Automatizmusok beépítésével a cégek rövidebb idő alatt, kiszámíthatóbb keretek között juthatnának a rendelkezésre álló EU-forrásokhoz

 

A jelenlegi fejlesztési ciklusban, azaz 2007 és 2013 között 8000 milliárd forint áll rendelkezésre hazai költségvetési és európai uniós forrásból – ebből a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség adatai szerint eddig kevesebb mint 2600 milliárdot hívtak le. Mivel az időarányosan kiosztható heti 30 milliárdból 20 milliárd bent marad, a felhasználásnak mindenképpen intenzívebbé kell válnia. A Felelős Családi Vállalkozásokért Magyarországon (FBN-H) szakpolitikai fóruma szerint ezt a célt hatékonyan szolgálná, ha a kedvezményezettek körét minél több, ígéretes, felelősen működő hazai kis-, és középvállalkozásra, családi vállalatra és vállalkozásra lehetne kiterjeszteni. Ehhez a legjobb ösztönzést a források átcsoportosíthatósága, a pályáztatási folyamat egyes lépéseinek automatizálása, az átláthatóság és kiszámíthatóság javítása jelentené, valamint az, ha cége pályázati anyagát bármelyik cégvezető önállóan, komoly költségterhek nélkül elkészíthetné.

 

 

Bár az uniós fejlesztési források időarányos felhasználása önmagában nem létkérdés, Rudas László, a Felelős Családi Vállalkozásokért Magyarországon Egyesület (FBN-H) elnöke szerint a lehívások üteme és a beruházások bővülésének hiánya kifejezetten riasztó. „A pályázatokkal kapcsolatos követelmények teljesítése minden pályázóra komoly terheket ró, mégis, leginkább a kkv-kat, családi vállalkozásokat sújtja, elriasztva számos, a növekedésért keményen küzdő, felelős hazai jelöltet” – mondta az elnök. – „Ahhoz, hogy ez a helyzet megváltozzon, mindenképpen szükséges az, hogy a pályáztatási folyamat jelentős mértékben felgyorsuljon, rugalmasabbá váljon és egyszerűsödjön. Másrészt, ki kell terjeszteni a kedvezményezettek körét, hogy a fejlesztési források a lehető legnagyobb gazdaságélénkítő hatást érjék el.”

A legtöbb kkv és családi vállalkozás már a pályázati rendszerrel való találkozáskor falba ütközik: a pályázás profi pályázatírók nélkül szinte lehetetlen feladat. Az idő-, és költségráfordítás – a pályázatíró díja, a banki igazolások, értékbecslések és a vállalkozás által benyújtandó további dokumentumok – több százezer forintos költségterhet jelentenek. Ezt a hazai össztermék 40-60 százalékát adó hazai családi vállalatok és vállalkozások túlnyomó többsége egyszerűen nem engedheti meg magának. Márpedig ezt ki kell fizetnie előre, akár támogatáshoz jut, akár nem. A pályáztatás másik sarkalatos problémája az önrész előteremtése, és az előfinanszírozás. Nem ritka, hogy a pályázati forrás elnyerése és a tényleges kifizetés között 6-9 hónap is eltelik, és előfordul, hogy a beruházás éppen emiatt hiúsul meg. „A kormányzat az önrész finanszírozására speciális hitelkonstrukciót dolgozott ki, és ezt az előrelépést az FBN-H örömmel üdvözli” – mondta Rudas László. – „Ugyanakkor, a pályázatok előfinanszírozásán változtatni kell, mert a pályázók képtelenek a beruházásokat önállóan, előre megfinanszírozni. Ez a helyzet egy refinanszírozási hitellel lenne áthidalható.”

Az FBN-H elnöke szerint ahhoz, hogy a pályázati rendszer valóban beruházásösztönző legyen, három alapvető feltételnek kell megvalósulnia. „Elengedhetetlen a források átcsoportosíthatósága, az elnyert pályázatok átfutási idejének 1-2 hónapra csökkentése. A követelményeket pedig úgy kell kialakítani, hogy a pályázati anyag elkészítése és benyújtása egyetlen felelősen irányított, növekedésre képes vállalkozásnak se okozzon megoldhatatlan problémát” – világít rá Rudas László. – „Természetesen, egyfajta automatizmust mindenképpen be kell vezetni ahhoz, hogy az uniós fejlesztési források lehívását felgyorsítsuk, illetve az esetleges meghiúsuló beruházásokhoz kapcsolódó összegek gyorsan visszakerüljenek a rendszerbe.”

Az FBN-H szakpolitikai fórumának javaslata szerint a pályázati szempontrendszerbe új elemek épülhetnének be, melyek segítségével rendszeres jelentések, nyilvántartások révén számos elbírálási lépés automatizálható, azaz a folyamat felgyorsítható. Pályázati bónuszpontokat érne például az, hogy egy adott cég hosszabb ideje működik a hazai piacon változatlan tulajdonosi struktúrával. Szintén fontos szempont lehet, hogy a pályázó cégek mekkora vagyont gyűjtöttek össze, és mekkora a vállalkozásba visszaforgatott eredményük. „Mindezeket a szempontokat egy átlátható pontozási rendszerbe foglalva a folyamat automatizálható lenne, ugyanakkor biztosítható az elbírálás következetessége és egységessége” – mondja az FBN-H elnöke.

