Automatizmusok beépítésével a cégek rövidebb idő alatt, kiszámíthatóbb keretek között juthatnának a rendelkezésre álló EU-forrásokhoz

 

A jelenlegi fejlesztési ciklusban, azaz 2007 és 2013 között 8000 milliárd forint áll rendelkezésre hazai költségvetési és európai uniós forrásból – ebből a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség adatai szerint eddig kevesebb mint 2600 milliárdot hívtak le. Mivel az időarányosan kiosztható heti 30 milliárdból 20 milliárd bent marad, a felhasználásnak mindenképpen intenzívebbé kell válnia. A Felelős Családi Vállalkozásokért Magyarországon (FBN-H) szakpolitikai fóruma szerint ezt a célt hatékonyan szolgálná, ha a kedvezményezettek körét minél több, ígéretes, felelősen működő hazai kis-, és középvállalkozásra, családi vállalatra és vállalkozásra lehetne kiterjeszteni. Ehhez a legjobb ösztönzést a források átcsoportosíthatósága, a pályáztatási folyamat egyes lépéseinek automatizálása, az átláthatóság és kiszámíthatóság javítása jelentené, valamint az, ha cége pályázati anyagát bármelyik cégvezető önállóan, komoly költségterhek nélkül elkészíthetné.

 

 

Bár az uniós fejlesztési források időarányos felhasználása önmagában nem létkérdés, Rudas László, a Felelős Családi Vállalkozásokért Magyarországon Egyesület (FBN-H) elnöke szerint a lehívások üteme és a beruházások bővülésének hiánya kifejezetten riasztó. „A pályázatokkal kapcsolatos követelmények teljesítése minden pályázóra komoly terheket ró, mégis, leginkább a kkv-kat, családi vállalkozásokat sújtja, elriasztva számos, a növekedésért keményen küzdő, felelős hazai jelöltet” – mondta az elnök. – „Ahhoz, hogy ez a helyzet megváltozzon, mindenképpen szükséges az, hogy a pályáztatási folyamat jelentős mértékben felgyorsuljon, rugalmasabbá váljon és egyszerűsödjön. Másrészt, ki kell terjeszteni a kedvezményezettek körét, hogy a fejlesztési források a lehető legnagyobb gazdaságélénkítő hatást érjék el.”

A legtöbb kkv és családi vállalkozás már a pályázati rendszerrel való találkozáskor falba ütközik: a pályázás profi pályázatírók nélkül szinte lehetetlen feladat. Az idő-, és költségráfordítás – a pályázatíró díja, a banki igazolások, értékbecslések és a vállalkozás által benyújtandó további dokumentumok – több százezer forintos költségterhet jelentenek. Ezt a hazai össztermék 40-60 százalékát adó hazai családi vállalatok és vállalkozások túlnyomó többsége egyszerűen nem engedheti meg magának. Márpedig ezt ki kell fizetnie előre, akár támogatáshoz jut, akár nem. A pályáztatás másik sarkalatos problémája az önrész előteremtése, és az előfinanszírozás. Nem ritka, hogy a pályázati forrás elnyerése és a tényleges kifizetés között 6-9 hónap is eltelik, és előfordul, hogy a beruházás éppen emiatt hiúsul meg. „A kormányzat az önrész finanszírozására speciális hitelkonstrukciót dolgozott ki, és ezt az előrelépést az FBN-H örömmel üdvözli” – mondta Rudas László. – „Ugyanakkor, a pályázatok előfinanszírozásán változtatni kell, mert a pályázók képtelenek a beruházásokat önállóan, előre megfinanszírozni. Ez a helyzet egy refinanszírozási hitellel lenne áthidalható.”

Az FBN-H elnöke szerint ahhoz, hogy a pályázati rendszer valóban beruházásösztönző legyen, három alapvető feltételnek kell megvalósulnia. „Elengedhetetlen a források átcsoportosíthatósága, az elnyert pályázatok átfutási idejének 1-2 hónapra csökkentése. A követelményeket pedig úgy kell kialakítani, hogy a pályázati anyag elkészítése és benyújtása egyetlen felelősen irányított, növekedésre képes vállalkozásnak se okozzon megoldhatatlan problémát” – világít rá Rudas László. – „Természetesen, egyfajta automatizmust mindenképpen be kell vezetni ahhoz, hogy az uniós fejlesztési források lehívását felgyorsítsuk, illetve az esetleges meghiúsuló beruházásokhoz kapcsolódó összegek gyorsan visszakerüljenek a rendszerbe.”

Az FBN-H szakpolitikai fórumának javaslata szerint a pályázati szempontrendszerbe új elemek épülhetnének be, melyek segítségével rendszeres jelentések, nyilvántartások révén számos elbírálási lépés automatizálható, azaz a folyamat felgyorsítható. Pályázati bónuszpontokat érne például az, hogy egy adott cég hosszabb ideje működik a hazai piacon változatlan tulajdonosi struktúrával. Szintén fontos szempont lehet, hogy a pályázó cégek mekkora vagyont gyűjtöttek össze, és mekkora a vállalkozásba visszaforgatott eredményük. „Mindezeket a szempontokat egy átlátható pontozási rendszerbe foglalva a folyamat automatizálható lenne, ugyanakkor biztosítható az elbírálás következetessége és egységessége” – mondja az FBN-H elnöke.

