Az InfoMagazin interjúja Boross Dáviddal, a Felelős Családi Vállalkozásokért Magyarországon Közhasznú Egyesületet (FBN-H) kommunikációs vezetőjével, az Oázis Kertészet társtulajdonosával.

Boross Dávid-          Milyen az átlagos magyar alapító cégvezető?

Az FBN-H felmérései alapján a hazai cégek alapító vezetői nem sokban térnek el a nemzetközi átlagtól. Jellemző rájuk, hogy az alaptevékenységüknek megfelelő végzettséggel rendelkeznek, de az évek alatt megtanultak nem szakmai irányítóként, hanem tulajdonos irányítóként gondolkozni. Érzelmileg kötődnek a vállalatukhoz, hosszú távra, akár 20-30 évre is terveznek. Azonban a rendszerváltás után alakult és most is sikeresen működő vállalatok vezetői mostanra jellemzően az ötvenes- hatvanas éveiket tapossák, így a generációváltásról fognak szólni az elkövetkező évek a hazai KKV-szektorban.

 

-          Mennyiben változott a hazai cégvezetési kultúra a rendszerváltás óta?

Főleg azok cégek lehettek tartósan sikeresek, akik nem kötődtek egy politikai oldalhoz sem, ugyanakkor hajlandóak voltak technológiai, stratégiai váltásra, ha kellett. A versenyképességük záloga a kezdetekben a helyi-piaci adottságokhoz való jó alkalmazkodás volt. A kétezres évekre ezek a hazai vállalatok is fel tudtak halmozni olyan tőkét, amivel hazánkban, illetve egyes esetekben a nemzetközi piacokon is versenyképesek lettek. Ennek megfelelően a vezetésben is egyre szofisztikáltabb hierarchiák alakultak ki, amelyekben már nagyobb szerep jutott a menedzsereknek.

 

 -          Létezik-e markáns különbség a multinacionális, illetve a hazai kkv-s cégkultúra között?

A beosztottak még a legnagyobb családi vállalatokban is személyesen ismerik a munkaadójukat, elmondhatják a véleményüket, ami nagy különbség a nemzetközi óriás cégekhez képest.  És azt se felejtsük el, hogy a generációváltás során a családon belülről érkező új vezető gyakran a vállalati ranglétra legalján kezdi a céges pályafutását s fokozatosan lépeget előre, ami által különleges rálátása lett a vállalat egészére. Ez olyan érték, ami egy multinál nincsen meg. A hazai kkv-knek pedig a menedzsmentkultúra, a modern és hatékony vállalatirányítás terén lenne mit tanulniuk a multiktól. 

A fórumról

Az Egyesület deklarált céljai, hogy a hazai társadalom megismerkedjen a családi vállalat fogalmával, hogy üzeneteink eljussanak a lehetséges tagjainkhoz és partnereinkhez. Az Egyesület olyan minősítő szervezet kíván lenni, melynek tagsága és partneri köre büszkén viseli címét. Ennek érdekében az Egyesület aktív kommunikációs munkát folytat: tájékoztatja a hazai és nemzetközi sajtót, közvetít a tagok és a sajtó között, szükség esetén pedig reagál az eseményekre. Az egységes és világos kommunikáció érdekében a sajtókapcsolatokat ebben a fórumban központosítottuk

Alternatív vitarendezés a családi vállalkozásoknál 1. rész

A szerzők kutatása a családi vállalkozások belső működését vizsgálja. Hipotézisük, hogy a specifikusan a családi vállalkozásokra jellemző ”neuralgikus pontok” és viszályok – melyeknek alapja az üzleti és az érzelmi kapcsolatok keveredése - mediációval oldhatók meg leghatékonyabban. Ez a módszer biztosítja a folytonosságot a vállalat számra, és segíthet a konfliktusok kezelésben hozzájárulva a működőképes közös munkakörnyezet kialakításához.

Forrás: jogaszvilag.hu  2017. 11. 06.

Írta: Ökrös Fanny, Harta Viktória, Szilágyi Dániel

Írta: Csidei KrisztinaDátum: 2017. November 14., Kedd

A családi vállalkozások jobb túlélők

A családi tulajdonú vállalatok jóval ellenállóbbak a változó gazdasági környezetnek, ezért jellemzően jobban teljesítenek, mint nem-családi versenytársaik. Ugyanakkor a cégek értékének megőrzéséhez és gyarapításához hosszú távon elengedhetetlen a növekedés, mely fontos, hogy megfelelő árbevétel-bővülés és megtérülés mellett valósuljon meg – hangzott el a K&H családi vállalatok számára rendezett eseményén.

Forrás: Piac & Profit 2017. november 10. péntek / piacesprofit.hu

 

Írta: Csidei KrisztinaDátum: 2017. November 14., Kedd

Maradjon családban!

A családi vállalkozások helyzete nemcsak vállalkozói, hanem társadalmi ügy is. A téma multidiszciplináris mivoltából adódóan a BCE mindhárom karán releváns lehet vele foglalkozni, ahogy az egyetemen kívül is. Dr. Drótos György, a Családi Vállalatok Központ (CSVK) megbízott vezetője (egyben a Vezetéstudományi Intézet igazgatója) válaszolt a magyarországi helyzettel és a Központ működésének hallgatókat érintő részeivel kapcsolatos kérdéseinkre. 

Forrás: Corvinus Online / Hallgatói blog

Dátum: 2017. október 24.

Az interjút készítette: Toma Franciska

Tovább az eredeti cikkhez: http://corvinusonline.blog.hu/2017/10/24/maradjon_csaladban

Írta: Csidei KrisztinaDátum: 2017. November 13., Hétfő

Az első generációnál még csak nevében „családi” a családi vállalkozás

Bár a családi vállalkozások fontosságáról mind gazdasági, mind politikai színtéren sok szó esik, valójában kevés megbízható információval rendelkezünk erről a vállalkozási körről. Eddig azt sem tudhattuk, hogy pontosan mennyien is vannak. A BGE Budapest LAB Családi vállalkozás kutatásának köszönhetően a következő években nem csak számuk, de működési módjuk is megismerhető.

Forrás: Piac & Profit

2017. október 27. péntek  piacesprofit.hu

 

Írta: Csidei KrisztinaDátum: 2017. November 01., Szerda