Automatizmusok beépítésével a cégek rövidebb idő alatt, kiszámíthatóbb keretek között juthatnának a rendelkezésre álló EU-forrásokhoz

 

A jelenlegi fejlesztési ciklusban, azaz 2007 és 2013 között 8000 milliárd forint áll rendelkezésre hazai költségvetési és európai uniós forrásból – ebből a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség adatai szerint eddig kevesebb mint 2600 milliárdot hívtak le. Mivel az időarányosan kiosztható heti 30 milliárdból 20 milliárd bent marad, a felhasználásnak mindenképpen intenzívebbé kell válnia. A Felelős Családi Vállalkozásokért Magyarországon (FBN-H) szakpolitikai fóruma szerint ezt a célt hatékonyan szolgálná, ha a kedvezményezettek körét minél több, ígéretes, felelősen működő hazai kis-, és középvállalkozásra, családi vállalatra és vállalkozásra lehetne kiterjeszteni. Ehhez a legjobb ösztönzést a források átcsoportosíthatósága, a pályáztatási folyamat egyes lépéseinek automatizálása, az átláthatóság és kiszámíthatóság javítása jelentené, valamint az, ha cége pályázati anyagát bármelyik cégvezető önállóan, komoly költségterhek nélkül elkészíthetné.

 

 

Bár az uniós fejlesztési források időarányos felhasználása önmagában nem létkérdés, Rudas László, a Felelős Családi Vállalkozásokért Magyarországon Egyesület (FBN-H) elnöke szerint a lehívások üteme és a beruházások bővülésének hiánya kifejezetten riasztó. „A pályázatokkal kapcsolatos követelmények teljesítése minden pályázóra komoly terheket ró, mégis, leginkább a kkv-kat, családi vállalkozásokat sújtja, elriasztva számos, a növekedésért keményen küzdő, felelős hazai jelöltet” – mondta az elnök. – „Ahhoz, hogy ez a helyzet megváltozzon, mindenképpen szükséges az, hogy a pályáztatási folyamat jelentős mértékben felgyorsuljon, rugalmasabbá váljon és egyszerűsödjön. Másrészt, ki kell terjeszteni a kedvezményezettek körét, hogy a fejlesztési források a lehető legnagyobb gazdaságélénkítő hatást érjék el.”

A legtöbb kkv és családi vállalkozás már a pályázati rendszerrel való találkozáskor falba ütközik: a pályázás profi pályázatírók nélkül szinte lehetetlen feladat. Az idő-, és költségráfordítás – a pályázatíró díja, a banki igazolások, értékbecslések és a vállalkozás által benyújtandó további dokumentumok – több százezer forintos költségterhet jelentenek. Ezt a hazai össztermék 40-60 százalékát adó hazai családi vállalatok és vállalkozások túlnyomó többsége egyszerűen nem engedheti meg magának. Márpedig ezt ki kell fizetnie előre, akár támogatáshoz jut, akár nem. A pályáztatás másik sarkalatos problémája az önrész előteremtése, és az előfinanszírozás. Nem ritka, hogy a pályázati forrás elnyerése és a tényleges kifizetés között 6-9 hónap is eltelik, és előfordul, hogy a beruházás éppen emiatt hiúsul meg. „A kormányzat az önrész finanszírozására speciális hitelkonstrukciót dolgozott ki, és ezt az előrelépést az FBN-H örömmel üdvözli” – mondta Rudas László. – „Ugyanakkor, a pályázatok előfinanszírozásán változtatni kell, mert a pályázók képtelenek a beruházásokat önállóan, előre megfinanszírozni. Ez a helyzet egy refinanszírozási hitellel lenne áthidalható.”

Az FBN-H elnöke szerint ahhoz, hogy a pályázati rendszer valóban beruházásösztönző legyen, három alapvető feltételnek kell megvalósulnia. „Elengedhetetlen a források átcsoportosíthatósága, az elnyert pályázatok átfutási idejének 1-2 hónapra csökkentése. A követelményeket pedig úgy kell kialakítani, hogy a pályázati anyag elkészítése és benyújtása egyetlen felelősen irányított, növekedésre képes vállalkozásnak se okozzon megoldhatatlan problémát” – világít rá Rudas László. – „Természetesen, egyfajta automatizmust mindenképpen be kell vezetni ahhoz, hogy az uniós fejlesztési források lehívását felgyorsítsuk, illetve az esetleges meghiúsuló beruházásokhoz kapcsolódó összegek gyorsan visszakerüljenek a rendszerbe.”

Az FBN-H szakpolitikai fórumának javaslata szerint a pályázati szempontrendszerbe új elemek épülhetnének be, melyek segítségével rendszeres jelentések, nyilvántartások révén számos elbírálási lépés automatizálható, azaz a folyamat felgyorsítható. Pályázati bónuszpontokat érne például az, hogy egy adott cég hosszabb ideje működik a hazai piacon változatlan tulajdonosi struktúrával. Szintén fontos szempont lehet, hogy a pályázó cégek mekkora vagyont gyűjtöttek össze, és mekkora a vállalkozásba visszaforgatott eredményük. „Mindezeket a szempontokat egy átlátható pontozási rendszerbe foglalva a folyamat automatizálható lenne, ugyanakkor biztosítható az elbírálás következetessége és egységessége” – mondja az FBN-H elnöke.

