FBN-H

Nem száz magyar mágnásra, hanem inkább tízezer vállalattulajdonos családra van szüksége Magyarországnak. De ha az állam nem figyel, akkor külföldi pénzügyi befektetők csaphatnak le az árván maradt családi cégekre.

A családi vállalatoknál tradicionálisabb gazdálkodási formát keresve sem találhatnánk a privát szektorban, valódi jelentőségükre azonban csak az utóbbi évek, évtizedek kutatásai hívták fel a figyelmet. Ugyanígy azokra a kérdésekre és problémákra, amelyek a cégátadásával, a cégutódlással, az esetleges értékesítéssel kapcsolatban jelentkeznek. A HVCA, a Felelős Családi Vállalkozásokért Magyarországon Egyesület (FBN-H) és az M27 Absolvo közös konferencián foglalkozik a témával, kitérve többek között az utódlástervezésre, az esetleges befektetők, vevők elvárásaira, valamint arra is, hogy milyen jövőképre, üzleti tervre és modellre van szükség, hogy egy cég alkalmassá váljon az eladásra. 

A generációváltást, a vállalkozások családi és vállalati életciklusait, a nők helyzetét és a családi tulajdoni forma gazdasági szerepét vizsgálja az FBN-H éves konferenciája Családi jövőképek - Vállalati dinamikák címmel rendezi meg idei, negyedik konferenciáját a Felelős Családi Vállalkozásokért Magyarországon Egyesület (FBN-H) június 1-én Debrecenben. A rendezvény résztvevői családi példák, hazai és nemzetközi esetek, tematikus előadásokkal felvezetett tapasztalatcserék formájában hallhatnak a gazdasági válság és a generációváltás összekapcsolódásának aktuális vállalkozói és családi kihívásairól, problémáinak megoldásairól. Az esemény fővédnöke Debrecen város főpolgármestere, Kósa Lajos lesz.

Az InfoMagazin interjúja Boross Dáviddal, a Felelős Családi Vállalkozásokért Magyarországon Közhasznú Egyesületet (FBN-H) kommunikációs vezetőjével, az Oázis Kertészet társtulajdonosával.

A fiatalok vállalkozásra ösztönzése megfizethetetlen előny a magyar gazdaság számára

Hazánkban a fiatalok vállalkozási hajlandósága dermesztően alacsony: mindössze 4 százalékuk indít vagy tervez saját vállalkozást a jövőben. A Felelős Családi Vállalkozásokért Magyarországon Egyesület (FBN-H) célul tűzte ki, hogy a jövő vállalkozói generációját támogató hazai szervezetek, alapítványok, mint a Fiatal Vállalkozók Országos Szövetsége (FIVOSZ), a Junior Achievement Magyarország (JAM),  Képzett fiatalokkal a jövőért– Meszaros International Center of Entrepreneurship (MICE), együtt dolgozzanak a vállalkozói létforma minél jobb megismertetése és megerősítése érdekében.

Magyar kezdeményezésre formálódik a nemzetközi Family Business Network (FBN) közép-kelet-európai szervezete

A 2009-ben alakult Felelős Családi Vállalkozásokért Magyarországon Egyesület (FBN-H) sikeres működése és aktív szerepvállalása nemzetközi szinten is elismert. Alelnökét, Kürti Tamást 2010-ben meghívták a családi vállalkozások nemzetközi szervezetének (FBN-I) vezetőségébe, ahol kucslfigurájává vált a Next Generation bizottságnak; emellett tavaly óta a szakpolitikával foglalkozó szervezet, az European Family Businesses (EFB) elnökének felkérésére alelnökeként is tevékenykedik. Idén az FBN-H tovább erősíti nemzetközi szerepét: folyamatosan dolgozik annak érdekében, hogy a 2011 óta magyar kezdeményezés alapján formálódó régiós együttműködés a bevált gyakorlatok megosztásával, iránymutatással sikerrel támogathassa a hasonló helyzetekkel, dilemmákkal szembenéző rendszerváltó országok családi vállalkozásait, miközben tovább erősíti az FBN-H és tagjai súlyát és szerepét a hazai és a nemzetközi színtéren egyaránt.

