez, akiket többek között a cégeladásról is faggatott és 10-ből 10-en azt válaszolták, szívesen eladnák a cégüket, ha a vevő számukra megfelelő árat kínálna.

Egyesületünket 9 család képviselte az eseményen. Képek itt.

 

Írta: Csidei KrisztinaDátum: 2018. December 13., Csütörtök

Nyomtatott életút

Viharos gyorsasággal változott a hazai nyomdaipar az elmúlt évtizedekben, a technológiai fejlődésnél már csak a cégkörforgás volt nagyobb. Van azonban néhány nyomda, amely minden vihart kibírt. Ezek egyike a Pauker, amely több mint 25 éve ugyanarra épít: a minőségre és a megbízhatóságra.

Forrás: KKV Magazin (Tóth Levente)

Fotó: Birtalan Zsolt

Írta: Csidei KrisztinaDátum: 2018. December 13., Csütörtök

Közös érdek a családi vállalatok támogatása

A generációváltás előtt álló cégeket segítené új programjával az Innovációs és Technológiai Minisztérium annak érdekében, hogy a családi vállalatok a jövőben is meghatározó szerepet tölthessenek be a gazdaságban és a társadalomban egyaránt. A szektor a K&H számára is kiemelt jelentőséggel bír, idén harmadik alkalommal kapott hét olyan vállalat K&H családi vállalatok kiválósági díjat, amelyek üzleti gyakorlata példamutató lehet nem csak a kisebb a cégek, de a vállalati szektor egészére nézve is.

Forrás: www.tozsdeforum.hu 2018. november 30. (Well PR Ageny)

Írta: Csidei KrisztinaDátum: 2018. December 10., Hétfő

Generációváltás – Nem csak papíron kell lejátszani

A magyar gazdaság versenyképessége akkor fokozható leginkább, ha sikerül megerősíteni a számos kihívást évtizedek óta maga előtt görgető kis- és középvállalati (kkv) szektort. E tekintetben teljes az egyetértés a gazdasági szakemberek között. A kkv-k között a családi vállalkozásoknak ráadásul még egy aktuális próbatétellel is meg kell küzdeniük: a generációváltással. Ne feledjük, ezen vállalkozások jelentős részét a rendszerváltás után hozták létre, így az akkori alapítók mára jórészt elérték a nyugdíjkorhatárt. A stafétát pedig addig érdemes átadni a következő generáció képviselőinek, amíg még semmi nem veszélyezteti a cég üzleti sikereit.

 

Forrás: www.vg.hu 2018. 11. 28. Heidrich Balázs, a Budapesti Gazdasági Egyetem rektora, a generációváltás témakutatója

Írta: Csidei KrisztinaDátum: 2018. November 30., Péntek