A számszerűsíthető szempontok mellett érdemes továbbiakat is kiemelni. Külön pályázat készült, például, a multinacionális vállalatok alkatrész-beszállítói számára. Az FBN-H szakpolitikai fóruma szerint fontos feladat, hogy a beszállítói státusz az alkatrészgyártókon kívül terjedjen ki mindazokra a cégekre, amelyek a multinacionális vállalatok szolgáltatásait biztosítják. Ilyen szolgáltatások az őrzés, védés, egészségügyi szolgáltatás, étkeztetés, karbantartás vagy az oktatás. Szintén kulcskérdés, hogy az uniós fejlesztési források elnyerésére földrajzi elhelyezkedéstől, a társaságok székhelyének számító települések méretétől és a társasági formától függetlenül minden vállalkozás reális esélyt kaphasson.

„Meggyőződésünk, hogy ha a lehetséges kedvezményezettek körét gyakorlati intézkedésekkel bővítjük, és a folyamatokat bizonyos mértékig automatizáljuk, egyszerre teszünk óriási lépést az elérhető uniós források minél gyorsabb és teljesebb kiosztása, valamint a makroszinten is érzékelhető gazdaságélénkítés felé” – mutat rá Rudas László. – „Kiemelt nemzetgazdasági szerepük miatt közös érdekünk, hogy ennek megvalósítása során az értékteremtő, felelős és innovatív hazai vállalatoknak és kkv-knak, köztük számos családi vállalkozásnak is egyenlő esélyeket biztosítsunk a növekedésre.”

A fórumról

A Szakpolitikai fórum híd kíván lenni az FBN-H és a törvényhozás, valamint a kormányzat között. E fórum feladatául tűzte ki, hogy szervezi és képviseli az Egyesületet abban a törekvésében, hogy Magyarországon és a környező országok alkotta régióban megteremtse a kedvező jogszabályi és gazdasági környezetet ahhoz, hogy a Családi Vállalkozások zökkenőmentesen túljussanak a hamarosan bekövetkező generációváltáson, elfoglalhassák méltó helyüket a támogatandó, generációkon átívelő hosszú távú befektetések között, a hazai gyökerű családi vállalkozások külföldön is sikeresek lehessenek.

A HIPA díjazta 2017 legjelentősebb befektetéseit

Járműipari nagyvállalatok és hazai beszállítóik, globális piacvezető pénzügyi alapkezelő és szoftverfejlesztők, valamint a legnagyobb magyar vállalat – ők a 2017-es „Év Befektetője" díj nyertesei. A 7+1 díjazott között javarészt olyan vállalatok szerepelnek, akik több évtizedes jelenlétük után újabb nagy jelentőségű magyarországi bővítésről döntöttek tavaly, de szerepel a listán két olyan globális szinten meghatározó piaci szereplő is, akik regionális fejlesztőközpontjuk helyszínéül választották hazánkat.

Az "Év Befektetője 2017" díjak nyertesei

Írta: Csidei KrisztinaDátum: 2018. Február 23., Péntek

Interjúk európai családi vállalkozások képviselőivel avagy vélemények, betekintés, idézetek

A Családi Vállalkozások Európai Egyesülete (EFB) által támogatott jelentés célja, hogy átfogó információkat szerezzen és széles körű áttekintést adjon a családi vállalkozások nemzeti és közösségi intézkedésekről, valamint a pénzügyi szektor fejlesztéseiről alkotott nézeteiről, álláspontjáról és az azokkal szembeni elvárásairól. Az áttekintés segítségével következtetések vonhatók le az európai gazdaságban fontos szerepet betöltő családi vállalkozások sikerének kulcsát képező stratégiákat illetően.

Írta: Csidei KrisztinaDátum: 2018. Február 14., Szerda

Recept a hosszú távú sikeres működéshez

Ma egy cég hosszú távú sikeréhez ez a három dolog kell: a munkavállalók szakértelme és lojalitása, a partnerekkel való jó kapcsolat és a legmodernebb technológia alkalmazása – vallja a FERZOL Lemezmegmunkáló Kft.

„Az elmúlt 30 év tapasztalataira alapozva a K&H társadalmi felelősségvállalási stratégiájának egyik fontos területe a vállalkozásösztönzés, amelybe 2015-től bevontuk a hazai családi vállalatokat is. Célunk, hogy hosszú távon erősítsük a szektor fenntartható működését és a családi értékek továbbvitelét. Ennek részeként hívtuk életre két évvel ezelőtt a K&H családi vállalatok kiválósági díjat, ahol a sikeres hosszú távú stratégia kategóriában legutóbb a FERZOL Lemezmegmunkáló Kft. eredményeit ismertük el” – tájékoztatott Ékes Ákos, a K&H családi vállalatok szakértője.

Forrás: www.hirado.hu

 

Írta: Csidei KrisztinaDátum: 2018. Február 13., Kedd

Az egyetemisták mindössze 6 százaléka akar saját vállalkozást diploma után

Pedig a statisztikák szerint a vállalkozásoktatásba való befektetés az egyik legjobb megtérülést ígéri Európában.

A magyar egyetemisták-főiskolások 83 százaléka alkalmazottként tervez munkába állni a diploma megszerzése után, és csak 6 százalékuk gondolja úgy, hogy saját vállalkozást indít – írta a Világgazdaság. Öt évvel későbbre vonatkozó karrierterveik szerint viszont már csak 47 százalékuk látja magát foglalkoztatottként, és 35 százalékuk véli úgy, hogy akkorra már saját vállalkozását vezeti – derül ki a GUESSS (Global University Entrepreneurial Spirit Students’ Survey) kutatás legutóbbi eredményeiből.

Forrás: www.hvg.hu

 

Írta: Csidei KrisztinaDátum: 2018. Február 13., Kedd