A családi vállalatoknál tradicionálisabb gazdálkodási formát keresve sem találhatnánk a privát szektorban, valódi jelentőségükre azonban csak az utóbbi évek, évtizedek kutatásai hívták fel a figyelmet. Ugyanígy azokra a kérdésekre és problémákra, amelyek a cégátadásával, a cégutódlással, az esetleges értékesítéssel kapcsolatban jelentkeznek. A HVCA, a Felelős Családi Vállalkozásokért Magyarországon Egyesület (FBN-H) és az M27 Absolvo közös konferencián foglalkozik a témával, kitérve többek között az utódlástervezésre, az esetleges befektetők, vevők elvárásaira, valamint arra is, hogy milyen jövőképre, üzleti tervre és modellre van szükség, hogy egy cég alkalmassá váljon az eladásra. 

 

A 2010-ben alapított Felelős Családi Vállalkozásokért Magyarországon Egyesület (FBN-H) felmérése szerint a magyarországi családi vállalatok és vállalkozások a GDP mintegy 50-60 százalékát adják, miközben a foglalkoztatottak közel fele tartozik ehhez a körhöz. A sikeres családi vállalatok több szempontból is hagyományosan az átlag fölött teljesítenek, tőkeerejükhöz mért jószolgálati tevékenységük és munkaerő-megtartó képességük is jellemzően erősebb, mint más jellegű vállalkozásoké. Mindezek mellett számos olyan problémával is meg kell birkózniuk, mely más cégeket nem, vagy csak sokkal kisebb mértékben érint. Ezek közül vitán felül az utódlás kérdése hordozza magában a legnagyobb veszélyeket, melyekkel már napjainkban is szembe kell néznie a generációváltás küszöbén álló, a rendszerváltás idején alapított hazai családi vállalkozásoknak is. „A nemzetközi statisztikák igen beszédesek: háromból két esetben a cég teljes csődjéhez vezet az irányítás nem kellő körültekintéssel lebonyolított átadása.” – mondja Rudas László, az FBN-H alapító elnöke.

 Az elkövethető hibák száma óriási, hiszen rengeteg kérdésre kell választ találni a következő vezető kiválasztásától kezdve a tulajdoni viszonyok átrendeződésének mikéntjéig, így a legnagyobb prioritást élvező feladat egy adott vállalat belső viszonyaira szabott, hosszú távú utódlási terv, keretrendszer elkészítése kell, hogy legyen. Önmagában ez azonban kevés, a családi jellegből adódóan ugyanis eleve egy más cégeknél elképzelhetetlen, mélyen meghúzódó viszonyrendszerrel kell számolni, mely az utódlás tekintetében elhibázott hozzáállási mintákat eredményezhet az aktuális és a potenciális vezetőnél egyaránt.

Erre a jelenségre erősít rá az a tény is, hogy általában a családtagok eltérő képességekkel, ambíciókkal rendelkeznek, mindenki más területen erős. „Ám egyrészt a családi vállalkozásnál minden további nélkül alkalmazható az operatív feladatok olyan mértékű megosztása, ami klasszikus értelemben vett cégeknél elképzelhetetlen, és ami akár a hatékonyság, eredményesség növekedéséhez is vezethet.” – magyarázza Rudas László. Más szemszögből nézve azonban az irányítás átadása-átvétele, így annak tényleges módozatai csak a legutolsó lépcsőfokot jelentik a sikeres utódlás folyamatában, ezt megelőzően a megfelelő szemlélet kialakítására kell nevelni a potenciális vezetőket.

Kürti Tamás, az FNB-H alapító alelnöke szerint elsősorban azt kell szem előtt tartani, hogy egy családi vállalkozásban általában több a tulajdonos, mint az irányító, ami sokkal több lehetőség, egyben probléma forrása. „Ezért fontos, hogy a család ne csak egy leendő vezért „keressen-neveljen-válasszon”, akit majd igyekszik egy füst alatt felelős tulajdonossá és mindenben kompetens irányítóvá nevelni. Minden generációt, minden családtagot felelős tulajdonossá kell érlelnie, így több lehetőség marad nyitva, jobb az alkalmazkodóképesség; könnyebben biztosítható, hogy a vállalkozást mindig a legrátermettebb vezesse, és a többi támogassa. Elérhető, hogy a családtagok motivált tulajdonosok legyenek, saját egyedi hozzájárulásukkal gazdagítva a vállalkozást.”

HVCA, a Felelős Családi Vállalkozásokért Magyarországon Egyesület (FBN-H) és az M27 Absolvo közös konferenciája részletesen tér majd ki arra, milyen választási lehetőségek állhatnak egy cégvezető, tulajdonos rendelkezésére. Opció lehet a családon belüli átadás, a menedzsment részére történő utódlás, valamint az értékesítés egy harmadik fél részére. Horgos Lénárd, az M27 Absolvo partnere szerint a tulajdonosnak mindenképpen át kell gondolnia, hogy mennyi időt tud még aktívan a céggel tölteni. „Ha még néhány évet teljes erőbedobással végig tud vinni a cég élén a tulajdonos, úgy akár egy rövid, de intenzív növekedési tervet is végrehajthat új piacok meghódításával, vagy akár kisebb innovációval, termékfejlesztéssel -, ami felkeltheti pénzügyi befektetők érdeklődését.” – teszi hozzá. „Ezek a befektetők pedig maguk is az úgynevezett exitben gondolkodnak, tehát lesz egy társunk a cégeladási tervekben, szinte azonos érdekekkel.” – mondja az M27 Absolvo partnere.

