FBN-H - Felelős Családi Vállalatokért Magyarországon Egyesület

 

A családi vállalatoknál tradicionálisabb gazdálkodási formát keresve sem találhatnánk a privát szektorban, valódi jelentőségükre azonban csak az utóbbi évek, évtizedek kutatásai hívták fel a figyelmet. Ugyanígy azokra a kérdésekre és problémákra, amelyek a cégátadásával, a cégutódlással, az esetleges értékesítéssel kapcsolatban jelentkeznek. A HVCA, a Felelős Családi Vállalkozásokért Magyarországon Egyesület (FBN-H) és az M27 Absolvo közös konferencián foglalkozik a témával, kitérve többek között az utódlástervezésre, az esetleges befektetők, vevők elvárásaira, valamint arra is, hogy milyen jövőképre, üzleti tervre és modellre van szükség, hogy egy cég alkalmassá váljon az eladásra. 

 

A 2010-ben alapított Felelős Családi Vállalkozásokért Magyarországon Egyesület (FBN-H) felmérése szerint a magyarországi családi vállalatok és vállalkozások a GDP mintegy 50-60 százalékát adják, miközben a foglalkoztatottak közel fele tartozik ehhez a körhöz. A sikeres családi vállalatok több szempontból is hagyományosan az átlag fölött teljesítenek, tőkeerejükhöz mért jószolgálati tevékenységük és munkaerő-megtartó képességük is jellemzően erősebb, mint más jellegű vállalkozásoké. Mindezek mellett számos olyan problémával is meg kell birkózniuk, mely más cégeket nem, vagy csak sokkal kisebb mértékben érint. Ezek közül vitán felül az utódlás kérdése hordozza magában a legnagyobb veszélyeket, melyekkel már napjainkban is szembe kell néznie a generációváltás küszöbén álló, a rendszerváltás idején alapított hazai családi vállalkozásoknak is. „A nemzetközi statisztikák igen beszédesek: háromból két esetben a cég teljes csődjéhez vezet az irányítás nem kellő körültekintéssel lebonyolított átadása.” – mondja Rudas László, az FBN-H alapító elnöke.

 Az elkövethető hibák száma óriási, hiszen rengeteg kérdésre kell választ találni a következő vezető kiválasztásától kezdve a tulajdoni viszonyok átrendeződésének mikéntjéig, így a legnagyobb prioritást élvező feladat egy adott vállalat belső viszonyaira szabott, hosszú távú utódlási terv, keretrendszer elkészítése kell, hogy legyen. Önmagában ez azonban kevés, a családi jellegből adódóan ugyanis eleve egy más cégeknél elképzelhetetlen, mélyen meghúzódó viszonyrendszerrel kell számolni, mely az utódlás tekintetében elhibázott hozzáállási mintákat eredményezhet az aktuális és a potenciális vezetőnél egyaránt.

Erre a jelenségre erősít rá az a tény is, hogy általában a családtagok eltérő képességekkel, ambíciókkal rendelkeznek, mindenki más területen erős. „Ám egyrészt a családi vállalkozásnál minden további nélkül alkalmazható az operatív feladatok olyan mértékű megosztása, ami klasszikus értelemben vett cégeknél elképzelhetetlen, és ami akár a hatékonyság, eredményesség növekedéséhez is vezethet.” – magyarázza Rudas László. Más szemszögből nézve azonban az irányítás átadása-átvétele, így annak tényleges módozatai csak a legutolsó lépcsőfokot jelentik a sikeres utódlás folyamatában, ezt megelőzően a megfelelő szemlélet kialakítására kell nevelni a potenciális vezetőket.

Kürti Tamás, az FNB-H alapító alelnöke szerint elsősorban azt kell szem előtt tartani, hogy egy családi vállalkozásban általában több a tulajdonos, mint az irányító, ami sokkal több lehetőség, egyben probléma forrása. „Ezért fontos, hogy a család ne csak egy leendő vezért „keressen-neveljen-válasszon”, akit majd igyekszik egy füst alatt felelős tulajdonossá és mindenben kompetens irányítóvá nevelni. Minden generációt, minden családtagot felelős tulajdonossá kell érlelnie, így több lehetőség marad nyitva, jobb az alkalmazkodóképesség; könnyebben biztosítható, hogy a vállalkozást mindig a legrátermettebb vezesse, és a többi támogassa. Elérhető, hogy a családtagok motivált tulajdonosok legyenek, saját egyedi hozzájárulásukkal gazdagítva a vállalkozást.”

HVCA, a Felelős Családi Vállalkozásokért Magyarországon Egyesület (FBN-H) és az M27 Absolvo közös konferenciája részletesen tér majd ki arra, milyen választási lehetőségek állhatnak egy cégvezető, tulajdonos rendelkezésére. Opció lehet a családon belüli átadás, a menedzsment részére történő utódlás, valamint az értékesítés egy harmadik fél részére. Horgos Lénárd, az M27 Absolvo partnere szerint a tulajdonosnak mindenképpen át kell gondolnia, hogy mennyi időt tud még aktívan a céggel tölteni. „Ha még néhány évet teljes erőbedobással végig tud vinni a cég élén a tulajdonos, úgy akár egy rövid, de intenzív növekedési tervet is végrehajthat új piacok meghódításával, vagy akár kisebb innovációval, termékfejlesztéssel -, ami felkeltheti pénzügyi befektetők érdeklődését.” – teszi hozzá. „Ezek a befektetők pedig maguk is az úgynevezett exitben gondolkodnak, tehát lesz egy társunk a cégeladási tervekben, szinte azonos érdekekkel.” – mondja az M27 Absolvo partnere.

