Automatizmusok beépítésével a cégek rövidebb idő alatt, kiszámíthatóbb keretek között juthatnának a rendelkezésre álló EU-forrásokhoz

 

A jelenlegi fejlesztési ciklusban, azaz 2007 és 2013 között 8000 milliárd forint áll rendelkezésre hazai költségvetési és európai uniós forrásból – ebből a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség adatai szerint eddig kevesebb mint 2600 milliárdot hívtak le. Mivel az időarányosan kiosztható heti 30 milliárdból 20 milliárd bent marad, a felhasználásnak mindenképpen intenzívebbé kell válnia. A Felelős Családi Vállalkozásokért Magyarországon (FBN-H) szakpolitikai fóruma szerint ezt a célt hatékonyan szolgálná, ha a kedvezményezettek körét minél több, ígéretes, felelősen működő hazai kis-, és középvállalkozásra, családi vállalatra és vállalkozásra lehetne kiterjeszteni. Ehhez a legjobb ösztönzést a források átcsoportosíthatósága, a pályáztatási folyamat egyes lépéseinek automatizálása, az átláthatóság és kiszámíthatóság javítása jelentené, valamint az, ha cége pályázati anyagát bármelyik cégvezető önállóan, komoly költségterhek nélkül elkészíthetné.

 

 

Bár az uniós fejlesztési források időarányos felhasználása önmagában nem létkérdés, Rudas László, a Felelős Családi Vállalkozásokért Magyarországon Egyesület (FBN-H) elnöke szerint a lehívások üteme és a beruházások bővülésének hiánya kifejezetten riasztó. „A pályázatokkal kapcsolatos követelmények teljesítése minden pályázóra komoly terheket ró, mégis, leginkább a kkv-kat, családi vállalkozásokat sújtja, elriasztva számos, a növekedésért keményen küzdő, felelős hazai jelöltet” – mondta az elnök. – „Ahhoz, hogy ez a helyzet megváltozzon, mindenképpen szükséges az, hogy a pályáztatási folyamat jelentős mértékben felgyorsuljon, rugalmasabbá váljon és egyszerűsödjön. Másrészt, ki kell terjeszteni a kedvezményezettek körét, hogy a fejlesztési források a lehető legnagyobb gazdaságélénkítő hatást érjék el.”

A legtöbb kkv és családi vállalkozás már a pályázati rendszerrel való találkozáskor falba ütközik: a pályázás profi pályázatírók nélkül szinte lehetetlen feladat. Az idő-, és költségráfordítás – a pályázatíró díja, a banki igazolások, értékbecslések és a vállalkozás által benyújtandó további dokumentumok – több százezer forintos költségterhet jelentenek. Ezt a hazai össztermék 40-60 százalékát adó hazai családi vállalatok és vállalkozások túlnyomó többsége egyszerűen nem engedheti meg magának. Márpedig ezt ki kell fizetnie előre, akár támogatáshoz jut, akár nem. A pályáztatás másik sarkalatos problémája az önrész előteremtése, és az előfinanszírozás. Nem ritka, hogy a pályázati forrás elnyerése és a tényleges kifizetés között 6-9 hónap is eltelik, és előfordul, hogy a beruházás éppen emiatt hiúsul meg. „A kormányzat az önrész finanszírozására speciális hitelkonstrukciót dolgozott ki, és ezt az előrelépést az FBN-H örömmel üdvözli” – mondta Rudas László. – „Ugyanakkor, a pályázatok előfinanszírozásán változtatni kell, mert a pályázók képtelenek a beruházásokat önállóan, előre megfinanszírozni. Ez a helyzet egy refinanszírozási hitellel lenne áthidalható.”

Az FBN-H elnöke szerint ahhoz, hogy a pályázati rendszer valóban beruházásösztönző legyen, három alapvető feltételnek kell megvalósulnia. „Elengedhetetlen a források átcsoportosíthatósága, az elnyert pályázatok átfutási idejének 1-2 hónapra csökkentése. A követelményeket pedig úgy kell kialakítani, hogy a pályázati anyag elkészítése és benyújtása egyetlen felelősen irányított, növekedésre képes vállalkozásnak se okozzon megoldhatatlan problémát” – világít rá Rudas László. – „Természetesen, egyfajta automatizmust mindenképpen be kell vezetni ahhoz, hogy az uniós fejlesztési források lehívását felgyorsítsuk, illetve az esetleges meghiúsuló beruházásokhoz kapcsolódó összegek gyorsan visszakerüljenek a rendszerbe.”