A sikeres alkalmazkodásban komoly szerepet kap a szabályozás kiszámíthatósága

Az idei év még 2011-nél is komolyabb próbatételek elé állítja a magyar vállalatokat. Minden egyes vállalkozást érintenek a munka törvénykönyvének módosításai, a munkáltatói járulékok emelkedése, valamint a jövedéki adók növekedése. Rudas László, a Felelős Családi Vállalkozásokért Magyarországon Egyesület (FBN-H) elnöke szerint a mindennapi nehézségek és a jövő bizonytalansága által meghatározott gazdasági helyzetben a jogszabályi környezet biztonsága lehet az, ami szinte befektetés nélkül hajthatna hasznot a gazdaságnak: kiszámítható környezetben a hazai vállalatok hosszú távra tervezhetnek, és nagyobb eséllyel találják meg a növekedés útját.

Kerekasztal-beszélgetés a hazai családi vállalatok fiatal vezetőiből álló nextGen csoporttal

Béres Melinda a Béres Gyógyszergyár Zrt., Kürti Tamás a Kürt Információbiztonsági Zrt., Bárány László a Master Good Cégcsoport, valamint Boross Dávid az Oázis Kertészeti Cégcsoport képviseletében alkották a résztvevőit annak a kerekasztal-beszélgetésnek, amely a „Családi vállalkozás, avagy az igazi fenntartható modell” címet kapta. Az idei Fiatal Vállalkozók Hetének nyitónapján tartott konferencián a Felelős Családi Vállalatok tagjai megállapították: ahhoz, hogy 50 év múlva is működő vállalatot hozzanak létre napjaink cégalapítói, bizony „sok csillagot kell összegyűjteni”. Ehhez kaptak jó tanácsokat a konferencia résztvevői a fiatal FBN-H tagoktól.

Ennek eldöntéséhez még a sikeres vezetőknek is szükségük lehet mások tapasztaltaira.

Gyakori feltételezés, hogy a vállalkozói lét motivációs erejét kifejező v-faktort a családi vállalkozásokban felnövő új nemzedék a génjeiben hordozza. Mégis, a vezetők számára sarkalatos kérdés, hogy mikor jön el az ideje annak, hogy a következő generációt aktívan tanítani kezdjék mindarra, amire vállalkozás vezetéséhez szüksége lesz. Az iskolai tanulóévekhez kötődik legerősebben; talán már kisgyermekkorban elkezdődik; vagy csak azután következhet, hogy eleget tapasztalt önállóan is a fiatal? A Felelős Családi Vállalkozásokért Magyarországon Egyesület (FBN-H) szerint a kérdések megválaszolásához a családi vállalkozások vezetőinek azt kell mindennél tisztábban látniuk, hogy melyek azok a minden más felett álló tényezők, amelyek a vállalkozást éltetik.

A családi vállalkozások hozzáadott érték alapján mérik hatékonyságukat

Míg a magyar családi vállalatok és vállalkozások súlya a hazai össztermék 40-60 százaléka, fejlettségük, növekedési lehetőségeik messze elmaradnak az EU-átlagtól, annak ellenére, hogy tőkeerejükhöz mért jószolgálati tevékenységük és munkaerő-megtartó képességük még válság idején is sokkal erősebb, mint a multinacionális nagyvállalatoknak. Az, hogy a sok kihívás közepette mégis sikeresek tudnak maradni, családi hagyományaiknak, személyes felelősségtudatuknak, illetve egyszerre konzervatív és innovatív működésüknek köszönhető. A hazai családi vállalkozások versenyképességének további támogatása elengedhetetlen a gazdasági növekedéshez; befektetésbarát környezet viszont akkor alakulhat ki, ha minél többen, minél jobban megismerik e vállalkozások típusait, helyzetét és működését.