Málta mellett most már Csehországban is jogszabály határozza meg, mit tekintsünk családi vállalkozásnak. Mert nem is olyan könnyű megmondani, mi is minősül családi cégnek. Nem könnyű, de annál fontosabb.

Forrás: piacesprofit.hu / 2019. június 27.

A már évek óta létező máltai jogszabály után pár hete a cseh országgyűlés is törvénybe foglalta, mi tekinthető családi vállalkozásnak. Miért foglalkoznak ezzel a jogalkotók? Mert bár a családi vállalkozások fontosságáról mind gazdasági, mind politikai színtéren sok szó esik (itthon is), a meghatározáson nagyon sok múlik. Ez lehet ugyanis az alapja annak, hogy az államigazgatás és a statisztikusok egységesen és összehangoltan tudják kezelni és támogatni ezt a szektort.

De ahhoz is szükség van egy pontos meghatározásra, hogy kiderüljön, egyáltalán hányan is vannak a családi cégek. Magyarországon elsőként a Budapest Gazdasági Egyetemen működő Budapest LAB Vállalkozásfejlesztési Központ által 2017-ben elindított Családi Vállalkozás Kutatási Program keretében készült reprezentatív családi vállalkozás vizsgálat, amely szintén a definíció megalkotásával indult. Ez pedig egyáltalán nem olyan egyszerű, mint ahogy elsőre hangzik.

A kutatás során a Budapest LAB saját definíciót is kialakított a mintában szereplő családi vállalkozások azonosítására. Ez a meghatározás a magyar sajátosságokhoz illeszkedve tartalmazza a nemzetközi gyakorlatban megszokott elemeket, a tulajdonviszonyokra vonatkozó alapvető elvárást, illetve annak biztosítékait, hogy a tulajdonos család – akár a napi működésben történő részvétellel, akár a cég stratégiájának, jövőbeli céljainak meghatározásával – jelentős hatást gyakoroljon a vállalkozás kultúrájára, alapvető értékeire.

Így a kutatás definíciója pontos, de nem éppen rövid. Családi vállalkozásnak tekinti azokat a cégeket, amelyek önmagukat családi vállalkozásnak tartják, VAGY ahol a cég legalább 51%-a egy család tulajdonában van ÉS a család részt vesz a vállalkozás irányításában VAGY a családtagok alkalmazottként részt vesznek a vállalkozás működtetésében, VAGY a vezetést ÉS a tulajdont is részben vagy teljes mértékben a családon belül kívánják átadni.

„A kvantitatív vizsgálat során arra törekedtünk, hogy a definíciónk illeszkedjen a nemzetközi tudományos trendekbe, ugyanakkor figyelembe vegye a hazai gazdasági környezet specialitásait is. Azt gondolom alapos munkát végeztünk, a kapott eredmények összhangban állnak az előzetes hipotéziseinkkel és az azonosított családi vállalkozások körében is kirajzolódnak a magyar vállalkozói szektor olyan specialitási, mint a mikró- és kisvállalkozások túlsúlya, vagy a generációváltó családi cégek egyedi problémái” – magyarázza Csákné Dr. Filep Judit, a Budapest LAB tudományos vezetője.

A szakember szerint a folyamat következő lépése az, ami most Csehországban történt, azaz hogy jogszabályi szinten határozzák meg, mi tekinthető családi vállalkozásnak. Ez azonban jelentősen eltér a kutatók definíciós munkájától.

Miért nem jó a meglévő a jogalkotónak?

„A felmérésekben élhetünk a kutatói szabadságunkkal, például, ahogyan azt mi is tettük, akár több definíciót vetíthetünk egy mintára, és összevetve azok ’jóságát’ választhatjuk ki az ideálist. A jogszabályi definíciónak viszont illeszkednie kell a jogrendszer már meglévő struktúrájához és adottságaihoz, továbbá nagyon fontos, hogy alkalmasnak kell lennie a szisztematikus statisztikai adatgyűjtésbe történő felhasználásra. Ezek a feltételek garantálják majd, hogy mind az államigazgatás, mind a Központi Statisztikai Hivatal számára értelmezhetővé váljanak a családi cégek” – magyarázza a kutató.

Így, bár egyértelmű, hogy a kutatásban használt definíciós paraméterek és a jogszabályi definíció elemei között átfedés van, az nem elvárható, hogy a két típusú meghatározás azonos lesz. Ez egyáltalán nem probléma, hiszen más céllal készülnek, más feltételek formálják őket – hangsúlyozza Csákné Dr. Filep Judit.

A jogszabályban rögzített definíció az első lépése annak, hogy egy kormányzat célzott intézkedésekkel tudja támogatni e vállalati kör működését és a generációváltást. De fontos ahhoz is, hogy elindulhasson a családi cégekről való statisztikai adatok gyűjtése.

A csehországi definíció kialakításában részt vett a helyi kis- és középvállalatok szövetsége, alapját pedig az Európai Családi Vállalkozások Szövetsége által megfogalmazott sztenderd adja. A cseh ipari és kereskedelmi miniszter nyilatkozata szerint a törvénybe foglalt definícióval megnyílt az út a családi vállalkozásokra szabott támogatások kidolgozása előtt.

Máltán már évek óta létezik hasonló jogszabály. A Family Business Act a családi vállalkozások támogatására szolgál, olyan jogi és adminisztratív kereteket biztosítva, amivel első sorban ott is az ilyen cégek hosszú távú fennmaradását igyekszik támogatni az állam. Az egyik kulcstényező Máltán is az volt, hogy meghatározzák, mely cégek tartoznak ebbe a körbe. (Vagyis mi a családi cég formális meghatározása, ki számít családtagnak, és miképp vonatkoznak, vagy épp nem vonatkoznak a törvényben foglaltak a külföldi tulajdonú családi cégekre.)

