Az InfoMagazin interjúja Boross Dáviddal, a Felelős Családi Vállalkozásokért Magyarországon Közhasznú Egyesületet (FBN-H) kommunikációs vezetőjével, az Oázis Kertészet társtulajdonosával.

Boross Dávid-          Milyen az átlagos magyar alapító cégvezető?

Az FBN-H felmérései alapján a hazai cégek alapító vezetői nem sokban térnek el a nemzetközi átlagtól. Jellemző rájuk, hogy az alaptevékenységüknek megfelelő végzettséggel rendelkeznek, de az évek alatt megtanultak nem szakmai irányítóként, hanem tulajdonos irányítóként gondolkozni. Érzelmileg kötődnek a vállalatukhoz, hosszú távra, akár 20-30 évre is terveznek. Azonban a rendszerváltás után alakult és most is sikeresen működő vállalatok vezetői mostanra jellemzően az ötvenes- hatvanas éveiket tapossák, így a generációváltásról fognak szólni az elkövetkező évek a hazai KKV-szektorban.

 

-          Mennyiben változott a hazai cégvezetési kultúra a rendszerváltás óta?

Főleg azok cégek lehettek tartósan sikeresek, akik nem kötődtek egy politikai oldalhoz sem, ugyanakkor hajlandóak voltak technológiai, stratégiai váltásra, ha kellett. A versenyképességük záloga a kezdetekben a helyi-piaci adottságokhoz való jó alkalmazkodás volt. A kétezres évekre ezek a hazai vállalatok is fel tudtak halmozni olyan tőkét, amivel hazánkban, illetve egyes esetekben a nemzetközi piacokon is versenyképesek lettek. Ennek megfelelően a vezetésben is egyre szofisztikáltabb hierarchiák alakultak ki, amelyekben már nagyobb szerep jutott a menedzsereknek.

 

 -          Létezik-e markáns különbség a multinacionális, illetve a hazai kkv-s cégkultúra között?

A beosztottak még a legnagyobb családi vállalatokban is személyesen ismerik a munkaadójukat, elmondhatják a véleményüket, ami nagy különbség a nemzetközi óriás cégekhez képest.  És azt se felejtsük el, hogy a generációváltás során a családon belülről érkező új vezető gyakran a vállalati ranglétra legalján kezdi a céges pályafutását s fokozatosan lépeget előre, ami által különleges rálátása lett a vállalat egészére. Ez olyan érték, ami egy multinál nincsen meg. A hazai kkv-knek pedig a menedzsmentkultúra, a modern és hatékony vállalatirányítás terén lenne mit tanulniuk a multiktól. 

A fórumról

Az Egyesület deklarált céljai, hogy a hazai társadalom megismerkedjen a családi vállalat fogalmával, hogy üzeneteink eljussanak a lehetséges tagjainkhoz és partnereinkhez. Az Egyesület olyan minősítő szervezet kíván lenni, melynek tagsága és partneri köre büszkén viseli címét. Ennek érdekében az Egyesület aktív kommunikációs munkát folytat: tájékoztatja a hazai és nemzetközi sajtót, közvetít a tagok és a sajtó között, szükség esetén pedig reagál az eseményekre. Az egységes és világos kommunikáció érdekében a sajtókapcsolatokat ebben a fórumban központosítottuk

A HIPA díjazta 2017 legjelentősebb befektetéseit

Járműipari nagyvállalatok és hazai beszállítóik, globális piacvezető pénzügyi alapkezelő és szoftverfejlesztők, valamint a legnagyobb magyar vállalat – ők a 2017-es „Év Befektetője" díj nyertesei. A 7+1 díjazott között javarészt olyan vállalatok szerepelnek, akik több évtizedes jelenlétük után újabb nagy jelentőségű magyarországi bővítésről döntöttek tavaly, de szerepel a listán két olyan globális szinten meghatározó piaci szereplő is, akik regionális fejlesztőközpontjuk helyszínéül választották hazánkat.

Az "Év Befektetője 2017" díjak nyertesei

Írta: Csidei KrisztinaDátum: 2018. Február 23., Péntek

Interjúk európai családi vállalkozások képviselőivel avagy vélemények, betekintés, idézetek

A Családi Vállalkozások Európai Egyesülete (EFB) által támogatott jelentés célja, hogy átfogó információkat szerezzen és széles körű áttekintést adjon a családi vállalkozások nemzeti és közösségi intézkedésekről, valamint a pénzügyi szektor fejlesztéseiről alkotott nézeteiről, álláspontjáról és az azokkal szembeni elvárásairól. Az áttekintés segítségével következtetések vonhatók le az európai gazdaságban fontos szerepet betöltő családi vállalkozások sikerének kulcsát képező stratégiákat illetően.

Írta: Csidei KrisztinaDátum: 2018. Február 14., Szerda

Recept a hosszú távú sikeres működéshez

Ma egy cég hosszú távú sikeréhez ez a három dolog kell: a munkavállalók szakértelme és lojalitása, a partnerekkel való jó kapcsolat és a legmodernebb technológia alkalmazása – vallja a FERZOL Lemezmegmunkáló Kft.

„Az elmúlt 30 év tapasztalataira alapozva a K&H társadalmi felelősségvállalási stratégiájának egyik fontos területe a vállalkozásösztönzés, amelybe 2015-től bevontuk a hazai családi vállalatokat is. Célunk, hogy hosszú távon erősítsük a szektor fenntartható működését és a családi értékek továbbvitelét. Ennek részeként hívtuk életre két évvel ezelőtt a K&H családi vállalatok kiválósági díjat, ahol a sikeres hosszú távú stratégia kategóriában legutóbb a FERZOL Lemezmegmunkáló Kft. eredményeit ismertük el” – tájékoztatott Ékes Ákos, a K&H családi vállalatok szakértője.

Forrás: www.hirado.hu

 

Írta: Csidei KrisztinaDátum: 2018. Február 13., Kedd

Az egyetemisták mindössze 6 százaléka akar saját vállalkozást diploma után

Pedig a statisztikák szerint a vállalkozásoktatásba való befektetés az egyik legjobb megtérülést ígéri Európában.

A magyar egyetemisták-főiskolások 83 százaléka alkalmazottként tervez munkába állni a diploma megszerzése után, és csak 6 százalékuk gondolja úgy, hogy saját vállalkozást indít – írta a Világgazdaság. Öt évvel későbbre vonatkozó karrierterveik szerint viszont már csak 47 százalékuk látja magát foglalkoztatottként, és 35 százalékuk véli úgy, hogy akkorra már saját vállalkozását vezeti – derül ki a GUESSS (Global University Entrepreneurial Spirit Students’ Survey) kutatás legutóbbi eredményeiből.

Forrás: www.hvg.hu

 

Írta: Csidei KrisztinaDátum: 2018. Február 13., Kedd