A családi vállalatoknál tradicionálisabb gazdálkodási formát keresve sem találhatnánk a privát szektorban, valódi jelentőségükre azonban csak az utóbbi évek, évtizedek kutatásai hívták fel a figyelmet. Ugyanígy azokra a kérdésekre és problémákra, amelyek a cégátadásával, a cégutódlással, az esetleges értékesítéssel kapcsolatban jelentkeznek. A HVCA, a Felelős Családi Vállalkozásokért Magyarországon Egyesület (FBN-H) és az M27 Absolvo közös konferencián foglalkozik a témával, kitérve többek között az utódlástervezésre, az esetleges befektetők, vevők elvárásaira, valamint arra is, hogy milyen jövőképre, üzleti tervre és modellre van szükség, hogy egy cég alkalmassá váljon az eladásra. 

 

A 2010-ben alapított Felelős Családi Vállalkozásokért Magyarországon Egyesület (FBN-H) felmérése szerint a magyarországi családi vállalatok és vállalkozások a GDP mintegy 50-60 százalékát adják, miközben a foglalkoztatottak közel fele tartozik ehhez a körhöz. A sikeres családi vállalatok több szempontból is hagyományosan az átlag fölött teljesítenek, tőkeerejükhöz mért jószolgálati tevékenységük és munkaerő-megtartó képességük is jellemzően erősebb, mint más jellegű vállalkozásoké. Mindezek mellett számos olyan problémával is meg kell birkózniuk, mely más cégeket nem, vagy csak sokkal kisebb mértékben érint. Ezek közül vitán felül az utódlás kérdése hordozza magában a legnagyobb veszélyeket, melyekkel már napjainkban is szembe kell néznie a generációváltás küszöbén álló, a rendszerváltás idején alapított hazai családi vállalkozásoknak is. „A nemzetközi statisztikák igen beszédesek: háromból két esetben a cég teljes csődjéhez vezet az irányítás nem kellő körültekintéssel lebonyolított átadása.” – mondja Rudas László, az FBN-H alapító elnöke.

 Az elkövethető hibák száma óriási, hiszen rengeteg kérdésre kell választ találni a következő vezető kiválasztásától kezdve a tulajdoni viszonyok átrendeződésének mikéntjéig, így a legnagyobb prioritást élvező feladat egy adott vállalat belső viszonyaira szabott, hosszú távú utódlási terv, keretrendszer elkészítése kell, hogy legyen. Önmagában ez azonban kevés, a családi jellegből adódóan ugyanis eleve egy más cégeknél elképzelhetetlen, mélyen meghúzódó viszonyrendszerrel kell számolni, mely az utódlás tekintetében elhibázott hozzáállási mintákat eredményezhet az aktuális és a potenciális vezetőnél egyaránt.

Erre a jelenségre erősít rá az a tény is, hogy általában a családtagok eltérő képességekkel, ambíciókkal rendelkeznek, mindenki más területen erős. „Ám egyrészt a családi vállalkozásnál minden további nélkül alkalmazható az operatív feladatok olyan mértékű megosztása, ami klasszikus értelemben vett cégeknél elképzelhetetlen, és ami akár a hatékonyság, eredményesség növekedéséhez is vezethet.” – magyarázza Rudas László. Más szemszögből nézve azonban az irányítás átadása-átvétele, így annak tényleges módozatai csak a legutolsó lépcsőfokot jelentik a sikeres utódlás folyamatában, ezt megelőzően a megfelelő szemlélet kialakítására kell nevelni a potenciális vezetőket.

Kürti Tamás, az FNB-H alapító alelnöke szerint elsősorban azt kell szem előtt tartani, hogy egy családi vállalkozásban általában több a tulajdonos, mint az irányító, ami sokkal több lehetőség, egyben probléma forrása. „Ezért fontos, hogy a család ne csak egy leendő vezért „keressen-neveljen-válasszon”, akit majd igyekszik egy füst alatt felelős tulajdonossá és mindenben kompetens irányítóvá nevelni. Minden generációt, minden családtagot felelős tulajdonossá kell érlelnie, így több lehetőség marad nyitva, jobb az alkalmazkodóképesség; könnyebben biztosítható, hogy a vállalkozást mindig a legrátermettebb vezesse, és a többi támogassa. Elérhető, hogy a családtagok motivált tulajdonosok legyenek, saját egyedi hozzájárulásukkal gazdagítva a vállalkozást.”