Ellenkező esetben is szükséges ugyanakkor felkészülni: a céget, a csapatot, kollegákat, a pénzügyeket, vevőket, partnereket fel kell készíteni az új tulajdonos érkezésére. Hogy pedig ki lehet a jó szakmai befektető? Több irányból is megközelíthető a kérdés, de valószínűleg hasonló vagy kapcsolódó iparágban tevékenykedő cég, akár azonos vevőkörrel, célcsoporttal. Ugyancsak jellemző az új technológiát, piacokat kereső befektető, az pedig kifejezetten előnyként is jelentkezhet, ha földrajzi értelemben is másik piacról érkezik. 

 

A konferencia részletes programja itt érhető el!

A fórumról

Az Egyesület deklarált céljai, hogy a hazai társadalom megismerkedjen a családi vállalat fogalmával, hogy üzeneteink eljussanak a lehetséges tagjainkhoz és partnereinkhez. Az Egyesület olyan minősítő szervezet kíván lenni, melynek tagsága és partneri köre büszkén viseli címét. Ennek érdekében az Egyesület aktív kommunikációs munkát folytat: tájékoztatja a hazai és nemzetközi sajtót, közvetít a tagok és a sajtó között, szükség esetén pedig reagál az eseményekre. Az egységes és világos kommunikáció érdekében a sajtókapcsolatokat ebben a fórumban központosítottuk

A HIPA díjazta 2017 legjelentősebb befektetéseit

Járműipari nagyvállalatok és hazai beszállítóik, globális piacvezető pénzügyi alapkezelő és szoftverfejlesztők, valamint a legnagyobb magyar vállalat – ők a 2017-es „Év Befektetője" díj nyertesei. A 7+1 díjazott között javarészt olyan vállalatok szerepelnek, akik több évtizedes jelenlétük után újabb nagy jelentőségű magyarországi bővítésről döntöttek tavaly, de szerepel a listán két olyan globális szinten meghatározó piaci szereplő is, akik regionális fejlesztőközpontjuk helyszínéül választották hazánkat.

Az "Év Befektetője 2017" díjak nyertesei

Írta: Csidei KrisztinaDátum: 2018. Február 23., Péntek

Interjúk európai családi vállalkozások képviselőivel avagy vélemények, betekintés, idézetek

A Családi Vállalkozások Európai Egyesülete (EFB) által támogatott jelentés célja, hogy átfogó információkat szerezzen és széles körű áttekintést adjon a családi vállalkozások nemzeti és közösségi intézkedésekről, valamint a pénzügyi szektor fejlesztéseiről alkotott nézeteiről, álláspontjáról és az azokkal szembeni elvárásairól. Az áttekintés segítségével következtetések vonhatók le az európai gazdaságban fontos szerepet betöltő családi vállalkozások sikerének kulcsát képező stratégiákat illetően.

Írta: Csidei KrisztinaDátum: 2018. Február 14., Szerda

Recept a hosszú távú sikeres működéshez

Ma egy cég hosszú távú sikeréhez ez a három dolog kell: a munkavállalók szakértelme és lojalitása, a partnerekkel való jó kapcsolat és a legmodernebb technológia alkalmazása – vallja a FERZOL Lemezmegmunkáló Kft.

„Az elmúlt 30 év tapasztalataira alapozva a K&H társadalmi felelősségvállalási stratégiájának egyik fontos területe a vállalkozásösztönzés, amelybe 2015-től bevontuk a hazai családi vállalatokat is. Célunk, hogy hosszú távon erősítsük a szektor fenntartható működését és a családi értékek továbbvitelét. Ennek részeként hívtuk életre két évvel ezelőtt a K&H családi vállalatok kiválósági díjat, ahol a sikeres hosszú távú stratégia kategóriában legutóbb a FERZOL Lemezmegmunkáló Kft. eredményeit ismertük el” – tájékoztatott Ékes Ákos, a K&H családi vállalatok szakértője.

Forrás: www.hirado.hu

 

Írta: Csidei KrisztinaDátum: 2018. Február 13., Kedd

Az egyetemisták mindössze 6 százaléka akar saját vállalkozást diploma után

Pedig a statisztikák szerint a vállalkozásoktatásba való befektetés az egyik legjobb megtérülést ígéri Európában.

A magyar egyetemisták-főiskolások 83 százaléka alkalmazottként tervez munkába állni a diploma megszerzése után, és csak 6 százalékuk gondolja úgy, hogy saját vállalkozást indít – írta a Világgazdaság. Öt évvel későbbre vonatkozó karrierterveik szerint viszont már csak 47 százalékuk látja magát foglalkoztatottként, és 35 százalékuk véli úgy, hogy akkorra már saját vállalkozását vezeti – derül ki a GUESSS (Global University Entrepreneurial Spirit Students’ Survey) kutatás legutóbbi eredményeiből.

Forrás: www.hvg.hu

 

Írta: Csidei KrisztinaDátum: 2018. Február 13., Kedd