Az FBN-H szakpolitikai fórumának javaslata szerint a pályázati szempontrendszerbe új elemek épülhetnének be, melyek segítségével rendszeres jelentések, nyilvántartások révén számos elbírálási lépés automatizálható, azaz a folyamat felgyorsítható. Pályázati bónuszpontokat érne például az, hogy egy adott cég hosszabb ideje működik a hazai piacon változatlan tulajdonosi struktúrával. Szintén fontos szempont lehet, hogy a pályázó cégek mekkora vagyont gyűjtöttek össze, és mekkora a vállalkozásba visszaforgatott eredményük. „Mindezeket a szempontokat egy átlátható pontozási rendszerbe foglalva a folyamat automatizálható lenne, ugyanakkor biztosítható az elbírálás következetessége és egységessége” – mondja az FBN-H elnöke.

A számszerűsíthető szempontok mellett érdemes továbbiakat is kiemelni. Külön pályázat készült, például, a multinacionális vállalatok alkatrész-beszállítói számára. Az FBN-H szakpolitikai fóruma szerint fontos feladat, hogy a beszállítói státusz az alkatrészgyártókon kívül terjedjen ki mindazokra a cégekre, amelyek a multinacionális vállalatok szolgáltatásait biztosítják. Ilyen szolgáltatások az őrzés, védés, egészségügyi szolgáltatás, étkeztetés, karbantartás vagy az oktatás. Szintén kulcskérdés, hogy az uniós fejlesztési források elnyerésére földrajzi elhelyezkedéstől, a társaságok székhelyének számító települések méretétől és a társasági formától függetlenül minden vállalkozás reális esélyt kaphasson.

„Meggyőződésünk, hogy ha a lehetséges kedvezményezettek körét gyakorlati intézkedésekkel bővítjük, és a folyamatokat bizonyos mértékig automatizáljuk, egyszerre teszünk óriási lépést az elérhető uniós források minél gyorsabb és teljesebb kiosztása, valamint a makroszinten is érzékelhető gazdaságélénkítés felé” – mutat rá Rudas László. – „Kiemelt nemzetgazdasági szerepük miatt közös érdekünk, hogy ennek megvalósítása során az értékteremtő, felelős és innovatív hazai vállalatoknak és kkv-knak, köztük számos családi vállalkozásnak is egyenlő esélyeket biztosítsunk a növekedésre.”

A fórumról

A Szakpolitikai fórum híd kíván lenni az FBN-H és a törvényhozás, valamint a kormányzat között. E fórum feladatául tűzte ki, hogy szervezi és képviseli az Egyesületet abban a törekvésében, hogy Magyarországon és a környező országok alkotta régióban megteremtse a kedvező jogszabályi és gazdasági környezetet ahhoz, hogy a Családi Vállalkozások zökkenőmentesen túljussanak a hamarosan bekövetkező generációváltáson, elfoglalhassák méltó helyüket a támogatandó, generációkon átívelő hosszú távú befektetések között, a hazai gyökerű családi vállalkozások külföldön is sikeresek lehessenek.

Újabb Hét magyar vállalat az ELITE Programban

Újabb hét hazai cég kezdte meg a Londoni Tőzsdecsoport és a Budapesti Értéktőzsde együttműködésében megvalósuló, a középvállalkozások szintlépését elősegítő, nemzetközi vállalkozásfejlesztési képzést, az ELITE Programot. Az újonnan csatlakozó cégekkel együtt a régióban kiemelkedő módon 24 magyar vállalat vesz részt a globálisan több mint 1100 résztvevő céget jegyző program képzéssorozatában.

Forrás: Budapesti Értéktőzsde

 

Írta: Csidei KrisztinaDátum: 2019. Május 13., Hétfő

NextGen vagyok, mi lesz velem? – a generációváltás Németh Márton szemszögéből

A Sipospack egy rendszerváltáskor alakult magyar vállalkozás, vagyis idén 30 éves, de a cégforma (Kft) csak 1996-ban alakult ki. Márton nem egyenesági leszármazott, így nem is örökös. Ő Sipos Gyula veje, vagyis felesége révén került a céghez, mely csomagolóanyag (fólia) feldolgozással és kereskedelemmel foglalkozik. Jelenleg az anyacég egyik leányvállalatának (I Print 4 You) ügyvezetője, mely egy kényszerhelyzet hatására alakult meg 2015-ben - tudtuk meg április 24-én a K&H 16. Családi Vállalatok Klubján. 

 

Írta: Csidei KrisztinaDátum: 2019. Május 08., Szerda

A családban marad?

Sok ezer magyar családi vállalkozás vezetője keresi most az utódját, de mit kell tudnia az új főnöknek? Fel lehet készülni egyáltalán a cégvezetésre? Erről kérdeztük szakértőinket, Bagdi Lajos adószakértőt és Vámosi Róbert ügyvédet.

Forrás: https://piacesprofit.hu 2019. április 16.

Írta: Csidei KrisztinaDátum: 2019. Május 08., Szerda