Az oktatásban mindenképpen követni kell a változásokat, és azt is el szeretnénk érni, hogy a vállalkozások tegyék magukévá az újító gondolkodást, lépjenek ki a beszállítói szerepkörből, váljanak innovátorrá – mondta Szigeti Ádám, az Innovációs és Technológiai Minisztérium innová­cióért felelős helyettes államtitkára a Világgazdaságnak.

Forrás: https://www.vg.hu  2019. július 23.

Az Európai Bizottság jelentése szerint két helyet estünk az innováció területén. Hol kell beavatkozni a folyamat megfordítása érdekében?

Összességében gyenge a kutatói és fejlesztői létszám utánpótlása, és nagy gazdaságpolitikai kihívás a hazai kis- és középvállalkozások innovációs képessége és hatékonysága is. A kutatóintézetek és felsőoktatási intézmények kutatási kapacitásai széttagoltak, nem kellően koncentráltak, és a kutatási eredmények nem hasznosulnak megfelelően. Márpedig az előrelépéshez több kutatásra, több hazai szabadalomra, találmányra van szükség, amely erősítheti a magyar gazdaságot. A Központi Statisztikai Hivatal előzetes adatai szerint azonban tavaly a magyarországi piaci szereplők ráfordításai a kutatás-fejlesztésre egy év alatt 21 százalékkal 628,4 milliárd forintra emelkedtek.

Milyenek az eredményeik ezeknek a ráfordításoknak?

A GDP-arányos kutatás-fejlesztési ráfordítás Magyarországon elérte az 1,49 százalékot, ekkora még sohasem volt. Ám ebből is megállapítható, hogy hiába nőnek a ráfordításaink, ha nem hasznosulnak megfelelően. A kormány által már megvalósított, illetve megvalósítani tervezett intézkedések célja éppen az, hogy a kutatás-fejlesztés eredményei konkrét hasznot hajtsanak, azokból új, versenyképes termékek és szolgáltatások szülessenek. Ehhez megfelelő alap, hogy az innovációs rangsorban a foglalkoztatás területén jól állunk, és a szabályozási környezet is támogató. A 2020-ig szóló kutatás-fejlesztési és innovációs stratégia folytatásaként már készül a 2030-ig érvényes új irányelv és intézkedési terv. Ezt részletesen az első öt évre dolgozzuk ki, majd az eredmények függvényében felülvizsgáljuk. A kormány több forrásból több kutatást szeretne. A változás érdekében a területre jövőre 25 százalékkal több pénz áll rendelkezésre a költségvetésben, ez 2020-ban plusz 32 milliárd forint.

Hogyan ösztönözhetők a kis- és középvállalkozások?

Az Európai Unió 2016-os Com­munity Innovation Survey kutatása kimutatta, hogy a tíz főnél több alkalmazottat foglalkoztató magyarországi kkv-k 90 százaléka azért nem vezetett be innovációt, mert nem látott rá okot. A felmérés szerint Magyarországon a kkv-k attitűdje a legnagyobb probléma. Nem arról van szó, hogy nincs elég forrás ilyen fejlesztésekre, hiszen a Ginop-pályázatokon keresztül 2014 és 2018 között 460 milliárd forint jutott e vállalkozói kör projekteinek finanszírozására, messze több annál, mint amennyi hazai innovatív kkv és innovatív projekt született abban a négy évben.

Miben kell támogatni a kkv-kat?

A hazai vállalkozásokat abban kell támogatni, hogy magas hozzáadott értéket teremtsenek, és a tevékenységük tudásalapú legyen. Biztosítani kell a lehetőséget, hogy a kutatóintézetek és a felsőoktatási intézmények ne elszigetelten működjenek, hanem kölcsönösen előnyös együttműködést alakítsanak ki a gazdaság és a társadalom legkülönbözőbb szereplőivel. Szeretnénk elérni, hogy a vállalkozások sajátítsák el és tegyék magukévá az újító gondolkodásmódot, vagyis – kilépve a beszállítói szerepkörből – váljanak innovátorrá. Alakítsanak ki olyan saját termékportfóliót, amely globálisan is versenyképessé válhat. Szemléletformálásra van szükség: meg kell értetni a vállalatokkal, hogy csak minőségi termékekkel tudnak labdába rúgni, hiszen a tömegtermelésre ott vannak a kínai gyártók. A helyzetet tovább súlyosbítja, hogy a családi vállalkozások most kezdenek szembesülni a generációváltás problémájával, ezért már a felsőoktatásban megpróbáljuk arra ösztönözni a fiatalokat, hogy mélyedjenek el a vállalkozási ismeretekben, és indítsanak saját, technológiai alapú vállalkozásokat.

