Az InfoMagazin interjúja Boross Dáviddal, a Felelős Családi Vállalkozásokért Magyarországon Közhasznú Egyesületet (FBN-H) kommunikációs vezetőjével, az Oázis Kertészet társtulajdonosával.

Boross Dávid-          Milyen az átlagos magyar alapító cégvezető?

Az FBN-H felmérései alapján a hazai cégek alapító vezetői nem sokban térnek el a nemzetközi átlagtól. Jellemző rájuk, hogy az alaptevékenységüknek megfelelő végzettséggel rendelkeznek, de az évek alatt megtanultak nem szakmai irányítóként, hanem tulajdonos irányítóként gondolkozni. Érzelmileg kötődnek a vállalatukhoz, hosszú távra, akár 20-30 évre is terveznek. Azonban a rendszerváltás után alakult és most is sikeresen működő vállalatok vezetői mostanra jellemzően az ötvenes- hatvanas éveiket tapossák, így a generációváltásról fognak szólni az elkövetkező évek a hazai KKV-szektorban.

 

-          Mennyiben változott a hazai cégvezetési kultúra a rendszerváltás óta?

Főleg azok cégek lehettek tartósan sikeresek, akik nem kötődtek egy politikai oldalhoz sem, ugyanakkor hajlandóak voltak technológiai, stratégiai váltásra, ha kellett. A versenyképességük záloga a kezdetekben a helyi-piaci adottságokhoz való jó alkalmazkodás volt. A kétezres évekre ezek a hazai vállalatok is fel tudtak halmozni olyan tőkét, amivel hazánkban, illetve egyes esetekben a nemzetközi piacokon is versenyképesek lettek. Ennek megfelelően a vezetésben is egyre szofisztikáltabb hierarchiák alakultak ki, amelyekben már nagyobb szerep jutott a menedzsereknek.

 

 -          Létezik-e markáns különbség a multinacionális, illetve a hazai kkv-s cégkultúra között?

A beosztottak még a legnagyobb családi vállalatokban is személyesen ismerik a munkaadójukat, elmondhatják a véleményüket, ami nagy különbség a nemzetközi óriás cégekhez képest.  És azt se felejtsük el, hogy a generációváltás során a családon belülről érkező új vezető gyakran a vállalati ranglétra legalján kezdi a céges pályafutását s fokozatosan lépeget előre, ami által különleges rálátása lett a vállalat egészére. Ez olyan érték, ami egy multinál nincsen meg. A hazai kkv-knek pedig a menedzsmentkultúra, a modern és hatékony vállalatirányítás terén lenne mit tanulniuk a multiktól. 

A fórumról

Az Egyesület deklarált céljai, hogy a hazai társadalom megismerkedjen a családi vállalat fogalmával, hogy üzeneteink eljussanak a lehetséges tagjainkhoz és partnereinkhez. Az Egyesület olyan minősítő szervezet kíván lenni, melynek tagsága és partneri köre büszkén viseli címét. Ennek érdekében az Egyesület aktív kommunikációs munkát folytat: tájékoztatja a hazai és nemzetközi sajtót, közvetít a tagok és a sajtó között, szükség esetén pedig reagál az eseményekre. Az egységes és világos kommunikáció érdekében a sajtókapcsolatokat ebben a fórumban központosítottuk

Komoly családi vagyon is elúszhat egy ilyen hibán

Sokan nem is sejtik, hogy a családi vállalkozásokban történő váratlan események nem csak a céget, de akár a házastársak, gyerekek vagyonát is veszélyeztethetik. Előre tervezve azonban megfelelő jogi védelem biztosítható.

Forrás: Menedzsment Fórum mfor.hu 2018. május 9.

 
Írta: Csidei KrisztinaDátum: 2018. Május 11., Péntek

Útibeszámoló a belgiumi NxG Summitról

Az FBN-I évről évre más országban szervezi a nextgenek éves találkozóját, idén a 14. NxG Summit Belgiumban került megrendezésre. Egyesületünket Szótér Orsolya képviselte, akinek inspiráló beszámolóját a lentiekben olvashatjátok. 

Írta: Csidei KrisztinaDátum: 2018. Május 09., Szerda

Család vagy cégfejlesztés: együtt is mehet!

Hatalmas növekedési lehetőséget jelent egy cég számára a szervezetfejlesztés. A családi vállalatok számára azonban ez dupla kihívás a családi és üzleti szerepek összefonódása miatt. A tudatosan menedzselt változáshoz konkrét kiindulási pont, célok és időszakos mérföldkövek kitűzését javasolták a szakemberek a K&H-ban szervezett családi vállalatok találkozóján.

Forrás: Adó Online www.ado.hu 2018.04.25

 

Írta: Csidei KrisztinaDátum: 2018. Április 27., Péntek

Ki kell csavarni a Keresztapa kezéből a gyeplőt?

Sok magyar családi vállalkozás fölött lebeg a generációváltás kényszere, de ez komoly nehézségekkel jár: sem az alkalmazottak, sem az alapítók nem engednek könnyen a régi szokásokból, az utódnak sok esetben meg kell harcolnia a pozícióért az elődjével. Egy hiánypótló kutatás most rámutat ennek okaira a magyar cégvilágban.

Forrás: www.piacesprofit.hu / 2018.04.23. 

Írta: Csidei KrisztinaDátum: 2018. Április 24., Kedd