A számszerűsíthető szempontok mellett érdemes továbbiakat is kiemelni. Külön pályázat készült, például, a multinacionális vállalatok alkatrész-beszállítói számára. Az FBN-H szakpolitikai fóruma szerint fontos feladat, hogy a beszállítói státusz az alkatrészgyártókon kívül terjedjen ki mindazokra a cégekre, amelyek a multinacionális vállalatok szolgáltatásait biztosítják. Ilyen szolgáltatások az őrzés, védés, egészségügyi szolgáltatás, étkeztetés, karbantartás vagy az oktatás. Szintén kulcskérdés, hogy az uniós fejlesztési források elnyerésére földrajzi elhelyezkedéstől, a társaságok székhelyének számító települések méretétől és a társasági formától függetlenül minden vállalkozás reális esélyt kaphasson.

„Meggyőződésünk, hogy ha a lehetséges kedvezményezettek körét gyakorlati intézkedésekkel bővítjük, és a folyamatokat bizonyos mértékig automatizáljuk, egyszerre teszünk óriási lépést az elérhető uniós források minél gyorsabb és teljesebb kiosztása, valamint a makroszinten is érzékelhető gazdaságélénkítés felé” – mutat rá Rudas László. – „Kiemelt nemzetgazdasági szerepük miatt közös érdekünk, hogy ennek megvalósítása során az értékteremtő, felelős és innovatív hazai vállalatoknak és kkv-knak, köztük számos családi vállalkozásnak is egyenlő esélyeket biztosítsunk a növekedésre.”

A fórumról

A Szakpolitikai fórum híd kíván lenni az FBN-H és a törvényhozás, valamint a kormányzat között. E fórum feladatául tűzte ki, hogy szervezi és képviseli az Egyesületet abban a törekvésében, hogy Magyarországon és a környező országok alkotta régióban megteremtse a kedvező jogszabályi és gazdasági környezetet ahhoz, hogy a Családi Vállalkozások zökkenőmentesen túljussanak a hamarosan bekövetkező generációváltáson, elfoglalhassák méltó helyüket a támogatandó, generációkon átívelő hosszú távú befektetések között, a hazai gyökerű családi vállalkozások külföldön is sikeresek lehessenek.

Alternatív vitarendezés a családi vállalkozásoknál 1. rész

A szerzők kutatása a családi vállalkozások belső működését vizsgálja. Hipotézisük, hogy a specifikusan a családi vállalkozásokra jellemző ”neuralgikus pontok” és viszályok – melyeknek alapja az üzleti és az érzelmi kapcsolatok keveredése - mediációval oldhatók meg leghatékonyabban. Ez a módszer biztosítja a folytonosságot a vállalat számra, és segíthet a konfliktusok kezelésben hozzájárulva a működőképes közös munkakörnyezet kialakításához.

Forrás: jogaszvilag.hu  2017. 11. 06.

Írta: Ökrös Fanny, Harta Viktória, Szilágyi Dániel

Írta: Csidei KrisztinaDátum: 2017. November 14., Kedd

A családi vállalkozások jobb túlélők

A családi tulajdonú vállalatok jóval ellenállóbbak a változó gazdasági környezetnek, ezért jellemzően jobban teljesítenek, mint nem-családi versenytársaik. Ugyanakkor a cégek értékének megőrzéséhez és gyarapításához hosszú távon elengedhetetlen a növekedés, mely fontos, hogy megfelelő árbevétel-bővülés és megtérülés mellett valósuljon meg – hangzott el a K&H családi vállalatok számára rendezett eseményén.

Forrás: Piac & Profit 2017. november 10. péntek / piacesprofit.hu

 

Írta: Csidei KrisztinaDátum: 2017. November 14., Kedd

Maradjon családban!

A családi vállalkozások helyzete nemcsak vállalkozói, hanem társadalmi ügy is. A téma multidiszciplináris mivoltából adódóan a BCE mindhárom karán releváns lehet vele foglalkozni, ahogy az egyetemen kívül is. Dr. Drótos György, a Családi Vállalatok Központ (CSVK) megbízott vezetője (egyben a Vezetéstudományi Intézet igazgatója) válaszolt a magyarországi helyzettel és a Központ működésének hallgatókat érintő részeivel kapcsolatos kérdéseinkre. 

Forrás: Corvinus Online / Hallgatói blog

Dátum: 2017. október 24.

Az interjút készítette: Toma Franciska

Tovább az eredeti cikkhez: http://corvinusonline.blog.hu/2017/10/24/maradjon_csaladban

Írta: Csidei KrisztinaDátum: 2017. November 13., Hétfő

Az első generációnál még csak nevében „családi” a családi vállalkozás

Bár a családi vállalkozások fontosságáról mind gazdasági, mind politikai színtéren sok szó esik, valójában kevés megbízható információval rendelkezünk erről a vállalkozási körről. Eddig azt sem tudhattuk, hogy pontosan mennyien is vannak. A BGE Budapest LAB Családi vállalkozás kutatásának köszönhetően a következő években nem csak számuk, de működési módjuk is megismerhető.

Forrás: Piac & Profit

2017. október 27. péntek  piacesprofit.hu

 

Írta: Csidei KrisztinaDátum: 2017. November 01., Szerda