Az oktatásban mindenképpen követni kell a változásokat, és azt is el szeretnénk érni, hogy a vállalkozások tegyék magukévá az újító gondolkodást, lépjenek ki a beszállítói szerepkörből, váljanak innovátorrá – mondta Szigeti Ádám, az Innovációs és Technológiai Minisztérium innová­cióért felelős helyettes államtitkára a Világgazdaságnak.

Forrás: https://www.vg.hu  2019. július 23.

Az Európai Bizottság jelentése szerint két helyet estünk az innováció területén. Hol kell beavatkozni a folyamat megfordítása érdekében?

Összességében gyenge a kutatói és fejlesztői létszám utánpótlása, és nagy gazdaságpolitikai kihívás a hazai kis- és középvállalkozások innovációs képessége és hatékonysága is. A kutatóintézetek és felsőoktatási intézmények kutatási kapacitásai széttagoltak, nem kellően koncentráltak, és a kutatási eredmények nem hasznosulnak megfelelően. Márpedig az előrelépéshez több kutatásra, több hazai szabadalomra, találmányra van szükség, amely erősítheti a magyar gazdaságot. A Központi Statisztikai Hivatal előzetes adatai szerint azonban tavaly a magyarországi piaci szereplők ráfordításai a kutatás-fejlesztésre egy év alatt 21 százalékkal 628,4 milliárd forintra emelkedtek.

Milyenek az eredményeik ezeknek a ráfordításoknak?

A GDP-arányos kutatás-fejlesztési ráfordítás Magyarországon elérte az 1,49 százalékot, ekkora még sohasem volt. Ám ebből is megállapítható, hogy hiába nőnek a ráfordításaink, ha nem hasznosulnak megfelelően. A kormány által már megvalósított, illetve megvalósítani tervezett intézkedések célja éppen az, hogy a kutatás-fejlesztés eredményei konkrét hasznot hajtsanak, azokból új, versenyképes termékek és szolgáltatások szülessenek. Ehhez megfelelő alap, hogy az innovációs rangsorban a foglalkoztatás területén jól állunk, és a szabályozási környezet is támogató. A 2020-ig szóló kutatás-fejlesztési és innovációs stratégia folytatásaként már készül a 2030-ig érvényes új irányelv és intézkedési terv. Ezt részletesen az első öt évre dolgozzuk ki, majd az eredmények függvényében felülvizsgáljuk. A kormány több forrásból több kutatást szeretne. A változás érdekében a területre jövőre 25 százalékkal több pénz áll rendelkezésre a költségvetésben, ez 2020-ban plusz 32 milliárd forint.

Hogyan ösztönözhetők a kis- és középvállalkozások?

Az Európai Unió 2016-os Com­munity Innovation Survey kutatása kimutatta, hogy a tíz főnél több alkalmazottat foglalkoztató magyarországi kkv-k 90 százaléka azért nem vezetett be innovációt, mert nem látott rá okot. A felmérés szerint Magyarországon a kkv-k attitűdje a legnagyobb probléma. Nem arról van szó, hogy nincs elég forrás ilyen fejlesztésekre, hiszen a Ginop-pályázatokon keresztül 2014 és 2018 között 460 milliárd forint jutott e vállalkozói kör projekteinek finanszírozására, messze több annál, mint amennyi hazai innovatív kkv és innovatív projekt született abban a négy évben.

Miben kell támogatni a kkv-kat?

A hazai vállalkozásokat abban kell támogatni, hogy magas hozzáadott értéket teremtsenek, és a tevékenységük tudásalapú legyen. Biztosítani kell a lehetőséget, hogy a kutatóintézetek és a felsőoktatási intézmények ne elszigetelten működjenek, hanem kölcsönösen előnyös együttműködést alakítsanak ki a gazdaság és a társadalom legkülönbözőbb szereplőivel. Szeretnénk elérni, hogy a vállalkozások sajátítsák el és tegyék magukévá az újító gondolkodásmódot, vagyis – kilépve a beszállítói szerepkörből – váljanak innovátorrá. Alakítsanak ki olyan saját termékportfóliót, amely globálisan is versenyképessé válhat. Szemléletformálásra van szükség: meg kell értetni a vállalatokkal, hogy csak minőségi termékekkel tudnak labdába rúgni, hiszen a tömegtermelésre ott vannak a kínai gyártók. A helyzetet tovább súlyosbítja, hogy a családi vállalkozások most kezdenek szembesülni a generációváltás problémájával, ezért már a felsőoktatásban megpróbáljuk arra ösztönözni a fiatalokat, hogy mélyedjenek el a vállalkozási ismeretekben, és indítsanak saját, technológiai alapú vállalkozásokat.

A fórumról

Friss hírek

Kisvárdán jártunk

November 15-én 20 családból közel 50-en vettünk részt a Master Good gyárlátogatáson, melynek során meglátogattuk az új szervesanyag kezelő központjukat Nyírjákón, majd a csirkefeldolgozó gyárukat Kisvárdán. Nagy élmény volt a különlegesen finom csirkehúsokból készült ebéd és vacsora és a család történetét bemutató megható kisfilm is.

 

Írta: Csidei KrisztinaDátum: 2019. November 19., Kedd

Konfliktuskezelés felsőfokon - Beszámoló a novemberi klubról

17 családból közel 40 családtag vett részt november 7-én a klubon a Marriott Hotelben, melynek központi témája a mediáció volt. Meghívott előadónk - Dr. Gulyás Kálmán - szerint az emberiség története azonos a konfliktusok történetével, hiszen az emberi élet alapvető tapasztalata a konfliktus.

A klubon készült képekhez kattints ide!

Írta: Csidei KrisztinaDátum: 2019. November 19., Kedd

Találkozás X, Y, Z-vel és esetleg Alphával

Szeptember 26-án a Soterline Oktatási Központban Bardóczy Zsuzsanna kommunikációs szakértő előadásával a generációk jobb megértését segítette, játékos feladatai pedig nemcsak megnevettettek minket, de az együttműködési és rajzolási képességeinket is fejlesztették. Kellett egy-két nap, mire az elhangzottak és a Zsuzsa új megközelítési módjai leülepedtek bennünk, de bizonyára mindenki hozott néhány hasznos gondolatot magával a tarsolyában. Köszönet a program megszervezéséért fórumunk vezetőjének, Dóra Hajnalkának, a helyszín biztosításáért pedig Szótér Ellának! Képek itt!    

Írta: Csidei KrisztinaDátum: 2019. Október 09., Szerda

A startupok és az innováció helye és szerepe a családi vállalatoknál - Beszámoló az októberi klubról

Közel 30 családból több, mint 50-en vettek részt október 3-án a klubon a Marriott Hotelben. Képek itt. Varga Szabolcs (Bank Guttmann) előadását az induló vállalkozások helyéről és szerepéről a családi vagyonmegosztásban ide kattintva tudod letölteni. Várdy Zoltán (Design Terminal) előadása az innováció szerepéről egy családi vállalat fejlődésében ide klikkelve érhető el.

Írta: Csidei KrisztinaDátum: 2019. Október 09., Szerda