Málta mellett most már Csehországban is jogszabály határozza meg, mit tekintsünk családi vállalkozásnak. Mert nem is olyan könnyű megmondani, mi is minősül családi cégnek. Nem könnyű, de annál fontosabb.

Forrás: piacesprofit.hu / 2019. június 27.

A már évek óta létező máltai jogszabály után pár hete a cseh országgyűlés is törvénybe foglalta, mi tekinthető családi vállalkozásnak. Miért foglalkoznak ezzel a jogalkotók? Mert bár a családi vállalkozások fontosságáról mind gazdasági, mind politikai színtéren sok szó esik (itthon is), a meghatározáson nagyon sok múlik. Ez lehet ugyanis az alapja annak, hogy az államigazgatás és a statisztikusok egységesen és összehangoltan tudják kezelni és támogatni ezt a szektort.

De ahhoz is szükség van egy pontos meghatározásra, hogy kiderüljön, egyáltalán hányan is vannak a családi cégek. Magyarországon elsőként a Budapest Gazdasági Egyetemen működő Budapest LAB Vállalkozásfejlesztési Központ által 2017-ben elindított Családi Vállalkozás Kutatási Program keretében készült reprezentatív családi vállalkozás vizsgálat, amely szintén a definíció megalkotásával indult. Ez pedig egyáltalán nem olyan egyszerű, mint ahogy elsőre hangzik.

A kutatás során a Budapest LAB saját definíciót is kialakított a mintában szereplő családi vállalkozások azonosítására. Ez a meghatározás a magyar sajátosságokhoz illeszkedve tartalmazza a nemzetközi gyakorlatban megszokott elemeket, a tulajdonviszonyokra vonatkozó alapvető elvárást, illetve annak biztosítékait, hogy a tulajdonos család – akár a napi működésben történő részvétellel, akár a cég stratégiájának, jövőbeli céljainak meghatározásával – jelentős hatást gyakoroljon a vállalkozás kultúrájára, alapvető értékeire.

Így a kutatás definíciója pontos, de nem éppen rövid. Családi vállalkozásnak tekinti azokat a cégeket, amelyek önmagukat családi vállalkozásnak tartják, VAGY ahol a cég legalább 51%-a egy család tulajdonában van ÉS a család részt vesz a vállalkozás irányításában VAGY a családtagok alkalmazottként részt vesznek a vállalkozás működtetésében, VAGY a vezetést ÉS a tulajdont is részben vagy teljes mértékben a családon belül kívánják átadni.

„A kvantitatív vizsgálat során arra törekedtünk, hogy a definíciónk illeszkedjen a nemzetközi tudományos trendekbe, ugyanakkor figyelembe vegye a hazai gazdasági környezet specialitásait is. Azt gondolom alapos munkát végeztünk, a kapott eredmények összhangban állnak az előzetes hipotéziseinkkel és az azonosított családi vállalkozások körében is kirajzolódnak a magyar vállalkozói szektor olyan specialitási, mint a mikró- és kisvállalkozások túlsúlya, vagy a generációváltó családi cégek egyedi problémái” – magyarázza Csákné Dr. Filep Judit, a Budapest LAB tudományos vezetője.

A szakember szerint a folyamat következő lépése az, ami most Csehországban történt, azaz hogy jogszabályi szinten határozzák meg, mi tekinthető családi vállalkozásnak. Ez azonban jelentősen eltér a kutatók definíciós munkájától.

Miért nem jó a meglévő a jogalkotónak?

„A felmérésekben élhetünk a kutatói szabadságunkkal, például, ahogyan azt mi is tettük, akár több definíciót vetíthetünk egy mintára, és összevetve azok ’jóságát’ választhatjuk ki az ideálist. A jogszabályi definíciónak viszont illeszkednie kell a jogrendszer már meglévő struktúrájához és adottságaihoz, továbbá nagyon fontos, hogy alkalmasnak kell lennie a szisztematikus statisztikai adatgyűjtésbe történő felhasználásra. Ezek a feltételek garantálják majd, hogy mind az államigazgatás, mind a Központi Statisztikai Hivatal számára értelmezhetővé váljanak a családi cégek” – magyarázza a kutató.

Így, bár egyértelmű, hogy a kutatásban használt definíciós paraméterek és a jogszabályi definíció elemei között átfedés van, az nem elvárható, hogy a két típusú meghatározás azonos lesz. Ez egyáltalán nem probléma, hiszen más céllal készülnek, más feltételek formálják őket – hangsúlyozza Csákné Dr. Filep Judit.

A jogszabályban rögzített definíció az első lépése annak, hogy egy kormányzat célzott intézkedésekkel tudja támogatni e vállalati kör működését és a generációváltást. De fontos ahhoz is, hogy elindulhasson a családi cégekről való statisztikai adatok gyűjtése.