A fórumról

Friss hírek

MESSZEHANGZÓ TEHETSÉGEK ALAPÍTVÁNY - MŰVÉSZETEK, TUDOMÁNYOK, ÖNISMERET TÁBORAI - 2019

Vígh Mónika, a Messzehangzó Tehetségek Alapítványának vezetője szerint az élményen keresztüli tanulásnak kiváló terepe egy tábor. Ahogy azt gyakran fogalmazzák, az élménypedagógia segítségével "tanítjuk a taníthatatlant”. A táborozás nagyon drága jószág, de olyan értékekkel gazdagítja a gyerekeket, amik indokolják, hogy minden gyerek számára hozzáférhető legyen, függetlenül családja anyagi helyzetétől.
Írta: Csidei KrisztinaDátum: 2019. Július 08., Hétfő

A Béres történelem

Dr. Béres József, az 1945-ben hadirokkantként hazatért kertész, később a Béres Cseppet megalkotó agrármérnök, kutató és tudós élettörténetét mindannyian jól ismerjük. Tudjuk, mennyire tisztelte a természetet, s hogy ennek köszönhetően jutott el a nyomelemek és ásványi anyagok fontosságának felismerésére. Azt is tudjuk, hogy természetszereteténél csak család- és emberszeretete volt nagyobb, hiszen mindent megtett a húga és később sok-sok ember gyógyulásáért, s a legnehezebb időkben is kitartott „egy buldog makacsságával”, amikor kuruzslással vádolták, meghurcolták és hírnevét besározták. Az igazság azonban előbb vagy utóbb, de mindig kiderül. Érdemei elismeréseként végül találmányát, a Béres Cseppet gyógyszerré minősítették, majd a hungarikumok sorába emelték, a tudóst és gyógyítót pedig a legrangosabb tudományos elismeréssel, a Széchenyi-díjjal tüntették ki.

Az FBN-H családlátogatásaink keretében ezúttal a Béres családdal: ifj. dr. Béres Józseffel, feleségével, Klárával és három gyermekük közül a két idősebbel, Melindával és Marcellel beszélgettünk, akik megosztották velünk gondolataikat a nagyapai örökségről és a családi értékekről, továbbá tapasztalataikat és felismeréseiket a családi vállalkozásukról és a generációváltásról. 

Írta: Csidei KrisztinaDátum: 2019. Június 21., Péntek

Így tartható egyben a családi vagyon

A Corvinus Egyetem kapcsán ismertté vált vagyonkezelő alapítványi forma a már meglévő és jogilag körbebástyázott bizalmi vagyonkezeléssel megoldást jelenthet a nagy vagyonok átörökítésére – közölte az Apelso Trust, egy szerdai sajtóbeszélgetésen.

Forrás: privatbankar.hu / 2019.05.29.

Írta: Csidei KrisztinaDátum: 2019. Június 20., Csütörtök

Beszámoló az éves konferenciáról

Ismét egy szuper hangulatú éves konferencián vagyunk túl és a szombati közgyűlésen megválasztottuk az új tisztségviselőket is! 38 családból 120 felnőtt és 25 gyerek képviseltette magát az év legnépszerűbb egyesületi rendezvényén. 

Írta: Csidei KrisztinaDátum: 2019. Június 13., Csütörtök

A növekedés az új stratégia

A terv azért kell, hogy legyen min változtatni, a stratégiaalkotás pedig valójában nem külső szakértőkkel történik, hanem a kollégákkal. A Megakrán Nyrt. társtulajdonosa, Vitkovics Péter szerint a cél maga a stratégia, célja pedig mindenkinek van. A stratégia része a vízió és a misszió, ami azt mutatja meg, miért vagyunk itt, mi különböztet meg minket másoktól és hol képzeljük el magunkat a jövőben. Az a tulajdonos, aki képes arra, hogy a napi rutinból kiszakadva, elvonulva felülről nézze a saját vállalkozását, az képes a stratégia alkotásra és ahhoz kapcsolódóan akciótervek készítésére is. Ebben segít az Elite program. Úgy gondolja, hogy mindig saját magunkban kell bízni, a saját erőforrásainkra kell támaszkodni és a saját utunkat kell járni. S hogy ehhez mennyire van szükség külső tanácsadóra? Vitkovics Péter szerint a tapasztalt külső szemre szükség van az objektív kép feltárásához, mert a tulajdonost általában egy természetes vakság sújtja.

Írta: Csidei KrisztinaDátum: 2019. Május 27., Hétfő