A számszerűsíthető szempontok mellett érdemes továbbiakat is kiemelni. Külön pályázat készült, például, a multinacionális vállalatok alkatrész-beszállítói számára. Az FBN-H szakpolitikai fóruma szerint fontos feladat, hogy a beszállítói státusz az alkatrészgyártókon kívül terjedjen ki mindazokra a cégekre, amelyek a multinacionális vállalatok szolgáltatásait biztosítják. Ilyen szolgáltatások az őrzés, védés, egészségügyi szolgáltatás, étkeztetés, karbantartás vagy az oktatás. Szintén kulcskérdés, hogy az uniós fejlesztési források elnyerésére földrajzi elhelyezkedéstől, a társaságok székhelyének számító települések méretétől és a társasági formától függetlenül minden vállalkozás reális esélyt kaphasson.

„Meggyőződésünk, hogy ha a lehetséges kedvezményezettek körét gyakorlati intézkedésekkel bővítjük, és a folyamatokat bizonyos mértékig automatizáljuk, egyszerre teszünk óriási lépést az elérhető uniós források minél gyorsabb és teljesebb kiosztása, valamint a makroszinten is érzékelhető gazdaságélénkítés felé” – mutat rá Rudas László. – „Kiemelt nemzetgazdasági szerepük miatt közös érdekünk, hogy ennek megvalósítása során az értékteremtő, felelős és innovatív hazai vállalatoknak és kkv-knak, köztük számos családi vállalkozásnak is egyenlő esélyeket biztosítsunk a növekedésre.”

A fórumról

A Szakpolitikai fórum híd kíván lenni az FBN-H és a törvényhozás, valamint a kormányzat között. E fórum feladatául tűzte ki, hogy szervezi és képviseli az Egyesületet abban a törekvésében, hogy Magyarországon és a környező országok alkotta régióban megteremtse a kedvező jogszabályi és gazdasági környezetet ahhoz, hogy a Családi Vállalkozások zökkenőmentesen túljussanak a hamarosan bekövetkező generációváltáson, elfoglalhassák méltó helyüket a támogatandó, generációkon átívelő hosszú távú befektetések között, a hazai gyökerű családi vállalkozások külföldön is sikeresek lehessenek.

Nincsenek könnyű helyzetben a családi vállalkozások

A családi vállalkozásokat érintő legkritikusabb kihívásokat sok esetben belső szervezeti problémák okozzák, derül ki a Deloitte nemzetközi, 268 családi vállalkozás jelenlegi és leendő vezetőjével végzett kutatásából.

Forrás: Piac & Profit 2017. szeptember 5.

Tovább az eredeti cikkhez: http://www.piacesprofit.hu/kkv_cegblog/nincsenek-konnyu-helyzetben-a-csaladi-vallalkozasok/

 

Írta: Csidei KrisztinaDátum: 2017. Szeptember 15., Péntek

Keresik a legjobb családi vállalatokat

A családi vállalkozások hosszú távon is fenntartható fejlődése nélkülözhetetlen a társadalom és a gazdaság fejlődéséhez. Idén is díjazzák azokat a családi vállalatokat, melyek sikeres működésük mellett, a családi értékek megőrzését és a társadalmi felelősségvállalást is beépítik stratégiájukba. A K&H ebben az évben is kiválóság díjat ad ezeknek a cégeknek.

Forrás: Origo 2017. szeptember 15.

Tovább az eredeti cikkhez: http://www.origo.hu/gazdasag/20170907-keresik-a-legjobb-csaladi-vallalatokat.html

Írta: Csidei KrisztinaDátum: 2017. Szeptember 15., Péntek

Most kiderül, melyik a legmenőbb gyár Magyarországon

Vajon melyek Magyarország legjobb gyárai? A gyártóipar szereplőinek ritkán van lehetőségük megmutatni magukat, pedig itt is bőven találni kiemelkedő teljesítményeket: innovációk, elégedett dolgozók és vevők, energiahatékonyság és digitális fejlesztések. Ez csak néhány az Év Gyára verseny 9 kategóriája közül, amelyre idén ismét nevezhetnek a magyarországi gyártóegységgel rendelkező vállalatok. Az egyik tavalyi győztest kérdeztük arról, hogy hogyan került a legjobbak közé, és tulajdonképpen mit nyert a cége az elismeréssel.

Forrás: Portfolio, Háhner Petra, 2017. szeptember 14

Tovább az eredeti cikkhez: http://www.portfolio.hu/vallalatok/most_kiderul_melyik_a_legmenobb_gyar_magyarorszagon.262141.html

 

Írta: Csidei KrisztinaDátum: 2017. Szeptember 15., Péntek

Ezek miatt fáj a legtöbb családi vállalkozás feje

A családi vállalkozásokat érintő legkritikusabb kihívásokat sok esetben belső szervezeti problémák okozzák, derül ki a Deloitte nemzetközi, 268 családi vállalkozás jelenlegi és leendő vezetőjével végzett kutatásából.

Forrás: Világgazdaság 2017.09.04.

Tovább az eredeti cikkre: https://www.vg.hu/vallalatok/ezek-miatt-faj-legtobb-csaladi-vallalkozas-feje-599775/

 

Írta: Csidei KrisztinaDátum: 2017. Szeptember 06., Szerda