A csehországi definíció kialakításában részt vett a helyi kis- és középvállalatok szövetsége, alapját pedig az Európai Családi Vállalkozások Szövetsége által megfogalmazott sztenderd adja. A cseh ipari és kereskedelmi miniszter nyilatkozata szerint a törvénybe foglalt definícióval megnyílt az út a családi vállalkozásokra szabott támogatások kidolgozása előtt.

Máltán már évek óta létezik hasonló jogszabály. A Family Business Act a családi vállalkozások támogatására szolgál, olyan jogi és adminisztratív kereteket biztosítva, amivel első sorban ott is az ilyen cégek hosszú távú fennmaradását igyekszik támogatni az állam. Az egyik kulcstényező Máltán is az volt, hogy meghatározzák, mely cégek tartoznak ebbe a körbe. (Vagyis mi a családi cég formális meghatározása, ki számít családtagnak, és miképp vonatkoznak, vagy épp nem vonatkoznak a törvényben foglaltak a külföldi tulajdonú családi cégekre.)

A volt szocialista országokban a probléma reflektorfénybe kerülésének fő oka, hogy a rendszerváltás környékén létrehozott családi cégek mostanra tömegesen jutnak el a generációváltás kihívásához. Ez jelentős és fontos lépés, amiben sokféle támogatásra van szükség – annál is inkább, mert a nemzetközi tapasztalatok szerint a családi cégeknek mindössze harmada éli túl az első generációváltást, ami nemzetgazdasági szinten is komoly problémákat okozhat.

De a jogszabályi szintű meghatározás praktikus indokain túl a családi cégek definiálásának egy sokkal fontosabb üzenete is van a LAB tudományos vezetője szerint: identitást ad ezen cégek számára. Egy olyan kiemelt figyelem első gesztusa, amely amellett, hogy szükségszerű alapja a családi cégek támogatását célzó kormányzati intézkedéseknek, egyúttal az identitás megerősítése, a vállalkozó családok által végzett munka értékének elismerése is. Ez pedig a következő generáció számára is többlet motivációt biztosíthat a folytatáshoz.

A fórumról

Friss hírek

Kisvárdán jártunk

November 15-én 20 családból közel 50-en vettünk részt a Master Good gyárlátogatáson, melynek során meglátogattuk az új szervesanyag kezelő központjukat Nyírjákón, majd a csirkefeldolgozó gyárukat Kisvárdán. Nagy élmény volt a különlegesen finom csirkehúsokból készült ebéd és vacsora és a család történetét bemutató megható kisfilm is.

 

Írta: Csidei KrisztinaDátum: 2019. November 19., Kedd

Konfliktuskezelés felsőfokon - Beszámoló a novemberi klubról

17 családból közel 40 családtag vett részt november 7-én a klubon a Marriott Hotelben, melynek központi témája a mediáció volt. Meghívott előadónk - Dr. Gulyás Kálmán - szerint az emberiség története azonos a konfliktusok történetével, hiszen az emberi élet alapvető tapasztalata a konfliktus.

A klubon készült képekhez kattints ide!

Írta: Csidei KrisztinaDátum: 2019. November 19., Kedd

Találkozás X, Y, Z-vel és esetleg Alphával

Szeptember 26-án a Soterline Oktatási Központban Bardóczy Zsuzsanna kommunikációs szakértő előadásával a generációk jobb megértését segítette, játékos feladatai pedig nemcsak megnevettettek minket, de az együttműködési és rajzolási képességeinket is fejlesztették. Kellett egy-két nap, mire az elhangzottak és a Zsuzsa új megközelítési módjai leülepedtek bennünk, de bizonyára mindenki hozott néhány hasznos gondolatot magával a tarsolyában. Köszönet a program megszervezéséért fórumunk vezetőjének, Dóra Hajnalkának, a helyszín biztosításáért pedig Szótér Ellának! Képek itt!    

Írta: Csidei KrisztinaDátum: 2019. Október 09., Szerda

A startupok és az innováció helye és szerepe a családi vállalatoknál - Beszámoló az októberi klubról

Közel 30 családból több, mint 50-en vettek részt október 3-án a klubon a Marriott Hotelben. Képek itt. Varga Szabolcs (Bank Guttmann) előadását az induló vállalkozások helyéről és szerepéről a családi vagyonmegosztásban ide kattintva tudod letölteni. Várdy Zoltán (Design Terminal) előadása az innováció szerepéről egy családi vállalat fejlődésében ide klikkelve érhető el.

Írta: Csidei KrisztinaDátum: 2019. Október 09., Szerda