Az InfoMagazin interjúja Boross Dáviddal, a Felelős Családi Vállalkozásokért Magyarországon Közhasznú Egyesületet (FBN-H) kommunikációs vezetőjével, az Oázis Kertészet társtulajdonosával.

Boross Dávid-          Milyen az átlagos magyar alapító cégvezető?

Az FBN-H felmérései alapján a hazai cégek alapító vezetői nem sokban térnek el a nemzetközi átlagtól. Jellemző rájuk, hogy az alaptevékenységüknek megfelelő végzettséggel rendelkeznek, de az évek alatt megtanultak nem szakmai irányítóként, hanem tulajdonos irányítóként gondolkozni. Érzelmileg kötődnek a vállalatukhoz, hosszú távra, akár 20-30 évre is terveznek. Azonban a rendszerváltás után alakult és most is sikeresen működő vállalatok vezetői mostanra jellemzően az ötvenes- hatvanas éveiket tapossák, így a generációváltásról fognak szólni az elkövetkező évek a hazai KKV-szektorban.

 

-          Mennyiben változott a hazai cégvezetési kultúra a rendszerváltás óta?

Főleg azok cégek lehettek tartósan sikeresek, akik nem kötődtek egy politikai oldalhoz sem, ugyanakkor hajlandóak voltak technológiai, stratégiai váltásra, ha kellett. A versenyképességük záloga a kezdetekben a helyi-piaci adottságokhoz való jó alkalmazkodás volt. A kétezres évekre ezek a hazai vállalatok is fel tudtak halmozni olyan tőkét, amivel hazánkban, illetve egyes esetekben a nemzetközi piacokon is versenyképesek lettek. Ennek megfelelően a vezetésben is egyre szofisztikáltabb hierarchiák alakultak ki, amelyekben már nagyobb szerep jutott a menedzsereknek.

 

 -          Létezik-e markáns különbség a multinacionális, illetve a hazai kkv-s cégkultúra között?

A beosztottak még a legnagyobb családi vállalatokban is személyesen ismerik a munkaadójukat, elmondhatják a véleményüket, ami nagy különbség a nemzetközi óriás cégekhez képest.  És azt se felejtsük el, hogy a generációváltás során a családon belülről érkező új vezető gyakran a vállalati ranglétra legalján kezdi a céges pályafutását s fokozatosan lépeget előre, ami által különleges rálátása lett a vállalat egészére. Ez olyan érték, ami egy multinál nincsen meg. A hazai kkv-knek pedig a menedzsmentkultúra, a modern és hatékony vállalatirányítás terén lenne mit tanulniuk a multiktól. 

A fórumról

Az Egyesület deklarált céljai, hogy a hazai társadalom megismerkedjen a családi vállalat fogalmával, hogy üzeneteink eljussanak a lehetséges tagjainkhoz és partnereinkhez. Az Egyesület olyan minősítő szervezet kíván lenni, melynek tagsága és partneri köre büszkén viseli címét. Ennek érdekében az Egyesület aktív kommunikációs munkát folytat: tájékoztatja a hazai és nemzetközi sajtót, közvetít a tagok és a sajtó között, szükség esetén pedig reagál az eseményekre. Az egységes és világos kommunikáció érdekében a sajtókapcsolatokat ebben a fórumban központosítottuk

„Ne az alapító sírja felett vesszenek össze” – milliárdok forognak kockán a generációváltó családi cégeknél

Egy hullámban öregszenek ki a kiemelten fontos családi vállalkozások vezetői, de többségük a jelek szerint az öröklétben hisz. A staféta átadását személyes viták, megcsalások és árulások nehezítik, a gazdasági és jogi döntések ezeknek csak a tünetei, állítja a nemzetközi Family Business Network magyar szervezetét vezető Boross Dávid. 

 

Forrás: hvg.hu, Daczi Dóra, 2019.02.20.

 

Írta: Csidei KrisztinaDátum: 2019. Február 22., Péntek

Szent-Györgyi után szabadon: a Goodwill Pharma sikertörténete

 

Amikor otthagyta az orvosi pályát, dr. Jójárt Ferenc mindent arra tett fel, hogy sikeres vállalkozóként egy nagy gyógyszercéget építsen fel Szegeden. 20 éve indultak, kezdetben sales és marketingmunkát végeztek nagy gyógyszergyártóknak. Ma már a gyógyszer-kereskedelemnél meghatározóbb a gyógyszergyártás, és elindították a régiós terjeszkedést is. 

Forrás: KKV Magazin
 
Írta: Csidei KrisztinaDátum: 2019. Február 21., Csütörtök

A magyar gasztronómus: a Zsidai Csoport sikertörténete

Gyerekkorát a szülei által üzemeltetett Pierrot kávéházban töltötte, közgazdaságtant tanult és üzleti tanácsadónak készült. Bár a legnevesebb nemzetközi cégeknél dolgozott, 30 évesen mégis úgy döntött, a gasztronómiát választja hivatásának. A Zsidai Csoport ma már 13 egységből áll.

 

Forrás: KKV Magazin, Nyomárkay Kázmér 

 

Írta: Csidei KrisztinaDátum: 2019. Február 21., Csütörtök

A kormány segítené a családi vállalatok utódlását

A kormány segítséget kíván nyújtani azoknak a nyugdíjkorhatárhoz közeledő vállalkozóknak, akik nem tudják cégeiket családi körben tartani, ezért lehetővé tenné, hogy a cég magyar menedzsmentje vagy egy magyar tulajdonú alapítvány gyakorolja a tulajdonosi jogokat – nyilatkozta Palkovics László innovációs és technológiai miniszter a Mediaworks megyei napilapjainak adott interjúban. Megjegyezte: a kormány négyezer olyan vállalatról tud, amelyek alapító tulajdonosa már közel került a nyugdíjkorhatárhoz.

Forrás: MTI, 2019.02.20.

Írta: Csidei KrisztinaDátum: 2019. Február 21., Csütörtök