A volt szocialista országokban a probléma reflektorfénybe kerülésének fő oka, hogy a rendszerváltás környékén létrehozott családi cégek mostanra tömegesen jutnak el a generációváltás kihívásához. Ez jelentős és fontos lépés, amiben sokféle támogatásra van szükség – annál is inkább, mert a nemzetközi tapasztalatok szerint a családi cégeknek mindössze harmada éli túl az első generációváltást, ami nemzetgazdasági szinten is komoly problémákat okozhat.

De a jogszabályi szintű meghatározás praktikus indokain túl a családi cégek definiálásának egy sokkal fontosabb üzenete is van a LAB tudományos vezetője szerint: identitást ad ezen cégek számára. Egy olyan kiemelt figyelem első gesztusa, amely amellett, hogy szükségszerű alapja a családi cégek támogatását célzó kormányzati intézkedéseknek, egyúttal az identitás megerősítése, a vállalkozó családok által végzett munka értékének elismerése is. Ez pedig a következő generáció számára is többlet motivációt biztosíthat a folytatáshoz.

A fórumról

Friss hírek

MESSZEHANGZÓ TEHETSÉGEK ALAPÍTVÁNY - MŰVÉSZETEK, TUDOMÁNYOK, ÖNISMERET TÁBORAI - 2019

Vígh Mónika, a Messzehangzó Tehetségek Alapítványának vezetője szerint az élményen keresztüli tanulásnak kiváló terepe egy tábor. Ahogy azt gyakran fogalmazzák, az élménypedagógia segítségével "tanítjuk a taníthatatlant”. A táborozás nagyon drága jószág, de olyan értékekkel gazdagítja a gyerekeket, amik indokolják, hogy minden gyerek számára hozzáférhető legyen, függetlenül családja anyagi helyzetétől.
Írta: Csidei KrisztinaDátum: 2019. Július 08., Hétfő

A Béres történelem

Dr. Béres József, az 1945-ben hadirokkantként hazatért kertész, később a Béres Cseppet megalkotó agrármérnök, kutató és tudós élettörténetét mindannyian jól ismerjük. Tudjuk, mennyire tisztelte a természetet, s hogy ennek köszönhetően jutott el a nyomelemek és ásványi anyagok fontosságának felismerésére. Azt is tudjuk, hogy természetszereteténél csak család- és emberszeretete volt nagyobb, hiszen mindent megtett a húga és később sok-sok ember gyógyulásáért, s a legnehezebb időkben is kitartott „egy buldog makacsságával”, amikor kuruzslással vádolták, meghurcolták és hírnevét besározták. Az igazság azonban előbb vagy utóbb, de mindig kiderül. Érdemei elismeréseként végül találmányát, a Béres Cseppet gyógyszerré minősítették, majd a hungarikumok sorába emelték, a tudóst és gyógyítót pedig a legrangosabb tudományos elismeréssel, a Széchenyi-díjjal tüntették ki.

Az FBN-H családlátogatásaink keretében ezúttal a Béres családdal: ifj. dr. Béres Józseffel, feleségével, Klárával és három gyermekük közül a két idősebbel, Melindával és Marcellel beszélgettünk, akik megosztották velünk gondolataikat a nagyapai örökségről és a családi értékekről, továbbá tapasztalataikat és felismeréseiket a családi vállalkozásukról és a generációváltásról. 

Írta: Csidei KrisztinaDátum: 2019. Június 21., Péntek

Így tartható egyben a családi vagyon

A Corvinus Egyetem kapcsán ismertté vált vagyonkezelő alapítványi forma a már meglévő és jogilag körbebástyázott bizalmi vagyonkezeléssel megoldást jelenthet a nagy vagyonok átörökítésére – közölte az Apelso Trust, egy szerdai sajtóbeszélgetésen.

Forrás: privatbankar.hu / 2019.05.29.

Írta: Csidei KrisztinaDátum: 2019. Június 20., Csütörtök

Beszámoló az éves konferenciáról

Ismét egy szuper hangulatú éves konferencián vagyunk túl és a szombati közgyűlésen megválasztottuk az új tisztségviselőket is! 38 családból 120 felnőtt és 25 gyerek képviseltette magát az év legnépszerűbb egyesületi rendezvényén. 

Írta: Csidei KrisztinaDátum: 2019. Június 13., Csütörtök

A növekedés az új stratégia

A terv azért kell, hogy legyen min változtatni, a stratégiaalkotás pedig valójában nem külső szakértőkkel történik, hanem a kollégákkal. A Megakrán Nyrt. társtulajdonosa, Vitkovics Péter szerint a cél maga a stratégia, célja pedig mindenkinek van. A stratégia része a vízió és a misszió, ami azt mutatja meg, miért vagyunk itt, mi különböztet meg minket másoktól és hol képzeljük el magunkat a jövőben. Az a tulajdonos, aki képes arra, hogy a napi rutinból kiszakadva, elvonulva felülről nézze a saját vállalkozását, az képes a stratégia alkotásra és ahhoz kapcsolódóan akciótervek készítésére is. Ebben segít az Elite program. Úgy gondolja, hogy mindig saját magunkban kell bízni, a saját erőforrásainkra kell támaszkodni és a saját utunkat kell járni. S hogy ehhez mennyire van szükség külső tanácsadóra? Vitkovics Péter szerint a tapasztalt külső szemre szükség van az objektív kép feltárásához, mert a tulajdonost általában egy természetes vakság sújtja.

Írta: Csidei KrisztinaDátum: 2019. Május 27., Hétfő