Ellenkező esetben is szükséges ugyanakkor felkészülni: a céget, a csapatot, kollegákat, a pénzügyeket, vevőket, partnereket fel kell készíteni az új tulajdonos érkezésére. Hogy pedig ki lehet a jó szakmai befektető? Több irányból is megközelíthető a kérdés, de valószínűleg hasonló vagy kapcsolódó iparágban tevékenykedő cég, akár azonos vevőkörrel, célcsoporttal. Ugyancsak jellemző az új technológiát, piacokat kereső befektető, az pedig kifejezetten előnyként is jelentkezhet, ha földrajzi értelemben is másik piacról érkezik. 

 

A konferencia részletes programja itt érhető el!

A fórumról

Az Egyesület deklarált céljai, hogy a hazai társadalom megismerkedjen a családi vállalat fogalmával, hogy üzeneteink eljussanak a lehetséges tagjainkhoz és partnereinkhez. Az Egyesület olyan minősítő szervezet kíván lenni, melynek tagsága és partneri köre büszkén viseli címét. Ennek érdekében az Egyesület aktív kommunikációs munkát folytat: tájékoztatja a hazai és nemzetközi sajtót, közvetít a tagok és a sajtó között, szükség esetén pedig reagál az eseményekre. Az egységes és világos kommunikáció érdekében a sajtókapcsolatokat ebben a fórumban központosítottuk

Optimisták a magyar vállalkozások, holott van miért aggódniuk

A minőségi munkaerő elvándorlását és a külföldi vállalatok versenyelőnyét tekintik a hazai kis- és középvállalkozások jelenleg a legnagyobb kihívásnak, ugyanakkor pozitívan értékelik az adóterhek, adózási szabályok átláthatóságát, és nem tartanak az árfolyamkockázati kitettségtől sem. Míg a családi vállalkozások kevésbé, a magas árbevételű vállalatok jobban érzik a külső tényezők befolyásoló hatását cégük működésére - derült ki egy friss kutatásból.

Forrás: Pénzcentrum 2018. augusztus 8. szerda

Írta: Csidei KrisztinaDátum: 2018. Augusztus 11., Szombat

Egy milliárdos senkit csináltál belőlem

Nagyon szépen köszönöm! Eddig egy nagy hatalmú ember voltam minimális pénzzel, most egy milliárdos senkit csináltál belőlem - mondta kicsit keserűen a családi vállalat értékesítése után a tranzakcióban segédkező tanácsadónak az alapító. A több tízmilliárdos értékű családi céget a rendszerváltás után kemény és kitartó munkával felépítő, magának a gyerekek közt utódot nem találó cégvezető kifakadása jól mutatja a generációváltás dilemmáit.

Forrás: www.index.hu 2018.06.18.

Írta: Csidei KrisztinaDátum: 2018. Július 18., Szerda

Lemaradhat Európa, ha nem veszik át a fiatalok a cégeket

A családi, kis- és közepes vállalkozások generációváltása volt az egyik fő témája a Fiatal Vállalkozók Országos Szövetsége legutóbbi rendezvényének. A probléma égető, hiszen Európában háromból két cég elvész amiatt, mert nem tudja átadni a tulajdonos a következő generációnak a vállalkozást. Ezt tetézi, hogy viszonylag kevés fiatal szeretne vállalkozni, és ez visszavetheti Európa gazdasági teljesítményét. Minderről Kovács Patrik, a Fivosz elnöke és Illés István, az Apelso Trust igazgatósági tagja beszélt a hirado.hu-nak.

Forrás: www.hirado.hu 2018.07.06.

(Fotó: FIVOSZ)

Írta: Csidei KrisztinaDátum: 2018. Július 13., Péntek

Létszámbővítésre készül a magyar cégek fele, de honnan lesz ember?

A kis- és középvállalkozások 15%-a küzd jelentős munkaerőhiánnyal, 37% kis mértékűvel, 48% számára ez nem probléma - mutatja egy friss kutatás, amelynek bemutatóján elhangzott: nagyobbnak érzékeljük a munkaerőhiányt, mint amekkora valójában. A vállalkozások csaknem fele tervez létszámbővítést, ennek forrása azonban bizonytalannak tűnik. A fintech jelenséget mindössze 45% ismeri, és még a magas árbevételű cégek körében is magas a vele szembeni bizalmatlanság.

Forrás: www.portfolio.hu 2018. július 11.

 

Írta: Csidei KrisztinaDátum: 2018. Július 13., Péntek

Oroszországban nyitott gyárat a magyar Sanatmetal

Felavatták az egri Sanatmetal új gyárát Oroszországban, Obninszkban július elején. A magyar tulajdonú középvállalkozás, a Sanatmetal Kft., valamint oroszországi forgalmazójának közös beruházásában megvalósult gyár létrehozásával az egri székhelyű cég technológiai transzfert hajt végre, orosz partnere pedig a piaci kapcsolatokat és az értékesítést szervezi. A 250 millió rubeles beruházással létrejött új gyár megvalósulását a Sanatmetal saját forrásából, illetve banki hitelekből finanszírozta. A megnyitó eseményen, a több mint 100 résztvevő mellett, többek között vendégként volt jelen Kaluga Megye Kormányzója, az Orosz Egészségügyi Miniszterhelyettes, Magyarország Emberi Erőforrások Minisztériumának továbbá a Külgazdasági és Külügyminisztérium Helyettes Államtitkárai, valamint Farkas Bertalan Kutató Űrhajós is.  

 

 

Írta: Csidei KrisztinaDátum: 2018. Július 10., Kedd