HVCA, a Felelős Családi Vállalkozásokért Magyarországon Egyesület (FBN-H) és az M27 Absolvo közös konferenciája részletesen tér majd ki arra, milyen választási lehetőségek állhatnak egy cégvezető, tulajdonos rendelkezésére. Opció lehet a családon belüli átadás, a menedzsment részére történő utódlás, valamint az értékesítés egy harmadik fél részére. Horgos Lénárd, az M27 Absolvo partnere szerint a tulajdonosnak mindenképpen át kell gondolnia, hogy mennyi időt tud még aktívan a céggel tölteni. „Ha még néhány évet teljes erőbedobással végig tud vinni a cég élén a tulajdonos, úgy akár egy rövid, de intenzív növekedési tervet is végrehajthat új piacok meghódításával, vagy akár kisebb innovációval, termékfejlesztéssel -, ami felkeltheti pénzügyi befektetők érdeklődését.” – teszi hozzá. „Ezek a befektetők pedig maguk is az úgynevezett exitben gondolkodnak, tehát lesz egy társunk a cégeladási tervekben, szinte azonos érdekekkel.” – mondja az M27 Absolvo partnere.

Ellenkező esetben is szükséges ugyanakkor felkészülni: a céget, a csapatot, kollegákat, a pénzügyeket, vevőket, partnereket fel kell készíteni az új tulajdonos érkezésére. Hogy pedig ki lehet a jó szakmai befektető? Több irányból is megközelíthető a kérdés, de valószínűleg hasonló vagy kapcsolódó iparágban tevékenykedő cég, akár azonos vevőkörrel, célcsoporttal. Ugyancsak jellemző az új technológiát, piacokat kereső befektető, az pedig kifejezetten előnyként is jelentkezhet, ha földrajzi értelemben is másik piacról érkezik. 

 

A konferencia részletes programja itt érhető el!

A fórumról

Az Egyesület deklarált céljai, hogy a hazai társadalom megismerkedjen a családi vállalat fogalmával, hogy üzeneteink eljussanak a lehetséges tagjainkhoz és partnereinkhez. Az Egyesület olyan minősítő szervezet kíván lenni, melynek tagsága és partneri köre büszkén viseli címét. Ennek érdekében az Egyesület aktív kommunikációs munkát folytat: tájékoztatja a hazai és nemzetközi sajtót, közvetít a tagok és a sajtó között, szükség esetén pedig reagál az eseményekre. Az egységes és világos kommunikáció érdekében a sajtókapcsolatokat ebben a fórumban központosítottuk

A hazai piacon is vannak jó példák a cégutódlásra

A hazai GDP-nek nagyjából a felét családi cégek adják, és nagyjából a foglalkoztatottak felének biztosítanak munkahelyet – mondta Ékes Ákos, a K&H Bank Üzletfejlesztési főosztályának vezetője a Világgazdaság Magyar vállalatok, családi vállalatok című konferenciáján.

Forrás: www.vg.hu 2018.09.27. (Kotroczó Melitta)

Írta: Csidei KrisztinaDátum: 2018. Október 01., Hétfő

Küzdenek az idősekkel, amíg meg nem öregednek

Függetlenül attól, hogy már megtörtént a cégutódlás, vagy még előtte állnak a tulajdonosok, nincsenek könnyű helyzetben – derült ki a Világgazdaság Magyar vállalatok, családi vállalatok című konferenciáján.

Forrás: www.vg.hu 2018.09.27. (Kotroczó Melitta)

Írta: Csidei KrisztinaDátum: 2018. Október 01., Hétfő

Többet fektetnek a jövőbe a többgenerációs cégek

A magyar családi vállalkozások csak minimálisan különböznek a többi kis- és középvállalkozástól – mondta Radácsi László, a Budapesti Gazdasági Egyetem Budapest LAB Vállalkozásfejlesztési Központ igazgatója a Világgazdaság Magyar vállalatok, családi vállalatok című konferenciáján.

Forrás: www.vg.hu 2018.09.27. (Kotroczó Melitta)

Írta: Csidei KrisztinaDátum: 2018. Október 01., Hétfő

Időben kell dönteni a családi vagyonról

A családi vagyon sorsa nagyon fontos kérdés, az arról szóló rendelkezést nem szabad elodázni – hangsúlyozta előadásában a Magyar Országos Közjegyzői Kamara képviseletében Böröcz Helga a Világgazdaság Magyar vállalatok, családi vállalatok című konferenciáján.

Forrás: www.vg.hu 2018.09.27. (Károly Gábor)

Írta: Csidei KrisztinaDátum: 2018. Október 01., Hétfő

K&H Családi Vállalatok Kiválósági Díj

A K&H díjat hirdet a magyarországi családi tulajdonban lévő vállalkozások számára azzal a céllal, hogy támogassa és elismerje azok hozzájárulását a magyar gazdasághoz és elkötelezettségét a társadalom iránt. Három különböző kategóriában maximum 2-2 díjat ítél meg a zsűri, azaz összesen maximum 6 díj kerül kiosztásra.

Írta: Csidei KrisztinaDátum: 2018. Szeptember 27., Csütörtök